Stratégiai támadás volt az isztambuli merénylet Törökország ellen

Lapunknak Pénzváltó Nikolett Törökország-szakértő elmondta, a merénylet egy újabb török intervenciót is eredményezhet Szíriában.

Isztambul, 2022. november 13. Rendõrök és mentõalakulatok tagjai dolgoznak egy robbanás helyszínén Isztambul népszerû sétálóutcájában, az Istiklalon 2022. november 13-án. A detonációnak az elsõ vizsgálatok szerint négy halottja és 38 sebesültje van. A robbanás eredete egyelõre ismeretlen. MTI/AP/Francisco Seco Fotó: Francisco Seco

– A figyelemfelhívás és félelemkeltés lehetett a célja a vasárnapi törökországi terrortámadásnak. Nem arról van szó, hogy török katonai vagy rendőri célpontok ellen hajtottak volna végre támadást az ország egy távoli pontjában hanem Isztambul legforgalmasabb sétálóutcáján, az Istiklalon, ahol tudták, hogy nagy tömeg van és rendszeresen sok külföldi turista fordul meg. Ilyen szempontból ez egy stratégiai támadásnak tekinthető – nyilatkozta lapunknak Pénzváltó Nikolett, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.

A szakértő hangsúlyozta, egyelőre nem tudni, kik állhatnak a merénylet mögött: noha Ankara szerint a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) követte el a támadást, a szervezet ez idáig nem vállalta magára az akciót.

Márpedig ilyenkor, amikor üzenetet akarnak küldeni, akkor a merényletért felelős csoport általában elmondja, hogy ők követték el, és azt is elmondják, hogy miért

– tette hozzá.

Pénzváltó Nikolett, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője. Fotó: Gyurkovits Tamás/Migrációkutató Intézet

 Pénzváltó Nikolett ugyanakkor arra is rámutatott, miután nem tudni, kik állnak az isztambuli robbantás mögött, az indítékok sem világosak.

A törökök azt mondják, hogy az elkövető Szíriából jött, és a parancsot is Szíriában adták ki az ottani kurd területeken. Elképzelhető, hogy Törökország szíriai jelenléte és műveletei elleni tiltakozásnak szánták, vagy általában csak a kurdok jogaikért akartak így kiállni

– mondta lapunknak a szakértő.

– Mindenkinek a 2015–2016-os események jutnak az eszébe, nem véletlen, hogy nagyok az aggodalmak, hiszen akkoriban több terrortámadást is végrehajtottak Törökországban. Volt, amiket a PKK és volt, amiket az Iszlám Állam vállalt magára. Most is vannak olyan hírek, amelyek szerint az Iszlám Államnak van köze a támadáshoz, ám ezt más szakértők is valószínűtlennek tartják, többek közt az elkövetési mód miatt is a PKK-ra gyanakodnak – magyarázta a Migrációkutató Intézet munkatársa.

Amennyiben azonban bebizonyosodik, hogy a kurdok állnak a merénylet mögött, az a főként Törökország, Szíria és Irak területén élő közösségre sem vet jó fényt. Pénzváltó Nikolett elmondta, a terrortámadás akár egy újabb török intervenciót is eredményezhet Szíriában.

A szakértővel arról is beszélgettünk, hogy miután Ankara ez idáig arra hivatkozva nem ratifikálta Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, mert álláspontja szerint támogatják az általa terrorszervezetnek tartott PKK-t, az isztambuli robbantás hatással lehet-e a szervezet bővítésére. Pénzváltó Nikolett szerint elsősorban a török vezetés retorikájában fog mindez megmutatkozni, azt azonban nem tartja valószínűnek, hogy nem hagynák jóvá a két ország csatlakozását.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a jövő júniusban esedékes elnökválasztási kampányokban nagy szerepet kaphat az ország terrorfenyegetettsége, amely révén az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) nevű kormánypárt igyekezhet szavazókat gyűjteni – csakúgy, mint a legutóbbi, 2015-ös és 2018-as választások során.

Ebben szerepelhet akár egy újabb támadás Szíriában a PKK ellen. Ha valóban ráülnek erre a vonatra és központi téma lesz a kurdok, illetve a terrorizmus kérdése – ami abszolút elképzelhető –, akkor nem kizárt, hogy mindez tényleg a ratifikáció elhúzódásával fog járni

– mondta lapunknak a szakértő.

Borítókép: rendőrök és mentőalakulatok tagjai dolgoznak egy robbanás helyszínén Isztambul népszerű sétálóutcájában, az Istiklalon 2022. november 13-án (Fotó: MTI/AP/Francisco Seco)