Tordai Bence újra Brüsszelhez rohant, hogy kockáztassa a magyar energiabiztonságot

Hamarosan elkezdődik az ötödik paksi blokk építése, Tordai Bence újabb beadvánnyal próbálja akadályozni a projektet. A támadás mögött nem környezetvédelmi, hanem gazdasági és politikai érdekek állnak, mégpedig leginkább Ausztria hasznára – mondta lapunknak Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő.

Fotó: Szigetváry Zsolt Forrás: MTI Fotószerkesztõség

Érdemes felidézni azt is, hogy az Európai Bizottság Energetikai Főigazgatósága már 2015-ben kimondta: Paks II teljesíti az euratom szerződés célkitűzéseit, emellett javítja az ellátásbiztonságot hazánkban és uniós szinten is, elősegíti az uniós klímavédelmi célkitűzések teljesítését, valamint a fogyasztóknak megfizethető energiaárakat biztosít. A bizottság további megállapítása szerint a két új, VVER–1200 típusú blokk teljesíteni tudja a legszigorúbb nukleáris biztonsági és sugárvédelmi előírásokat is.

Magyar helyett osztrák érdek

A szakértő szerint a bíróság döntése a jogi köntösbe bújtatott osztrák támadás következménye, hiszen az egész eljárást Ausztria indította. Az osztrákok – annak ellenére, hogy az energiamix meghatározásának joga szuverén tagállami hatáskör – nem szeretnének atomerőműveket látni az Európai Unióban, de különösen a velük szomszédos országokban. 

Annak ellenére sem, hogy Ausztria közvetve igenis használ atomenergiából származó áramot, mégpedig magyar és cseh importból. Ám a zöldnek beállított osztrák álláspont mögött sokkal inkább masszív gazdasági érdekek húzódnak meg, hiszen a Magyarországon felépülő új atomerőmű és az üzemidő-hosszabbítás alatt álló paksi atomerőmű a remények szerint felszámolja a magyar importfüggőséget, ezért nem lesz szükség az ausztriai vízerőművek hatalmas profittal értékesített áramára itthon. Sőt, Magyarország is nettó exportőrré válhat, ami tovább ronthatja Ausztria térségbeli pozícióit.

Ennek fényében nem lehet véletlen, hogy a politikus az üzemidő-hosszabbítás kapcsán „túlkapacitásról” is beszél. Vagyis ezzel az álláspontjával az osztrák érdekeket védi, hiszen éppen az a hazai energiapolitika célja, hogy több legyen az áramtermelés. Így a súlyos ellátás- és ezért nemzetbiztonsági kockázatokat hordozó, egyes időszakokban roppant drága importkitettség minimalizálható lesz, az e-mobilitás és a hőszivattyús rendszerek felfutása, valamint az ország újraiparosítása miatt felszökő áramigények kielégíthetők lesznek, és jó esetben exportra is marad. Ráadásul karbonsemleges forrásból, hiszen a két új paksi blokk éves szinten mintegy négymilliárd köbméter földgáz felhasználását váltja majd ki, és 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását teszi elkerülhetővé.

Légből kapott beruházási költség

Nem tudni, hogy Tordai mire alapozta azt az állítását, amely szerint a Paks II projekt beruházási költsége a kezdeti 12,5 milliárd euró helyett elérheti a 28 milliárdot, noha tény, hogy adódtak költségemelő tényezők. Ilyen volt Hárfás elmondása szerint a brüsszeli vizsgálatok évekig húzása, a koronavírus-járvány, valamint az ukrán–orosz konfliktus következményei: az infláció, a szállítási és egyéb nehézségek. Emiatt a 2014-ben meghatározott legfeljebb 12,5 milliárd eurónyi beruházási költség nem tartható, de messze nem akkora költségnövekedéssel kell számolni, mint amit Tordai állít.

Ám ezen folyamatok egyike kedvez Paks II megtérülésének: időközben a tőzsdei áramárak a többszörösükre növekedtek, sok esetben már most elérik a 800-1000 euró/MWh értéket is. Magyarországon tavaly 101 euró/MWh volt a tőzsdei átlagár, míg 2020-ban csak 39 euró/MWh volt, és a tőzsdei csúcsok is csak a tavalyiak töredékét érték el. Hárfás Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy a magas árak a már most is tapasztalható kapacitáshiány miatt állandósulnak, és a következő években az áramigények növekedése, a klímavédelmi és egyéb okok miatt kieső erőművi kapacitások miatt további drágulás várható. Mindezek alapján pedig nehezen képzelhető el olyan forgatókönyv, amelyben ne lenne megtérülő a Paks II beruházás.

Pedig egyszerű a képlet

Az atomenergetikai szakértő ezt követően Tordai Bencének azon vissza-visszatérő állítására tért át, amely szerint „a magyar villamosenergia-termelésben robbanásszerűen nőtt a napenergia aránya”, ezért nincs szükség Paks II-re. 

– Ma már mindenki tisztában van azzal, hogy az időjárás- és napszakfüggő megújulókkal nem lehet az ellátásbiztonságot garantálni, hiszen a lakosságnak és az iparnak felhős és szélcsendes időben, de még este is szüksége van áramra. Természetesen örvendetes, hogy hazánk a naperőművi kapacitások és a termelés tekintetében a világ élvonalához tartozik. November elsején mintegy 8250 MW-nyi ipari, háztartási és saját célra termelő ipari naperőmű volt hazánkban. 

Ugyanakkor a naperőművek önmagukban nem elégségesek, az összesen hat paksi blokk mellett szükség van a tervekben szereplő kis moduláris nukleáris egységekre és új gázerőművekre, valamint a tárolói kapacitások jelentős fejlesztésére is. Sokatmondó példa, hogy az ipari naperőművek beépített kapacitása ma már 4680 MW, de mintegy 13 ezer negyedórás (135 nap időtartam) időszakban a termelésük 10 MW alatti volt az idén. Ez is mutatja, hogy Tordai Bence vagy nem érti, miről beszél, vagy szándékosan próbálja meg félrevezetni a közvéleményt – összegzett Hárfás Zsolt.

               

       

       
       

            További játékainkhoz kattintson ide!