Szárazföldi offenzívát indítana Törökország a kurdok ellen?

– Ha valaki megzavarja országunk békéjét, az megfizet érte – közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök. Ankara vasárnap indította el Karom-Kard nevű hadműveletét a kurdok ellen, miután a november 13-án, Isztambulban elkövetett pokolgépes merényletet magára vállaló nő azt mondta, a parancsokat az észak-szíriai Kobaniból kapta. A városban a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milícia hadállásai találhatók – az YPG a törökök szerint kapcsolatban áll a Törökországban és Irakban aktív Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK).

Noha a támadást eddig egyetlen szervezet sem vállalta magára, a hétvégén Ankara légicsapásokat mért 89, kurd fegyveresekhez köthető észak-szíriai és iraki célpontokra, melyek során 189-en vesztették életüket. Az akciót követően az YPG megtorlást helyezett kilátásba, hétfőn már Szíria felől aknatámadás is érte a dél-törökországi Karkamis városát. A támadásban két civil, egy gyermek és egy tanár vesztette életét.

Szíriai kurdok a török légicsapások áldozatainak temetési szertartásán az észak-szíriai al-Malikija településen 2022. november 21-én. Fotó: MTI/AP/Baderhan Ahmad

Moszkva és Washington azonban aggódik amiatt, hogy a török államfő betartja-e az ígéretét, miszerint szárazföldön is támadást indít majd a kurdok ellen.

Oroszország hónapok óta mindent megtett, hogy megakadályozza a nagyszabású szárazföldi hadműveleteket

– ismertette Alekszandr Lavrentyev, Vlagyimir Putyin orosz elnök szíriai különmegbízottja. Hozzátette: Ankara nem értesítette Moszkvát a légicsapások megindítása előtt, és álláspontja szerint az Északkelet-Szíriában állomásozó amerikai kontingens kivonása hozzájárulna a helyzet rendeződéséhez.

Az Egyesült Államok is közölte, ellenez minden olyan katonai akciót, amely tovább rontja a szíriai helyzetet.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője arról számolt be, Ankarát már figyelmeztették, hogy egy ilyen támadás az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet elleni összehangolt küzdelem sikerességét is veszélybe sodorja. – Ismételten arra kértük Törökországot: ne indítson ilyen hadműveletet, mint ahogy szíriai partnereinket is a harcok eszkalációjának elkerülésére szólítottuk fel – fogalmazott a szóvivő.

A helyszínt vizsgálja egy férfi, miután török légicsapás ért egy elektromos műszaki állomást az észak-szíriai Haszakeh tartományban fekvő Takl-Bakl faluban. Fotó: MTI/AP/Baderhan Ahmad

Annak ellenére, hogy nem ez az első alkalom, amikor Erdogan egy szárazföldi támadás lehetőségét jelentette be – legutóbb májusban beszélt róla –, szakértők a jövő nyáron esedékes elnökválasztás miatt nem zárják ki egy nagyobb támadás megindítását, attól tartva, hogy a török elnök így próbálhat meg szavazókat szerezni.

Törökország ráadásul már több alkalommal támadt kurdok lakta szíriai területeket, amelyekkel Ankarának az is a célja, hogy csökkentse az amerikai befolyást az arab országban. Az Egyesült Államok ugyanis támogatja a YPG-vel kapcsolatban álló Szíriai Demokratikus Erők nevű kurd–arab milíciaszövetséget, mely élen jár az ISIS elleni fegyveres harcban.

Elemzők szerint kulcsfontosságú lehet a Kreml álláspontja abban, fokozni fogja-e Erdogan a kurdok elleni támadásokat.

Ellenezné Moszkva a támadásokat, vagy mit kérne cserébe azért, hogy elősegítse azokat? Ha a törökök betörnek Szíriába, továbbengedik-e őket az oroszok?

– tette fel a megválaszolásra váró kérdéseket Aron Lund amerikai szakértő a National News nevű hírportálnak. Aaron Stein amerikai elemző pedig arra mutatott rá, Washington egyre kevésbé foglalkozik Szíriával: 0ľ Ankara alapvetően azt csinálhat, amit akar – fogalmazott.

Borítókép: Szíriai kurdok a török légicsapások áldozatainak temetési szertartásán az észak-szíriai al-Malikija településen 2022. november 21-én (Fotó: MTI/AP/Baderhan Ahmad)