Használhatatlanok a hőszivattyúk a brit lakások zömében

Rengeteg brit lakás nem felel meg a telepítési követelményeknek, noha elterjedésük London egyik célkitűzése.

2225967659 Fotó: Virrage Images

Az Egyesült Királyságban nincs értelme a hőszivattyúknak olyan régebbi házak esetében, amelyek nem rendelkeznek kiterjedt szigeteléssel vagy nem önállóak – hívta fel a figyelmet a V4NA Hírügynökség a Bosch brit ágának közleményére. A Bosch Worcester márkanév alatt hőszivattyúkat és gázkazánokat egyaránt gyárt az Egyesült Királyság piacára, és az ország egyik legnagyobb központi fűtésszolgáltatója, évente több tízezer készüléket ad el. Vonjy Rajakoba szerint

a hideg évszakokban jól szigetelt otthonokra van szükség, ráadásul a hőszivattyúknak hely kell a külső egységhez és a tartályhoz is, rengeteg brit lakás pedig egyik követelménynek sem felel meg. Márpedig a kormány adatai szerint a magánlakások csaknem kétötöde 1945 előtt épült, vagyis alkalmatlan arra, hogy hőszivattyút telepítsenek és üzemeltessenek azokban.

Csakhogy a hőszivattyúk tömeges elterjedése az egyik legfontosabb eleme a brit kormány azon tervének, hogy 2050-re elérje a „nettó nulla” szén-dioxid-kibocsátást. A V4NA Hírügynökség közlése szerint a cél az lenne, hogy 2028-ig évente 600 ezer hőszivattyút telepítsenek, szemben a jelenlegi mintegy 35 ezerrel. Azért ilyen lassú a folyamat, mert egyrészt rendkívül költséges a hőszivattyúk beépítése, másrészt pedig egyre nagyobb aggályok merülnek fel a berendezésekkel kapcsolatban.

A portál az Energy Saving Trust brit szervezet adatait idézve azt írta, egy hőszivattyú megvásárlása és telepítése általában 7000 és 13 000 font közötti összegbe kerül. Összehasonlításképpen, egy új gázkazán költsége mindössze 570 font, plusz a telepítési díj, legalábbis a The Eco Experts weboldal megállapításai szerint.

Vonjy Rajakoba szerint a hőszivattyúk helyett inkább a hidrogénnel működő kazánok jelentenék a megoldást a régebbi házak és lakások esetében, az egyik parlamenti bizottság azonban úgy véli, hogy gazdaságilag nem érné meg egyelőre a hidrogénbe fektetni. A Boschhoz hasonlóan a gázipari vezetők is a hidrogént támogatják mint hosszútávú megoldást az otthonok fűtésére.

Lakóházak Skócia Mull nevű szigetén. Fotó: AFP/Biosphoto/Alain Roux

A hírügynökség korábban már beszámolt arról, nem csak az Egyesült Királyságban erősödnek a hőszivattyúkkal szemben felállított aggályok. Egy tanulmányból kiderült, hogy Németországban a lakóépületeknek csak kevesebb mint a fele alkalmas a készülékek hatékony üzemeltetésére. A készülékeket az alkalmatlan épületekbe is be lehet szerelni ugyan, de gazdaságilag rosszabbul járnak a lakók, mint a mostani rendszerrel.

Egy H energiahatékonysági osztályú régi épületben egy hőszivattyú hatásfoka 36 százalékkal alacsonyabb, mint egy A++ osztályú épületben lévő hőszivattyú teljesítménye. Ennek jelentős pénzügyi következményei vannak:

egy „H” osztályú, szigeteletlen házban a gázfűtés éves költségei körülbelül 4520 eurót tettek ki a tanulmány során. Az alternatív fűtési rendszer működtetésére viszont a lakóknak körülbelül 5900 eurót kellene költeniük – 33 százalékkal többet.

A portál arra is rámutatott, hogy a szövetségi kormány azt kívánja erőltetni, hogy az új építésű lakásokban hőszivattyúkat telepítsenek, és a többi háztartásban is cseréljék le a mostani gáz- és olajfűtésű rendszereket hőszivattyúra. Kiderült az is, hogy a hőszivattyúk gondatlan telepítése nem megfelelő épületekbe nemcsak magas üzemeltetési költségekkel jár, hanem túlterheli az elektromos hálózatot és ezáltal a környezetet is. Ráadásul rengeteg berendezés olyan gázokat tartalmaz, amelyek erősen rákkeltők, így egy kis szivárgás is életveszélyes lenne – hívta fel a figyelmet a V4NA.

Borítókép: Illusztráció: Hőszivattyút szerelnek fel egy házra (Fotó: Virrage Images)