Alighogy megérkezett Lettországba, máris bevetésre indulhatott a német légierő két Eurofighter vadászrepülője. Két orosz harci repülő merészkedett ugyanis a lett határ közelébe a nemzetközi vizek fölött – adta hírül március elején a NATO.
Mint írják, az orosz pilótáknak nem volt repülési tervük, nem léptek kapcsolatba a civil repülésirányítókkal, és nem használták a jeladójukat, hogy azonosítsák magukat.
A német gépek tehát vizuálisan azonosították az orosz repülőket, majd kikísérték őket.
Korántsem egyedi esetről van szó. Ugyancsak március elsején tették közzé, ahogy a Balti-tenger felett két francia Mirage–2000 elfogott két orosz Szu–30-as vadászbombázót. Ugyanezen a napon egy ugyancsak orosz An–72-est is elfogtak Lengyelország északi határán, nemzetközi légtérben.
Nem kell sokáig keresgélni, hogy rátaláljunk a következő hasonló incidensre. Február 21-én szintén magasba emelkedtek a francia vadászgépek egy Észtország közelében repülő orosz Il–78-as miatt. A légi utántöltő gép Kalinyingrádból szállt fel.
És ezek csak azok az esetek, melyekről a NATO beszámolt az elmúlt hónapokból. Alapvetően nincs is ebben semmi rendkívüli. Mibel a balti államok – Litvánia, Lettország és Észtország – nem rendelkeznek saját légierővel, védelmüket a NATOtagállamai rotációs alapon, közösen látják el. A misszió 2004-es kezdete óta több százszor riasztani kellett már a gépeket. Leggyakrabban a Kalinyingrádból, vagy az orosz exklávé felé szálló azonosítatlan orosz harci repülőgépek okoznak problémát.
Tevékenységük nem szabálytalan – NATO-tagállamok gépei is repkednek más államok légterének közelében –, nemzetközi légtérben közlekednek, egyszerűen így „törnek borsot” a NATO orra alá. Az ukrán háború árnyékában azonban az eszkaláció esélye is nagyobb, egy véletlen baleset is súlyos következményekkel járhat.
Ugyanakkor mint az egyik videón is látszik, érdekes módon a Mirage–2000-sek nincsenek felszerelve levegő-levegő rakétákkal.
A NATO a bejegyzés alatt ezt azzal indokolta, hogy a légtérvédelem „békés misszió”, ezért nincs szükség a fegyverekre. Korábbi évekből ugyanakkor lehet tudni, hogy nem feltétlenül ez a gyakorlat, a NATO-tagállamok gépei nagyon is fegyverzettel emelkedtek magasba. A döntésben szerepe lehet annak is, hogy el akarják kerülni akár egy véletlen tűz lehetőségét is.
A balti légtér védeméből a magyar légierő is rendre kiveszi a részét. A Gripenek utoljára 2022-ben, már az orosz–ukrán háború után látták el a feladatot, ráadásul vezető nemzetként.
A küldetés során a négy Gripen vadászgépből álló kontingenst 19 alkalommal riasztották éles helyzetben, a gépek 246 alkalommal szálltak fel és 304 repült órát teljesítettek.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy éve jelentette be, döntés született arról, hogy Magyarország lojális NATO-szövetségesként immár negyedik alkalommal, 2025-ben ismét részt vesz a balti államok légtérvédelmében.
Nemrég derült ki, hogy négy darab újabb Gripennel bővülhet a kecskeméti bázis harcigépállománya. A jelenleg 14 darab JAS–39 C/D Gripen korszerű, szuperszonikus vadászgéppel rendelkező magyar légierő Szlovénia, Szlovákia és Horvátország légvédelmében is részt vesz, illetve rotációs rendszerben a balti légtérrendészeti misszióban.
Borítókép: Lengyel F–16-osok és francia Mirage-ok alakzatban a balti légtérvédelmi mmisszióban (Forrás: Facebook/NATO)
