Semmit sem változtatnak a helyzeten az Ukrajnának szánt F–16-os vadászbombázók

Az orosz–ukrán háború kitörése után, a kezdeti habozás ellenére a nyugati tömb országai egyre több és több nehézfegyvert adnak Ukrajnának a védelmi képességeik javítása érdekében. Így került sor arra, hogy Volodimir Zelenszkij és az ukrán vezetés sorozatos kérése után végezetül a NATO-szövetségesek F–16-ost szállíthatnak a háborúban álló országnak.

A török légierő műrepülő bemutató csapata, a SOLOTURK, valamint a török légierő F–16-os és F–4E vadászrepülőgépei próbarepülést hajtanak végre a Boszporusz felett a török köztársaság napjának 100. évfordulója előtt Isztambulban, Törökországban 2023. október 27-én Fotó: Berk Ozkan/Anadolu/Anadolu via AFP

Az Egyesült Államok és a szövetségesek kezdetben vonakodtak attól, hogy vadászbombázókat szállítsanak Ukrajnának. Az Egyesült Államok, az F–16-os vadászbombázó gyártója a kezdeti habozás és belpolitika csörte után jóváhagyta 2023-ban augusztusában a szövetséges NATO-tagállamoknak a harmadik félnek való átruházást, vagyis bevethetővé tették a gépet a háborús övezetben. Napjainkra számos ország bejelentette, hogy Ukrajna légi képességeinek javítása érdekében nyugdíjazott, leselejtezett és kivont vadászbombázókat is fog küldeni.

Miután az Egyesült Államok zöld utat adott, Hollandia és Dánia hivatalosan is bejelentette, hogy 61 F–16-os vadászrepülőgépet adományoz Ukrajnának, miután a pilóták kiképzése kielégítően befejeződik. Az indoklás szerint azért, hogy lefaragják a háborúban álló ország hátrányát az orosz légi fölénnyel szemben.

Hollandia és Dánia hosszas F–16-os múlttal rendelkező országok, nyugdíjazott vadászgépekkel

Az első F–16-os a Holland Királyi Légierő számára 1979-ben készült, az utolsót pedig 1992 februárjában szállították le. Az országnak 213 vadászgépből álló repülőgépflottája volt, amelynek nagy részét eladta. Hollandia jelenleg 42 darab F–16-os van, de nem igazán lehet tudni, hogy melyik kategóriába tartozó vadászgépekről van szó. Dánia 1980 januárjában kezdett F–16-osokat beszerezni az Egyesült Államoktól. Hollandiával ellentétben Dánia nem adta el a repülőgépeit, hanem egyszerűen leszerelte őket, amint eljött a nyugdíjazás ideje. Hátránya, hogy bár Dániában hivatalosan 44 darab F–16-os van, ezek közül csak harminc darabot tartanak repülőképesnek.

Fotó: Giuseppe CACACE /AFP)

Könnyen lehet, hogy nem mindegyikük lesz képes felszállni, nemhogy harci bevetéseken részt venni. A feltételezések szerint néhányat kiképzési célokra használnának, mások pedig csupán pótalkatrészek lehetnek a javításokhoz és karbantartáshoz.

Csúcskategóriának számított, már eljárt az idő felette a modern vadászbombázókhoz képest

Az F–16-os egy olyan negyedik generációs vadászbombázó, amely első repülése 1974-ben volt, míg a hadrendbe állítása csak 1978–79-re történt meg, amikor az Egyesült Államok átvette az első darabot a General Dynamics nevű fegyvergyártótól. A gép az 1970–80-as években csúcskategóriának számított, és azért tervezték, hogy a nagyjából vele egy időben szolgálatba állított F–15 nehéz vadászgép helyett egy olyan gépet hozzanak létre, amely könnyebb, olcsóbb, de a legtöbb feladat elvégzésére képes, mint a drágább gépek. Akkor egy teljesen új harcászati koncepciót jelentett, és az F–16-oson semmilyen, a feladatokhoz nem kapcsolódó eszköz nem volt felszerelve, a korábbi gépekhez képest egyszerűsítettek sok mindent a kisebb súly elérése érdekében. A korábbi generációkhoz képest a két hajtóműből csak egy kapott helyet az F–16-oson. 

A 45 éves gépet a későbbi felújításokkal olyan szintre tudták hozni, amely felvehette a versenyt a 20-30 évvel fiatalabb gépekkel. Számos modernizációs csomag létezik az F–16-os vadászgépekhez, változó lehetőségekkel. A holland és a dán légierő összes F–16-osát az 1990-es évek közepétől a 2000-es évek közepéig a Mid-Life Update – MLU programban modernizálták. Az F–16 MLU messze elmarad a legújabb F–16V Block 70/72 változattól.

A fejlesztések és a műszaki élettartam növelése önmagukban nem eredményez működőképes repülőt

2008-ban a holland honvédelmi államtitkár egy hosszas jelentést küldött meg a képviselőház elnökének, amelyben részletesen elmondja, hogy legkésőbb 2015–25 között nyugdíjazni fogják a repülőgépeket, ami már gyakorlatilag megindult, mert az ország már az F–35-ös vadászgépekkel fogja helyettesíteni az F–16-os flottát.

Mint ismertette a honvédelmi államtitkár, a fejlesztett, módosított változatokat a blokk kifejezés jelzi. Hollandia az 1-es, 5-ös, 10-es és 15-ös blokkba tartozó repülőgépeket vásárolt. A jelentés írásakor, tehát 2008-ban már csak a 15. blokk volt még használatban Az idők során számos korszerűsítést és módosítást hajtottak végre annak érdekében, hogy az F-16 modern és működőképes légi járműként működjön. Már akkor felvette az államtitkár, hogy a modern vadászgépek jobb érzékelőkkel, választékosabb és jobb fegyverekkel vannak felszerelve, mint az akkor szolgálatban levő holland F–16-ok. A holland Királyi Légierő az 1980-as évek elején úgy döntött, hogy ez lesz a holland légiflotta egyetlen vadászgépe, emiatt pedig a földi célok nehézfegyver-terheléssel történő megtámadása kiemelt helyet kapott. 

Ennek megfelelően alakították ki a programot. Ez a dokumentum szerint nagyobb terhelést jelentett a gépen, mint amire tervezték. A terhelés miatt az 1980-as években a vártnál lényegesen több repedés fordult elő. A repedések megjelenése folytatódni fog a szakemberek szerint. Ezeknek az elhárítása nagyon munkaigényes és költséges a jelentések szerint. 

Ahogy egyre jobban öregedik az eszköz, úgy egyre égetőbb az, hogy rendszeres ellenőrzést végezzenek a repülőgépen. Az is kiderült, hogy a régebbi típusokat gyakran sújtják hirtelen meghibásodások, másfelől pedig nem áll rendelkezésre elég megfelelő pótalkatrész. 1990-ben a Lockheed Martin kutatása kimutatta, hogy bizonyos alkatrészek élettartama az eredeti nyolcezer óráról háromezer órára csökkent. A repülőgép törzsében, szárnyaiban és hajtóművein jelentős fejlesztésekre volt szükség azért, hogy továbbra is működőképesek legyenek az eszközök. 

F–16-osokat a meghibásodások miatt intenzívebben kell karbantartani és gyakrabban kell javítani, ami csökkenti a gyakorlatokra és az operatív bevetésre való rendelkezésre állásukat. A karbantartás sem megy zökkenőmentesen, hiszen nagyon kevés technikus áll rendelkezésre.

Felszállásra készen… Fotó: AFP

Azt is elmondta az államtitkár 2008-ban, hogy a holland F–16-osok jelenlegi állapotukban a következő évtizedben egyre kevésbé lesznek alkalmasak igényes küldetések teljesítésére. A gép bevethetősége fokozatosan csökken.Következtetésként elmondta, hogy a  végélettartam-frissítésnek komoly hátrányai vannak, mert bizonyos szempontból ronthatják a repülőgép üzemi teljesítményét. 

Ilyen az F–16-os vadászgép

Az amerikai légierő honlapján fellelhető adatok szerint az F–16-ot könnyű légvédelmi vadászgépnek tervezték, mely élettartama hivatalosan nyolcezer repülési óra. A gép 15 méter hosszú, szárnyfesztávolsága 9,45 méter. Hajtásáról egyetlen turbóventilátoros hajtómű gondoskodik, amely utóégetéssel 102-130 kilonewton tolóerőt képes kifejteni, ami a repülőgépet a hangsebesség több mint kétszeresére gyorsítja. A fegyverzethez tartozik egy 20 mm-es forgóágyú, valamint a szárnyak és a törzs alatt elhelyezett szerelvények a legkülönfélébb bombák és rakéták számára. Tipikus harci terheléssel az F–16-os súlya körülbelül tíz tonna, ami kevesebb mint fele az előző generációs F–4 Phantom II súlyának.

Mire lesz elég, mennyire javulhatnak az ukrán képességek?

A repülőgép első szerepe valószínűleg a légvédelem támogatása lesz. Egyes szakértők kiemelték az F–16-osok képességét cirkálórakéták és más lőszerek, például a Storm Shadow rakéták bevetésére csapásmérés és elfogás céljából. Ezek a fegyverek azonban ritkák, és az F–16-osok csak korlátozott további kapacitást biztosítanak, hacsak Ukrajna nem kap nagy mennyiségű levegő-föld lőszert. 
A kritikusok szerint az F–16-osok önmagukban nem elegendőek a helyzet javítása érdekében.  Kiképzésre, támogató személyzetre, kommunikációra, korai előrejelzésre, korszerűsített repüléstechnikai eszközökre és lőszerekre van szüksége ahhoz a háborúban álló országnak, hogy sikeresen alkalmazni tudja a vadászbombázókat.

Ennek az infrastruktúrának a kiépítése éveket vesz igénybe, és valószínűleg nem lesz teljes mértékben bevethető a jelenlegi konfliktus idején. A mai napig kevés nyilvános vita folyik arról, hogy a beígért F–16-osoknak pontosan milyen képességeik és támogató infrastruktúrájuk lesz.

Borítókép: A török légierő műrepülő bemutató csapata, a SOLOTURK, valamint a török légierő F–16-os és F–4E vadászrepülőgépei próbarepülést hajtanak végre a Boszporusz felett a török köztársaság napjának 100. évfordulója előtt Isztambulban, Törökországban 2023. október 27-én (Fotó: Berk Ozkan/Anadolu/Anadolu via AFP)