– Ha valaki megzavarja országunk békéjét, az megfizet érte – közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök. Ankara vasárnap indította el Karom-Kard nevű hadműveletét a kurdok ellen, miután a november 13-án, Isztambulban elkövetett pokolgépes merényletet magára vállaló nő azt mondta, a parancsokat az észak-szíriai Kobaniból kapta. A városban a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milícia hadállásai találhatók – az YPG a törökök szerint kapcsolatban áll a Törökországban és Irakban aktív Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK).
Szárazföldi offenzívát indítana Törökország a kurdok ellen?
Önmérsékletre szólította fel Ankarát Washington és Moszkva is, miután a november 13-i isztambuli robbantásra válaszul a törökök támadni kezdték a Népvédelmi Egységek kurd milícia szíriai területeit. Recep Tayyip Erdogan török elnök azt is kilátásba helyezte, hogy a légicsapások mellett szárazföldi erőket is bevet a kurdok ellen, azonban Moszkva és Washington is figyelmeztette a törököket: kerüljék a helyzet eszkalálódását.
Noha a támadást eddig egyetlen szervezet sem vállalta magára, a hétvégén Ankara légicsapásokat mért 89, kurd fegyveresekhez köthető észak-szíriai és iraki célpontokra, melyek során 189-en vesztették életüket. Az akciót követően az YPG megtorlást helyezett kilátásba, hétfőn már Szíria felől aknatámadás is érte a dél-törökországi Karkamis városát. A támadásban két civil, egy gyermek és egy tanár vesztette életét.
Moszkva és Washington azonban aggódik amiatt, hogy a török államfő betartja-e az ígéretét, miszerint szárazföldön is támadást indít majd a kurdok ellen.
Oroszország hónapok óta mindent megtett, hogy megakadályozza a nagyszabású szárazföldi hadműveleteket
– ismertette Alekszandr Lavrentyev, Vlagyimir Putyin orosz elnök szíriai különmegbízottja. Hozzátette: Ankara nem értesítette Moszkvát a légicsapások megindítása előtt, és álláspontja szerint az Északkelet-Szíriában állomásozó amerikai kontingens kivonása hozzájárulna a helyzet rendeződéséhez.
Az Egyesült Államok is közölte, ellenez minden olyan katonai akciót, amely tovább rontja a szíriai helyzetet.
Az amerikai külügyminisztérium szóvivője arról számolt be, Ankarát már figyelmeztették, hogy egy ilyen támadás az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet elleni összehangolt küzdelem sikerességét is veszélybe sodorja. – Ismételten arra kértük Törökországot: ne indítson ilyen hadműveletet, mint ahogy szíriai partnereinket is a harcok eszkalációjának elkerülésére szólítottuk fel – fogalmazott a szóvivő.
Annak ellenére, hogy nem ez az első alkalom, amikor Erdogan egy szárazföldi támadás lehetőségét jelentette be – legutóbb májusban beszélt róla –, szakértők a jövő nyáron esedékes elnökválasztás miatt nem zárják ki egy nagyobb támadás megindítását, attól tartva, hogy a török elnök így próbálhat meg szavazókat szerezni.
Törökország ráadásul már több alkalommal támadt kurdok lakta szíriai területeket, amelyekkel Ankarának az is a célja, hogy csökkentse az amerikai befolyást az arab országban. Az Egyesült Államok ugyanis támogatja a YPG-vel kapcsolatban álló Szíriai Demokratikus Erők nevű kurd–arab milíciaszövetséget, mely élen jár az ISIS elleni fegyveres harcban.
További Külföld híreink
Elemzők szerint kulcsfontosságú lehet a Kreml álláspontja abban, fokozni fogja-e Erdogan a kurdok elleni támadásokat.
Ellenezné Moszkva a támadásokat, vagy mit kérne cserébe azért, hogy elősegítse azokat? Ha a törökök betörnek Szíriába, továbbengedik-e őket az oroszok?
– tette fel a megválaszolásra váró kérdéseket Aron Lund amerikai szakértő a National News nevű hírportálnak. Aaron Stein amerikai elemző pedig arra mutatott rá, Washington egyre kevésbé foglalkozik Szíriával: 0ľ Ankara alapvetően azt csinálhat, amit akar – fogalmazott.
Borítókép: Szíriai kurdok a török légicsapások áldozatainak temetési szertartásán az észak-szíriai al-Malikija településen 2022. november 21-én (Fotó: MTI/AP/Baderhan Ahmad)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezHáborúra készülnek Németországban?
Közel ezer oldalon írják le a vészhelyzeti terveket a német hadsereg vezetői.
Szijjártó Péter: Egymás mellett épülnek a német autó- és a kínai akkumulátorgyárak Magyarországon
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Így reagált a Mazsihisz a Benjamin Netanjahu elleni elfogatóparancsra
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Szijjártó Péter: Azonnal békét kell kötni
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Erőszakkal kényszerített prostitúcióra nőket három testvér
Pressman képmutatása nem ismer határokat
Rosszul érezte magát a hétvégén, meghalt az X-Faktor kisgyermekes énekesnője
Beszakadt a forint, ez állhat a szabadesés hátterében
Farkasóra: ezért ébredünk fel hajnali három és négy óra között
Újabb megdöbbentő lépés Bidenéktől: nemcsak a világháborút robbanthatják ki, milliárdokat is kaszálhatnak
Máris megdőlt Mike Tyson rekordja, miután Lennox Lewis korábbi legyőzője 59 évesen ütötte ki ellenfelét
Történelmi BL-győzelmet aratott a Pick Szeged a Kielce otthonában
Stumpf magára rántotta a gyűlölettől bűzlő, saját maga által főzött kotyvalékát
Magyar Péter kínos magyarázkodásba kezdett, de nem volt benne sok köszönet
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
Így reagált a Mazsihisz a Benjamin Netanjahu elleni elfogatóparancsra
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezHáborúra készülnek Németországban?
Közel ezer oldalon írják le a vészhelyzeti terveket a német hadsereg vezetői.
Szijjártó Péter: Egymás mellett épülnek a német autó- és a kínai akkumulátorgyárak Magyarországon
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Így reagált a Mazsihisz a Benjamin Netanjahu elleni elfogatóparancsra
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Szijjártó Péter: Azonnal békét kell kötni
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.