Egyre közelebb az orosz nukleáris csapás

Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég tanácsadója szerint a szárazföldi csapatok bevetésének kérdésében van jelenleg a legnagyobb ellentét a francia elnök és a német kancellár között. Scholz számára a Taurus rakéták és a szárazföldi csapatok küldése jelentette eddig a vörös vonalat, amit nem szeretne átlépni. Legalábbis egyelőre.

A látogatók egy atombombakísérletről készült videót néznek, miközben körbejárják az Atom pavilont, az állandó kiállítási központot, amelyet Oroszország fő múltját és az atomenergia-ipar modern vívmányait hivatott bemutatni az Összoroszországi Kiállítási Központban (VDNH) Moszkvában 2023. december 6-án. Fotó: NATALIA KOLESNIKOVA Forrás: AFP

A német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök találkoztak Berlinben. A három ország rendszeresen cserél információt, ezt a formátumot „weimari háromszögnek” nevezik. Az utolsó legfelsőbb szintű találkozóra tavaly júniusban került sor. Macron elmondta, hogy Franciaország nyugati csapatokat is küldene a frontra, amennyiben realitássá válna az a „fenyegetés”, hogy Ukrajna elveszíti a háborút. A kijelentés a lengyel vezetés szimpátiáját váltotta ki, Németország egyelőre óvatosabb, mondta el az Origó cikkében ifj. Lomnici Zoltán.

„Bizonyos értelemben mindhárom ország vezetője háborúpárti álláspontot foglalt el, hiszen egyértelműen letették a voksukat az egyik, harcban álló fél mellett, míg a béke fontosságát sem Macron, sem Tusk nem hangsúlyozták. Scholz azt mondta, hogy „szorosan és megingathatatlanul Ukrajna oldalán állunk”. Felvetődik a kérdés: miért nem a béke pártján állnak? Európa és az európai nemzetállamok biztonsági és gazdasági érdeke nem valamelyik fél katonai győzelme, hanem az azonnali fegyverszünet, majd békekötés” – tette hozzá.

„Egy európai, nemzeti kormány vezetőjének a nemzeti, illetve az európai érdekeket kellene szem előtt tartania, ezek pedig nem valamelyik háborús fél támogatása, és ezzel a konfliktus időbeli elhúzása és potenciális eszkalálása, hanem a mielőbbi fegyverszünet és békekötés sürgetése. Macron azt fejtegette, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerje meg a háborút.”

„A találkozó után megtudhattuk, hogy a résztvevők fegyvereket fognak beszerezni Ukrajna számára a teljes világpiacon, bővítik saját gyártási kapacitásaikat, elszívják a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket, és közösen ellátják Ukrajnát nagy hatótávolságú rakétatüzérséggel” – közölte ifj. Lomnici Zoltán.

Franciaország és egész Európa érdekét nem valamelyik fél győzelme, hanem kizárólag a béke szolgálja. Macron ilyenkor nem a hazája és a kontinense javára cselekszik (illetve cselekedne, amennyiben az általa felvázolt terveket komolyan gondolja), hanem idegen, a háborúból politikai és gazdasági hasznot húzó érdekköröket szolgál(na) ki. 

Egyre többen ismerik el, Orbán Viktor pedig a konfliktus kezdete óta hangsúlyozza: ezt a háborút nem nyerheti meg Ukrajna. 

– tette hozzá.

Ifj. Lomnici Zoltán (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Scholz legfőbb prioritása, hogy elkerüljön mindent, ami azt a benyomást keltheti, hogy a NATO maga is részese a háborúnak. Bár a fegyverszállítmányok és Ukrajna nyílt támogatása nem épp ezt a célt szolgálja. Az orosz kormány szerint, ha a Macron által említett opció valósággá válik, akkor a NATO-konfliktus elkerülhetetlenségéről kell beszélnünk – mondta Macronra reagálva Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Lengyelország a weimari háromszög pénteki találkozóján egyetértett a radikális francia tervekkel, amikkel Macron előállt, valamint Donald Tusk miniszterelnök és Andrzej Duda államfő washingtoni látogatásuk során felvetették a NATO-n belüli védelmi kiadások megemelését két százalékról három százalékra. Érdemes megjegyezni, hogy ez inkább a szövetség többi államának szólhat, hiszen, a gazdasági teljesítmény arányában Lengyelország jelenleg is többet fektet be a védelembe (közel a GDP négy százalékát), mint bármely más NATO-tag. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter elmondta, hogy Lengyelország kész akár nyolc százalékra is megemelni a ráfordítás arányát.

Biden szerint a közvetlen konfrontáció a NATO és Oroszország között egy harmadik világháború veszélyét hordozza magában. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint, ha a Macron által említett opció, miszerint nyugati katonák harcolnának az oroszokkal szemben, valósággá válik, akkor a NATO-konfliktus elkerülhetetlenségéről kell beszélnünk, ez pedig – ahogy korábban már hangsúlyozták – világháborúhoz vezetne, mutatott rá a szakértő.

A németek szemmel láthatóan készülnek a háború eszkalációjára: Bettina Stark-Watzinger (FDP) szövetségi oktatási miniszter jobban fel akarja készíteni Németország diákjait egy esetleges háborúra. 

Jogilag nem kizárt, hogy a három ország támogassa Ukrajnát katonákkal vagy más módon, ezt a NATO szabályzata nem tiltja. 

Attól, hogy egy NATO-tagország beavatkozik két nem NATO-tag konfliktusába, az egész NATO nem lesz involválva a háborúba. A NATO nem felel a tagállamok által harmadik ország ellen indított támadásokért. A NATO-tagállamok fegyveres erői elleni támadás sem értelmezendő NATO-tag ellen irányuló fegyveres támadásnak, mert Ukrajna területére nem vonatkozik a 6. cikkely. 

Azonban minden lépés, ami arra irányul, hogy több fegyver, töltény vagy bármilyen katonai eszköz kerüljön a harcban álló felek bármelyikéhez, közelebb viszi (elsősorban) Európát és (másodsorban) a világot egy harmadik világháborúhoz, hívta fel a figyelmet ifj Lomnici Zoltán.

Orbán Viktor március 15-i beszédében számos békepárti kijelentést tett, hangsúlyozta, hogy „mi nem megyünk háborúba”, illetve „nem tűrjük el, hogy […] háborúba vigyék egész Európát”.

Fontos megnyugtatni a magyar lakosságot, hogy a kormány nem sodorja háborúba az országot, a nagyvilággal pedig tudatni, hogy Magyarország ugyan elítéli a katonai agressziót és a nemzetközi jog megsértését, de nem kívánja egyik ország miatt sem feláldozni magyar emberek életét és az ország szuverenitását, gazdaságát, területi integritását – hangsúlyozta a szakértő.

Borítókép: Illusztráció: Látogatók egy atombombakísérletről készült videót néznek az Összoroszországi Kiállítási Központban (VDNH) Moszkvában 2023. december 6-án (Fotó: AFP/Natalia Kolesnikova)