Ezért járt jól Magyarország, hogy Gripent választott + galéria

Újabb korszerű, Jas 39 Gripen szuperszonikus repülőgéppel erősödik a magyar légierő, amely bevethető elfogó vadászként, alkalmas földi csapásmérésre és felderítő feladatokra is. Az első hazai beszerzés előtt sokan úgy vélték, az amerikaiak által kínált F–16-osok alkalmasabbak lennének az ország védelmére, mint az akkor még „szárnyukat bontogató” Gripenek. Egy 2006-os hadgyakorlatból viszont úgy tűnt, jól döntött az első Orbán-kormány: a svéd vadászgépek tönkreverték amerikai ellenfeleiket.

Litvánia, 2022. szeptember 21. A Magyar Honvédség JAS 39 Gripen típusú vadászrepülõgépei gyakorló elfogást hajtanak végre Litvánia légterében 2022. szeptember 21-én. A magyar kontingens harmadik alkalommal védi a balti országok légterét. MTI/Ujvári Sándor Fotó: MTI/Ujvári Sándor

Az első Orbán-kabinet a NATO csatlakozást követően, 2000 októberében tizennégy NATO-országtól kért hivatalosan ajánlatot használt harci repülőgépek vásárlására. A kormány végül válaszút elé került: amerikai F–16-os vagy svéd–brit Saab Gripen. Érvek és ellenérvek mindkét fél mellett egyaránt szóltak: az F–16-os akkor is már a világ legelterjedtebb harci repülőgépe volt, sok harctéren bevetették már. A Gripen bár modernebb gép, de akkor éles bevetésen még sohasem használták. Szakmai körökben köztudott volt az is, hogy az F–16-osok alapvetően drágábbak, a Gripeneknek pedig a felfegyverzése, pontosabban az újabb és újabb eszköz integráció a nagy költség. 

A Nemzetbiztonsági Kabinet végül katonai, gazdasági és politikai szempontokat mérlegelve a JAS 39 A/B Gripen beszerzését jelentette be 2002-ben. A szerződést később módosították, a megrendelt A/B gépeket végül C/D konfigurációra építetették át, amely már levegőben is utántölthető volt üzemanyaggal, és fejlettebb fedelzéti eszközöket tartalmazott.

 

A kormánynak jók voltak a megérzései

A Gripenek képességit jól jellemzi, hogy a svédek szintén C változatú gépei 2006-ban, a világ egyik legkomolyabb szimulációs környezetében, az Alaszkában megszervezett Red Flag hadgyakorlaton is bizonyítottak. A többi nyugati harci géphez kisebb teljesítményűnek tartott séd vadászgépek kijátszottak minden földi védelmet, és csak az első napon tíz ellenséges gépet „semmisítettek meg”. 

Fotó: MTI/Ujvári Sándor

A Norvég Királyi Légierő öt RNAF F–16-osát szembeállították a svédek mindössze három vadászgépével. Az eredmény beszédes: a Gripenek három körből kétszer veszteség nélkül iktatták ki ellenfeleiket, és mindössze a harmadiknál sikerült egyiküket „lelőni”, ezek mindegyike F-16-os, vagy a jóval nagyobb kapacitású F-15-ös volt. 

A hadgyakorlat során a Gripen volt az egyetlen vadászgép, amely minden tervezett küldetést teljesített még rossz időben is, míg a többi típus a földön várta, hogy kitisztuljon az idő.  

 

A nyers adatok

A magyar flotta gyártása, szerelése, a Saab linköpingi gyárában 2003 nyarán kezdődött meg, amely tizenkét együléses C és két darab kétüléses D verzióból állt. Az első gép 2004 végére készült el, a berepülés 2005 januárjában kezdődött meg. A gépek ülésszámtól függetlenül képesek harcfeladatokat ellátni, egy különbség, hogy a két harci gyakorló gépben nincs beépített gépágyú, de ugyanúgy 

nyolc fegyverfelfüggesztési ponttal, valamint harci elektronikával rendelkezik.

Az együléses repülőgépeken egy Mauser BK–27 gépágyú van beépítve, amelynek tűzgyorsasága 1680 lövés percenként, valamint négyféle levegő–levegő rakéta, mint például az úgynevezett IRIS–T típus is, amelyből a Honvédség 2021 decemberében 13,6 millió euró értékben adott le megrendelést. 

A Gripen abban is elöl jár, hogy számos korszerű, levegő–föld fegyverzetet is képes hordozni, többek között lézerirányítású bombákat. 

A bombák célba juttatását autonóm feladat-végrehajtás során a FLIR/LDP infravörös célzókészülék segíti, amely navigálási feladatokra való képességet, valamint precíziós levegő–föld csapásmérési képességet biztosít a repülőgép számára. Ezek mind olyan új képességek, amelyek eddig nem léteztek a magyar légierőben – jellemezte a Gripent a Repüléstudomány.hu. 

Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A repülőgép kétezer-hatszáz láb hosszúságú és harminc láb szélességű (790 méter×9 méter) útszakaszon képes fel- és leszállni. Ennek megfelelően a repülőgép rövid fel- és leszállópályán történő üzemeltetési képessége különös jelentőséggel bír. 

A Gripent úgy tervezték, hogy tábori körülmények között a repülőgép ismételt harcfeladatra történő előkészítését egy hatfős személyzetből álló kiszolgáló csoport tíz percen belül elvégezhesse.

Bevethető elfogó vadászként, alkalmas földi csapásmérésre és felderítő feladatokra is.

Magas fokú manőverezőképességgel, jó repülési mutatókkal és repülési tulajdonságokkal rendelkezik, miközben a repülőgép-vezetőre háruló terhelés igen alacsony. Magyarországon a lízingszerződés értelmében folyamatosan korszerűsítik a gépek szoftverrendszerét, elvégezték az ipari szintű nagyjavításokat, új függeszthető fegyverek jelentek meg, illetve folyamatban van további eszközök beszerzése is.

Borítókép: JAS 39 Gripen (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)