Vlagyimir Putyin évértékelője – hogyan lett sofőrből Oroszország elnöke

Hogyan lett Vlagyimir Putyin Oroszország legmeghatározóbb politikusa?

Szeverodvinszk, 2023. december 11. Vlagyimir Putyin orosz elnök a haditengerészet két legújabb nukleáris tengeralattjárójának, a III. Sándor cárnak és a Krasznojarszknak a zászlófelvonó ünnepségén az Északi Gépgyárban (Szevmas), az Arhangelszki régióban levõ Szeverodvinszkban 2023. december 11-én. MTI/AP/Szputnyik pool/Kirill Iodas Fotó: Kirill Iodas

Oroszország fokozni fogja aktivitását a világpolitikában – jelentette ki Vlagyimir Putyin nemrég a Kremlben. Az elmúlt hónapokban az orosz elnök több módon is értésére adta a nemzetközi közvéleménynek, hogy szerinte az egypólusú világrend, az amerikai hegemónia leszállóágban van. 

A Nyugat globális szembenállássá akarja alakítani az ukrajnai helyi konfliktust

– jelentette ki korábban Putyin. Az elnök az orosz–ukrán háborút a Nyugat és a Kelet között kialakult hatalommegosztási törekvések részének tekinti, és a békekötés számára nem lehetséges Oroszország gazdasági és biztonságpolitikai érdekeinek megkerülésével.

Az orosz elnök ma tartja évértékelő beszédét, amelyben várhatóan a kormányzati politika különböző aspektusait fogja sorra venni, de minden bizonnyal szó lesz Oroszország globális szerepéről és helyzetéről is.

De hogyan lett Vlagyimir Putyin Oroszország legmeghatározóbb politikusa?

Felívelő karrier

Putyin kezdeti politikai szárnypróbálgatásai után vált igazán ismert és befolyásos személyiséggé Oroszországban. Mindez kezdődött azzal, hogy Borisz Jelcin őt nevezte meg 1999-ben, mint potenciális elnökjelöltet. Jelcin „alkoholmámoros” politikája után Putyin rendkívül kemény és határozott politikai erőt honosított meg Oroszországban, kezdettől fogva keményen tartotta a gyeplőt. 2000. január 1-jén már elnöki minőségében tette le az esküt, amelyet eleinte nehézségek kísértek. A kurszki tengeralattjáró katasztrófája után csecsen terroristák elfoglalták a moszkvai Dubrovka színház épületét, és 850 túszt ejtettek, amely az orosz biztonsági erők rajtaütésével végződött.

Első éveiben Putyin konszolidálta a belpolitikai helyzetet, letörte az orosz oligarchák hatalmi törekvéseit.

Második elnöki periódusában történt a beszláni túszdráma, amely csak fokozta a csecsen terroristákkal szembeni fellépést. Ebben az időszakban érzékelhető Putyin irányváltása a politikában, amely során távolodni kezdett a Nyugattól. 2005. április 25-én kijelentette: a Szovjetunió szétesése tekinthető a legnagyobb geopolitikai katasztrófának.

2007. február 10-i beszédében megfogalmazta a Nyugattól való eltávolodás doktrínáját, ekkortól számítja a nyugati közvélemény a putyini politika keményvonalasabbá válását.

A következő ciklusban, amikor mint miniszterelnök tért vissza, sor került Georgiában az oroszellenes erők visszaszorítása érdekében végrehajtott bombázásokra.

Nem sokkal később, 2012–2018-as, újabb elnöki ciklusában Putyin megkezdte a külföldi nem kormányzati és LMBTQ-szervezetek térhódításának megakadályozását, ami egy újabb határozott lépés volt a szuverén állam kiépítésének irányába.

2014 is kritikus jelentőségű volt a Putyin-korszakban, hiszen az Egyesült Államok által támogatott Majdan-forradalom győzelmét követően Oroszország arra kényszerült, hogy pozicionálja magát a NATO terjeszkedésével szemben. Az első lépés a Krím-félsziget annektálása volt. Nagyinterjújában Putyin meg is fogalmazza, hogy számára a Krím rendkívüli jelentőségű volt, és a rajta zajló fejlesztések miatt gazdasági és politikai jelentősége Oroszország számára egyébként is megkérdőjelezhetetlen.

Putyin 2018-ban ismét államelnökként tért vissza a hatalomba. Legjelentősebb intézkedése a 2022. február 24-én kezdett orosz–ukrán háború volt, amely közel két éve zajlik.

A putyini kormányzás mérlegéhez az is hozzátartozik, hogy az elmúlt két évtizedben az orosz gazdaság stabilizálódott, az ország külkereskedelme dinamikusan fejlődött, és a lakosság életszínvonala is jelentősen javult az európai értékrendtől eltérő politikai rendszer keretén belül is.

Véletlen egybeesés?

Talán nem véletlen, hogy az évértékelő időpontja egybeesik az uniós államfők tanácskozásával. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint ez üzenet a Nyugat számára, hogy az ukrajnai ügy támogatottsága már megfogyatkozott és erőtlen ahhoz, hogy ellenpólust tudjon képezni az orosz törekvésekkel szemben.

Mindezeket egybevéve érdekes lehet, hogy az idén 70. évét betöltő államfő még milyen terveket szeretne megvalósítani hatalomra kerülése esetén, folytatni akarja-e a háborút, avagy a békekötés felé tendál-e, emellett folytatja-e eddigi politikáját, amit a nyugati szövetségi rendszerből történt kirekesztése során Kína és a keleti országok irányában igyekezett megvalósítani.

Mindez a jövő kérdése, és minden valószínűség szerint a folytonosság elve fog érvényesülni geopolitikai stratégiájában.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a haditengerészet két legújabb nukleáris tengeralattjárójának, a III. Sándor cárnak és a Krasznojarszknak a zászlófelvonó ünnepségén az Északi Gépgyárban (Szevmas), az Arhangelszki régióban levő Szeverodvinszkban 2023. december 11-én (Fotó: MTI/AP/Szputnyik pool/Kirill Iodas)