Vlagyimir Putyin a Nyugatot tette felelőssé a háború elindításáért

A Nyugat globális szembenállássá akarja alakítani az ukrajnai helyi konfliktust – jelentette ki Vlagyimir Putyin kedden Moszkvában az orosz parlament két házához intézett üzenetében. Az orosz elnök hangsúlyozta: „a Nyugat kezdte el a háborút, és mi bevetettük az erőnket, hogy megállítsuk azt”. Putyin kitért arra is: a nyugati szankciók semmit se fognak elérni. Noha a legnagyobb várt bejelentés az általános mozgósításról elmaradt, Putyin utalt arra, hogy Oroszország területszerző céljai – az eddigi kommunikációval szemben – nem állnak meg a két kelet-ukrán szeparatista területnél.

Moszkva, 2023. február 21. Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az orosz parlament két háza elõtt tartott évértékelõjét nézi televízión egy nõ gyermekével a moszkvai otthonukban 2023. február 21-én. MTI/EPA/Jurij Kocsetkov Fotó: Jurij Kocsetkov

– Mélyen meghajlok a katonák és családjaik előtt – kezdte beszédét Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben a „különleges katonai műveletben” részt vevők „áldozatos” szerepvállalását méltatva. Mint az orosz elnök fogalmazott: elengedhetetlen, hogy a különleges hadműveletben résztvevők legalább 14 napos éves szabadságot kapjanak. Az orosz elnök kijelentését vastaps fogadta. Hozzátette: „megértjük, hogy milyen elviselhetetlen az elesett katonák családtagjainak.” Putyin ígéretet tett „célzott segítségre” az ilyen családok számára.

A Nyugat álszent és hazug az orosz elnök szerint

Az orosz elnök kitért arra is, Moszkva továbbra is „náci fenyegetéssel és gyűlölettel néz szembe” Kijevben.

Mi mindent megtettünk, hogy békésen oldjuk meg ezt a problémát, tárgyalásokat akartunk, de a hátunk mögött egy teljesen más terven dolgoztak

– utalt Putyin a Nyugatra, aminek béke iránti elkötelezettsége szerinte „csalásnak és kegyetlen hazugságnak” bizonyult. Hozzátette: szemet hunytak a politikai merényleteken, és a hívőkkel szembeni elfogadhatatlan bánásmód felett is.

Szerinte ha Moszkva nem kezdi el a „különlegesen katonai hadműveletet”, akkor a Nyugat – Ukrajnát használva – indított volna „büntetőakciót” Oroszország ellen, először a Donbász, majd a Krím félsziget ellen, és mindezt „dokumentumokkal is bizonyítani tudják”, amelyeket már eljuttattak az ENSZ Biztonsági Tanácsához is – mondta.

Az orosz elnök összességében a Nyugatot tette felelőssé a háború kirobbantásáért, és amiért egy helyi konfliktust globális szembenállássá akarnak alakítani. 

Aláhúzva, hogy „álszent kijelentéseket tettek és felmondták az alapvető megállapodásokat.

Szeretném megismételni: ők a hibások a háborúért, mi pedig erőt alkalmazunk, hogy megállítsuk mindezt

– mondta Putyin, szavait vastaps követte.

Minél több fegyver jön, annál inkább harcolunk

Az Ukrajnának küldött fegyverek kapcsán az orosz elnök nyomatékosította, „minél fejlettebb és nagyobb hatótávolságú rendszerek kerülnek Ukrajnába, annál jobban fellépünk a fenyegetés ellen”. 

Az orosz elnök a múlt heti müncheni biztonságpolitikai konferencia kapcsán elmondta, „számos vád érte Oroszországot, amelyeket a nyugati akciók elfedése” miatt mondtak.

A demokrácia és szabadság jelszavak mögé bújnak, de valójában csak meglopják a világot, hatalomba engedték a nácikat és megpróbálják elszakítani a történelmi orosz földeket, ma Ukrajna épp ilyen 

– hangoztatta. Hozzátette: már 2014-ben is a Nyugat finanszírozta az ukrajnai forradalmat és az oroszbarát kormány megdöntését, amely „russzofóbiát és nácizumust” szült.

Az orosz elnök a donyecki és luhanszki régiót is megemlítette – ahol a szakadár Donyecki- és Luhanszki Népköztársaság függetlenségét egy éve ezen a napon ismerte el. – Örülök, hogy újra egyek vagyunk, együtt erősebbek vagyunk – húzta alá.

Putyin bejelentette, hogy országa felfüggeszti tagságát a közepes hatótávolságú nukleáris erők (INF) egyezményben, ám mint elmondta „Oroszország nem fog atomfegyvert bevetni addig, mindaddig, amíg ellene sem használnak ilyet”.

 Az INF szerződést 1987-ben írta alá a Szovjetunió és az Egyesült államok, amely értelmében a két ország kölcsönösen ellenőrizheti egymás közepes hatótávolságú nukleáris fegyverkészletét.

Vlagyimir Putyin orosz elnök beszél az orosz parlament két háza előtt tartott évértékelőjén a moszkvai Gosztiny Dvorban 2023. február 21-én (Forrás: MTI/EPA/Pool/Szputnyik/Mihail Mecel) 

A szankciók semmit se érnek

A nyugati szankciók kapcsán az orosz elnök hangsúlyozta: „semmit sem fognak elérni”. Aláhúzta, hogy az orosz gazdaság ellenállóbb, mint várták, és az ország GDP-je sem esett a várakozások szerinti mértékben.

Szerinte a bevezetett intézkedésekkel az egyes országok csak magukat büntetik – példaként hozva az áremelkedéseket, az energiaválságot és a vállalkozások mindennapi küzdelmeit.

Mindenért Oroszországot hibáztatják, pedig a Nyugat szítja a konfliktust és vív gazdasági háborút

 – fogalmazott. Példaként hozva a Fekete-tengeri gabonablokádot, amely az elmúlt évben többszörösére növelte az árakat.

Az elnök bemutatta infrastrukturális fejlesztési terveit is – amelyek jórészt a nyugati szankciók miatt kerültek terítékre. Ezek a gazdaságok összekapcsolását irányozzák elő, főképp Kínával, Indiával, Iránnal, Mongóliával, de más közép-ázsiai országgal a földgáz és földgázvezeték, de más kereskedelmi termékek tekintetében is.

Putyin beszédében bejelentette, hogy az inflációval megemelt orosz anyasági támogatást kiterjesztik a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságra, a Herszoni és a Zaporozsjei területre is. Továbbá szólt a minimálbéremelésről, a gyermeknevelési- és kulturális támogatásokról, a felsőoktatási reformról, és lényegében hazahívta azokat az orosz milliomosokat, akik nyugaton fektetnek be, mondván, ahelyett, hogy elveszítenék a nyugati bankokban tartott pénzüket, dönthetnek úgy is, hogy hazatérnek, polgártársaikért dolgoznak és az országukba fektetnek be.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az orosz parlament két háza előtt tartott évértékelőjét nézi televízión egy nő gyermekével a moszkvai otthonukban 2023. február 21-én (Forrás: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov)