Emmanuel Macron februári szavai egy addig tabutémát érintettek. A NATO minden lehetséges területen segíti Ukrajnát, a fegyverek és az orosz célpontokról szóló hírszerzési információk szállításától kezdve az ellenséges bombázók berepülésén át az ukrán katonák ezreinek kiképzéséig Európában, írja az El País. A spanyol lap szerint amíg Macron nem javasolta, senki sem merte fontolóra venni az atlanti szövetség aktív katonai részvételét az ukrán területeken.
Macron azonban nemcsak egy vitát nyitott meg, de szavai azt is megerősítették, hogy a NATO-csapatok már ukrán földön vannak, bár egyelőre nem vesznek részt harci műveletekben.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter március 8-án Varsóban egy konferencián azt mondta, hogy a NATO már Ukrajnában van.
„Már vannak NATO-katonák Ukrajnában, és szeretnék köszönetet mondani azoknak a nagykövetségeknek, amelyek vállalták ezt a kockázatot. Más politikusokkal ellentétben én nem fogom megmondani, hogy mely országokról van szó” – mondta Sikorski.
Az utolsó mondat Olaf Scholz német kancellár elszólására utalt, aki azt mondta, hogy brit és francia katonák is vannak már Ukrajnában.
A NATO-katonák jelenléte Ukrajnában nem újdonság
Pat Ryder tábornok, a Pentagon szóvivője már 2022 októberében megerősítette, hogy az Egyesült Államok katonai képviselői azért állomásoznak ott, hogy figyelemmel kísérjék a fegyverszállításokat.
A Pentagon 2023 áprilisában kiszivárgott bizalmas dokumentumai szerint az atlanti szövetség öt országa – az Egyesült Államok, Franciaország, az Egyesült Királyság, Litvánia és Hollandia – mintegy száz különleges alakulatot állomásoztat az országban a nagykövetségein.
Petr Pavel cseh elnök, nyugalmazott tábornok, a NATO katonai bizottságának korábbi elnöke egy március 10-i televíziós interjúban emlékeztetett arra, hogy a NATO katonái kiképzőként több mint egy évtizede jelen vannak Ukrajnában.
Pavel a lengyel határ közelében lévő javorivi támaszpontra utalt, ahová a NATO és Kijev közötti megállapodás értelmében 15 országból ezer katona érkezett a Krím 2014-es annektálása után. A javorivi bázist 2022 márciusában támadták az orosz erők, akkor az ukrán hatóságok szerint 61 katona halt meg, míg Oroszország 180-ra becsülte a halottak számát, akik közül sokan külföldi katonák voltak.
Informátorok az ukrán fronton
Az El País a több mint két éve tartó konfliktus során több ukrán és uniós katonai forrással beszélt, akik megerősítették azt, hogy harcoló alakulatok nem, de informátorok vannak az ukrán fronton, írja a cikk. Ők azok, akik tájékoztatnak a frontvonalon kialakult helyzetről, a szállított fegyverek hatékonyságáról, de a használatukkal kapcsolatos esetleges problémákról is, valamint a nyújtott segélyekkel kapcsolatos esetleges korrupciós esetek felderítéséről is. Luke Coffey, a Hudson Intézet, egy amerikai nemzetközi és védelmi politikai elemző központ kutatója szerint az amerikai katonák azonban nem mozoghatnak szabadon Ukrajnában. Olga Husieva, a Kieli Egyetem Biztonságpolitikai Intézetének kutatója is a kiképzők jelenlététét hangsúlyozta, azt feltételezve, hogy a szövetséges védelmi minisztériumok küldöttei a helyszínen adatokat gyűjtenek.
Husieva szerint ezek egyedi kormányzati kezdeményezések, bár rámutat, hogy van együttműködés az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság között, valamint bár kisebb mértékben, de Lengyelországgal és a balti államokkal is.
Husieva szerint Németországot kizárják ebből az együttműködésből, mert félnek attól, hogy orosz kémek szivárognak a német hírszerző szolgálatok soraiba.
Lukasz Maslanka, a lengyel Keleti Tanulmányok Központjának kutatója szintén úgy vélte, hogy lehet együttműködés és kölcsönös információátadás, de minden ország maga hoz döntést. Husieva megjegyzi, hogy a brit Storm Shadow rakéták után a NATO kiképzői akkor fognak Ukrajnába települni, amikor az első amerikai F–16-os vadászgépek megérkeznek. Szerinte az után a katonai együttműködés is fokozódni fog, amelyhez a mesterséges intelligenciát is felhasználhatják.
A Kieli Egyetem kutatója szerint a fejlett fegyverek hadrendbe állításához azonban az azokra felügyelő mérnökök mellett mindig szükség van a katonai személyzet jelenlétére is. Az említett kutatók szerint Macron felhívása nem szól másról, mint Vlagyimir Putyin megfélemlítéséről.
