Csakhogy a hőszivattyúk tömeges elterjedése az egyik legfontosabb eleme a brit kormány azon tervének, hogy 2050-re elérje a „nettó nulla” szén-dioxid-kibocsátást. A V4NA Hírügynökség közlése szerint a cél az lenne, hogy 2028-ig évente 600 ezer hőszivattyút telepítsenek, szemben a jelenlegi mintegy 35 ezerrel. Azért ilyen lassú a folyamat, mert egyrészt rendkívül költséges a hőszivattyúk beépítése, másrészt pedig egyre nagyobb aggályok merülnek fel a berendezésekkel kapcsolatban.
A portál az Energy Saving Trust brit szervezet adatait idézve azt írta, egy hőszivattyú megvásárlása és telepítése általában 7000 és 13 000 font közötti összegbe kerül. Összehasonlításképpen, egy új gázkazán költsége mindössze 570 font, plusz a telepítési díj, legalábbis a The Eco Experts weboldal megállapításai szerint.
Vonjy Rajakoba szerint a hőszivattyúk helyett inkább a hidrogénnel működő kazánok jelentenék a megoldást a régebbi házak és lakások esetében, az egyik parlamenti bizottság azonban úgy véli, hogy gazdaságilag nem érné meg egyelőre a hidrogénbe fektetni. A Boschhoz hasonlóan a gázipari vezetők is a hidrogént támogatják mint hosszútávú megoldást az otthonok fűtésére.

A hírügynökség korábban már beszámolt arról, nem csak az Egyesült Királyságban erősödnek a hőszivattyúkkal szemben felállított aggályok. Egy tanulmányból kiderült, hogy Németországban a lakóépületeknek csak kevesebb mint a fele alkalmas a készülékek hatékony üzemeltetésére. A készülékeket az alkalmatlan épületekbe is be lehet szerelni ugyan, de gazdaságilag rosszabbul járnak a lakók, mint a mostani rendszerrel.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!