Stratégiai támadás volt az isztambuli merénylet Törökország ellen

Lapunknak Pénzváltó Nikolett Törökország-szakértő elmondta, a merénylet egy újabb török intervenciót is eredményezhet Szíriában.

Isztambul, 2022. november 13. Rendõrök és mentõalakulatok tagjai dolgoznak egy robbanás helyszínén Isztambul népszerû sétálóutcájában, az Istiklalon 2022. november 13-án. A detonációnak az elsõ vizsgálatok szerint négy halottja és 38 sebesültje van. A robbanás eredete egyelõre ismeretlen. MTI/AP/Francisco Seco Fotó: Francisco Seco

A szakértő hangsúlyozta, egyelőre nem tudni, kik állhatnak a merénylet mögött: noha Ankara szerint a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) követte el a támadást, a szervezet ez idáig nem vállalta magára az akciót.

Márpedig ilyenkor, amikor üzenetet akarnak küldeni, akkor a merényletért felelős csoport általában elmondja, hogy ők követték el, és azt is elmondják, hogy miért

– tette hozzá.

Pénzváltó Nikolett, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője. Fotó: Gyurkovits Tamás/Migrációkutató Intézet

 Pénzváltó Nikolett ugyanakkor arra is rámutatott, miután nem tudni, kik állnak az isztambuli robbantás mögött, az indítékok sem világosak.

A törökök azt mondják, hogy az elkövető Szíriából jött, és a parancsot is Szíriában adták ki az ottani kurd területeken. Elképzelhető, hogy Törökország szíriai jelenléte és műveletei elleni tiltakozásnak szánták, vagy általában csak a kurdok jogaikért akartak így kiállni

– mondta lapunknak a szakértő.

– Mindenkinek a 2015–2016-os események jutnak az eszébe, nem véletlen, hogy nagyok az aggodalmak, hiszen akkoriban több terrortámadást is végrehajtottak Törökországban. Volt, amiket a PKK és volt, amiket az Iszlám Állam vállalt magára. Most is vannak olyan hírek, amelyek szerint az Iszlám Államnak van köze a támadáshoz, ám ezt más szakértők is valószínűtlennek tartják, többek közt az elkövetési mód miatt is a PKK-ra gyanakodnak – magyarázta a Migrációkutató Intézet munkatársa.

Amennyiben azonban bebizonyosodik, hogy a kurdok állnak a merénylet mögött, az a főként Törökország, Szíria és Irak területén élő közösségre sem vet jó fényt. Pénzváltó Nikolett elmondta, a terrortámadás akár egy újabb török intervenciót is eredményezhet Szíriában.

A szakértővel arról is beszélgettünk, hogy miután Ankara ez idáig arra hivatkozva nem ratifikálta Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, mert álláspontja szerint támogatják az általa terrorszervezetnek tartott PKK-t, az isztambuli robbantás hatással lehet-e a szervezet bővítésére. Pénzváltó Nikolett szerint elsősorban a török vezetés retorikájában fog mindez megmutatkozni, azt azonban nem tartja valószínűnek, hogy nem hagynák jóvá a két ország csatlakozását.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a jövő júniusban esedékes elnökválasztási kampányokban nagy szerepet kaphat az ország terrorfenyegetettsége, amely révén az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) nevű kormánypárt igyekezhet szavazókat gyűjteni – csakúgy, mint a legutóbbi, 2015-ös és 2018-as választások során.

Ebben szerepelhet akár egy újabb támadás Szíriában a PKK ellen. Ha valóban ráülnek erre a vonatra és központi téma lesz a kurdok, illetve a terrorizmus kérdése – ami abszolút elképzelhető –, akkor nem kizárt, hogy mindez tényleg a ratifikáció elhúzódásával fog járni

– mondta lapunknak a szakértő.

Borítókép: rendőrök és mentőalakulatok tagjai dolgoznak egy robbanás helyszínén Isztambul népszerű sétálóutcájában, az Istiklalon 2022. november 13-án (Fotó: MTI/AP/Francisco Seco)