Mivel az országnak már akkor is szüksége volt hitelekre, ezért a Nemzetközi Valutaalap 17 milliárd dolláros hitelkeretének előfeltételeként egy olyan reformprogramot dolgozott ki, amelynek célja a magánberuházások ösztönzése volt az országban. Magyarul az IMF, azt mondta, hogy akkor ad hitelt Ukrajnának, ha privatizálnak. Ez persze az amerikai és a nyugati nagytőkének kedvezett. Egyből három nagy amerikai óriáscég vásárolt is jelentős szántóföld-területet Ukrajnában, ezek a Dupont, a Monsanto és a Cargill voltak. Sajnálatos módon Ukrajna legjobb termőföldjei keleten és dél-keleten találhatóak, pont az orosz többségű megyékben, amelyeket most Oroszország bekebelezett.
Az amerikai BlackRock egyre többet és gyakrabban beszél a békéről
Azok a nagyvállalatok, amelyek nagyon sokat profitálnak Ukrajnából, most a háború miatt sokat vesztenek, és ezt a veszteséget vissza akarják szerezni. Ezt pedig úgy tudják megtenni, ha mielőbb béke lesz, és részt tudnak venni az újjáépítésben.

Ezek a nagyvállalatok 2014 óta elképzelhetetlenül nagy összegeket fektettek be a keleti szomszédunkba. A növényvédőszereket, vetőmagokat és műtrágyát forgalmazó Cargill gabonasílók építésébe fektetett be, hogy beszállhasson a gabonakereskedelembe. Emellett részesedéssel rendelkezik az ország legnagyobb agrárvállalkozásában, az UkrLand Farmingban. A Monsanto évek óta aktívan tevékenykedik Ukrajnában. 2014 márciusában alig néhány héttel Janukovics megbuktatása után a vállalat 140 millió dollárt fektetett be egy új vetőmaggyár építésébe. A Dupont már korábban, 2013 júniusában is egy ukrajnai vetőmaggyár építésébe kezdett bele.
Tehát ezek a nagyvállalatok nagyon sokat profitálnak Ukrajnából, most a háború miatt természetesen ők a legnagyobb vesztesek, és ezt a veszteséget vissza akarják szerezni. Ezt pedig úgy tudják, ha mielőbb béke lesz, és részt tudnak venni az újjáépítésben.
A Világbank márciusi becslése szerint Ukrajnának 411 milliárd dollárra lesz szüksége a háború utáni újjáépítéshez, és a közelmúlt orosz támadásai ezt a számot megemelték.
Mindeközben körvonalazódik az is, hogy miképp tervezik tényleges újjáépíteni Ukrajnát. Ezt egy amerikai szervezet ki is fejtette az Ukrán Marshall-terv címet viselő dokumentumban. Ez nagyjából megegyezik a fentiekkel. Amerikai magántőke, amely bevásárol az országban, illetve Európai Uniós vissza nem terítendő források szükségesek mindenhez.
Az amerikai reakciókra válaszul Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Olaf Scholz német kancellár is publikált egy közös cikket Marshall-terv Ukrajnának címen, amelyben ők is leírják, hogy mi a tervük Ukrajnával. A különbség csak annyi az amerikai és a brüsszeli felállás között, hogy Európa azóta is önti a pénzt Ukrajnába, de a profitot nem ő fogja behajtani. Sőt az amerikai magántőke évtizedes előnyben van.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pixabay)
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!