Így izmosodik a magyar Gripen-flotta

Rövidesen már 18 darab, korszerű Gripen védi hazánk és a NATO-szövetséges országok légterét.

Gripen Debrecen Fotó: Somogyi András főtörzsőrmester Forrás: Honvédelem.hu

Tartós kapcsolat

A svéd–magyar Gripen-kapcsolat közel három évtizedes múltra tekint vissza. A rendszerváltást követően 1995 szeptemberében a Horn-kormány szándéknyilatkozatot írt alá a svéd Wallenberg ipari csoporttal (amelyhez a Saab is tartozott) a Gripen esetleges rendszeresítéséről. Szerződés akkor még nem született, hiszen csak néhány évvel korábban érkeztek, majd álltak rendszerbe az orosz államadósság fejében kapott MiG–29-es vadászgépek. A svéd fél azonban bizakodott, így nem sokkal később Kecskeméten egy rögtönzött bemutatón megjelent egy JAS–39-es vadászgép. Néhány évvel később, a Jugoszlávia elleni légiháború és az 1999-es magyar NATO-csatlakozás újra előtérbe hozta a nyugati harci gépek rendszeresítésének kérdését.

Az első Orbán-kormány gyorsan cselekedett, 2000 októberében a honvédelmi tárca 14 NATO-országtól kért hivatalosan ajánlatot használt harci repülőgépek eladására. 2002-ben a Nemzetbiztonsági Kabinet katonai, gazdasági és politikai szempontokat mérlegelve a JAS–39 A/B Gripen beszerzését jelentette be.

A következő, MSZP–SZDSZ-kormány olyan gépeket akart, amelyek missziós feladatokban is részt vehetnek, amihez elengedhetetlen a légi utántöltési képesség. A szerződés módosításával született meg a JAS–39 EBS HU (Export Basic Standard for HUngary) verzió, amely már a légi utántöltésre alkalmas C/D verzió törzsével, valamint a svédektől eltérő, NATO kompatibilis IFF – ellenség-barát felismerő rendszerrel, kommunikációs eszközökkel és fegyverfelfüggesztőkkel rendelkezik.

A légtér hatékony és korszerű védelme a Gripenek nélkül nem lenne lehetséges (Fotó: HM Zrínyi Nonprofit Kft./Honvédelem.hu/Luka Dániel)

A Saab linköpingi gyárában 2003 nyarán kezdődött meg a magyar flotta gyártása, szerelése, amely 12 együléses C és két darab kétüléses D verzióból állt. Az első gép 2004 végére készült el, a berepülés 2005 januárjában kezdődött meg. A gépek ülésszámtól függetlenül képesek harcfeladatokat ellátni, egy különbség, hogy a két harcigyakorló gépben nincs beépített gépágyú, de ugyanúgy nyolc fegyverfelfüggesztési ponttal, valamint harci elektronikával rendelkezik.

Az első magyar pilóta, aki egyedül szállhatott fel egy Gripennel, Fekete Tamás őrnagy volt 2005. március 23-án. Ebben az évben megkezdődött a magyar földi kiszolgáló személyzet kiképzése is. Egy évvel később,

2006. március 21-én délután három óra előtt szállt le először magyar Gripen a kecskeméti betonra.

Az új, NATO-kompatibilis korszerű Gripenek a teljes hadrafoghatóság eléréséig felváltva látták el a készültségi szolgálatot a MiG–29-esekkel azok kivonásáig, majd 2010 végétől már egyedül a JAS–39-es a Magyar Honvédség légierejének egyetlen merevszárnyú harci típusa.

Két súlyos baleset

Az üzemeltetés közel 18 éve alatt két súlyosabb baleset történt. 2015. május 19-én, a Cseh Légierő Cáslav-i légibázisán történt baleset a Magyar Légierő 42-es oldalszámú JAS–39D Gripenjével. Leszállás után a vadászbombázó végigszáguldott a kifutópályán, Ugrik Csaba dandártábornok, kecskeméti bázisparancsnok és Gróf Gergely őrnagy a pálya végénél, gyakorlatilag az utolsó pillanatban katapultáltak. A Gripen irányítás nélkül túlfutott a betonon a füves mezőre, levált az orrfutó és az egész orr-rész, majd összetört. Gyakorlatilag a géptörzs hátsó része maradt egyben.

A Csehországban balesetet szenvedett kétüléses gép roncsa

Nem sokkal később, 2015. június 10-én, a 30-as oldalszámú JAS–39C kényszerleszállást hajtott végre a kecskeméti légibázison futóműprobléma miatt. A gép hajózója (Kádár Sándor őrnagy) katapultált, sikeresen földet ért, de megsérült.

A Kecskeméten hasra szállt Gripen (Fotó: Ujvári Sándor)

A hasra szállt C-változatú gépet sikerült kijavítani, míg a súlyos károkat szenvedett kétüléses D-t újra kellett gyártani.

Folyamatos korszerűsítés

A kecskeméti flotta nem rekedt meg a 2000-es évek technikai színvonalán, a lízingszerződés értelmében folyamatosan korszerűsítették a gépek szoftverrendszerét, elvégezték az ipari szintű nagyjavításokat, új függeszthető fegyverek jelentek meg, illetve folyamatban van további eszközök beszerzése is.

A SAAP Group 2022 januári bejelentése szerint a magyar védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztosi hivatal és a svéd hadfelszerelési hivatal (FMV) sikeresen lezárta a magyar Gripen vadászrepülőgép-flotta MS20 Block 2 képességfejlesztéséről szóló tárgyalásokat. Hogy mit is takar ez a fejlesztési csomag? Az elérhető sajtóinformációk szerint a Saab által szállítandó korszerűsítés egyaránt jelentősen növeli a Gripenek harci és kommunikációs képességeit. A harci felderítő és célkövető képességeket a meglévő radar PS–05/A Mk 4-re történő frissítése növeli. Ez lehetővé teszi a kisebb levegő-levegő célok jobb észlelhetőségét, javítja a zavarelnyomást, és növekedési potenciált biztosít a levegő-levegő és a levegő-föld üzemmódok további fejlesztéséhez.

A Puma század gépe, háttérben a debreceni ipari park épületei (Fotó: Honvédelem.hu/Somogyi András főtörzsőrmester)

A kommunikációs képességeket is javítja a megerősített Link16 (NATO Data link) funkcionalitás fejlesztésével és a hangkommunikációnak a legújabb NATO biztonságos kommunikációs szabványra történő frissítésével. A koalíciós repülőgépek azonosításának képessége is javul a NATO Mode 5 szintű legújabb ellenség-barát azonosító (IFF) rendszer bevezetésével.

Ez a frissítés lehetővé teszi Magyarország számára a választást Gripen vadászgépeire telepíthető fegyverek szélesebb választékából:

az IRIS-T– infravörös, látótávolságon belüli levegő-levegő rakéta, a GBU–49 modern levegő-föld lézerirányítású bomba és a METEOR fejlett radarirányítású, nagy hatótávolságú, levegő-levegő rakéta, amely felülmúlja a többi hasonló típusú rakétát.

Behozhatatlan előny

A magyar légierő a Gripenek rendszeresítésével óriási tapasztalatot halmozott fel az elmúlt közel két évtizedben, megelőzve minden szomszédos országot, ahol jóval később, csak az elmúlt években kezdődött meg a többfunkciós, légi és földi célpontok elleni harcra képes, NATO kompatibilis nagy sebességű harci gépek rendszeresítése, illetve az ezzel kapcsolatos honvédelmi tervezés.

Jelenleg Szlovénia nem rendelkezik nagy teljesítményű harci gépekkel, a kétmilliós kis ország nem is tervezi ilyen gépek rendszeresítését, légtérvédelmüket a szövetséges Magyarország és Olaszország látja el. Horvátországban az Ukrajnában szakszerűtlenül nagyjavított MiG–21-esek kiesése után jelenleg zajlik a használt francia Dassault Rafale F3R típusú vadászrepülőgépek rendszeresítése. A 12 gép 2026-ig érkezik meg, addig hazánk és Olaszország segíti déli szomszédunk légvédelmét. 

Szlovákia, miután az előző pozsonyi kormány Ukrajnának adományozta az ország MiG–29-eseit, szintén nem rendelkezik bevethető légiflottával, ezért mások mellett a magyar légierő lát el az ország felett légirendészeti feladatokat. Szlovákia a MiG-eket pótlandó 14 darab F–16-ost vásárolt az Egyesült Államoktól, azonban a gyártás késik, ezért csak 2025 végére érkeznek meg a gépek, és még évekbe telik, mire teljesen hadrafogható lesz az állomány.

Románia az utolsó pillanatig használta izraeli segítséggel hazai üzemben korszerűsített MiG–21-eseit, amelyek végül tavaly májusig szolgáltak. A bukaresti kormány szerint három, egyenként 16 gépes század tudja ellátni a Fekete-tenger parti NATO-frontország védelmét, ezért 2017-ben használt portugál, majd a közelmúltban norvég F–16-osok beszerzéséről született döntés. A koros, sok esetben negyvenévesnél régebbi gépek csak átmeneti megoldást jelentenek, Románia hosszabb távon, a 2030-as évek végén F–35-ösöket akar rendszeresíteni.

Szerbia jelenleg egy századnyi MiG–29-essel rendelkezik, de az Oroszország elleni szankciók miatt a belgrádi katonai vezetés is új harci gépek beszerzésén gondolkodik.

A katonailag semleges Ausztria egy századnyi Eurofighter Typhoon vadászgépet tart szolgálatban, azonban a gépek csak légvédelmi feladatokra alkalmasak, azt is csak korlátozottan. A géppark felújítása, korszerűsítése már rövid távon sem halogatható, hosszabb távon pedig cseréje várható.

Az Oroszországgal háborúban álló, jelenleg több fronton is visszavonuló Ukrajna még a Szovjetuniótól örökölt, valamint hadisegélyként kapott MiG–29-es, SZU–24-es, SZU–25-ös és SZU–27-es harcigépflottája a veszteségek miatt folyamatosan csökken. Az ukrán pilóták egy csoportját jelenleg a nyugati NATO-országok flottájából kikopó F–16-osokra képezik ki, de megismerkedhettek a svéd Gripennel is. Hogy milyen korszerű harci gépekkel lesz a jövőben felszerelve Ukrajna, az a háború kimenetelétől és a világpolitikai változásoktól is nagyban függ.

Borítókép: Magyar Gripen vadászgép a debreceni repülőtéren (Fotó: Honvédelem.hu/Somogyi András főtörzsőrmester)