Fontos megállapodások születtek Svédországgal + videó

Orbán Viktor bejelentette, mikor ratifikálja a parlament a svéd NATO-csatlakozást.

Orbán Viktor fogadta a svéd miniszterelnököt Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Két megállapodásról egyezett meg a svéd és a budapesti kormány – jelentették be Ulf Kristersson svéd és Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteki tárgyalását követő sajtótájékoztatón. Az egyezményeket magyar részről Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter írta alá. Egyrészt módosították a Gripen vadászgépekre vonatkozó szerződést, a második megállapodás a Gripenekhez kapcsolódó logisztikai rendszereket és támogató szolgáltatásokat érinti.

– A mai találkozó egy hosszú folyamat fontos állomása, amit a bizalom újraépítési folyamatának is nevezhetünk – fogalmazott Orbán Viktor, miután tárgyalt Ulf Kristersson svéd kormányfővel. A magyar miniszterelnök elmondta, hogy a magyar külpolitikának az az alapelve, hogy barátokat kell gyűjteni, ezért minden országgal arra törekednek, hogy minél mélyebb együttműködést alakítanak ki.

– Svédország igaz barátja volt Magyarországnak 1956-ban, amikor a menekült magyaroknak nem egyszerűen csak ellátást adtak, hanem egy második otthont is – emlékeztetett a kormányfő. Mint jelezte, amikor az Európai Unióhoz való magyar csatlakozásról tárgyaltak, akkor Svédország fontos partner volt. Hozzátette: Svédország a gyors befogadás és bővítés mellett érvelt.

Orbán Viktor ismertette: 2010-hez képest megduplázták a két ország közötti forgalmat, a hárommilliárdos érték felé haladnak. Fontosnak és sikeresnek nevezte a nukleáris energia kérdésében is az együttműködést, van svéd szereplő a Paks II kivitelezésében, tavaly 70 ezer svéd turista is érkezett. Ma azonban a védelmi együttműködésről beszéltek, így pontot tehetnek egy tárgyalás végére, mert a magyar védelmi képesség ügyéről volt szó.

Hétfőn dönt a parlament

Az első Orbán-kormány időszakában úgy döntöttek, hogy Magyarországnak legyen önálló légtérvédelme, ekkor szerezték be a Gripen gépeket – idézte fel a kormányfő. Hozzátette:

eljött a pillanat, hogy meghosszabbítsák és kiegészítsék a légvédelmet, további négy géppel növelik a flottát a megváltozott biztonsági környezetben.

Megállapodtak arról is, hogy a logisztikai szerződéseket meghosszabbítják és kiterjesztik a kiképzésekre is, de létrejött egy megállapodás egy mesterséges intelligencia központú kutatási-fejlesztési központ létrehozásáról is.

Orbán Viktor szót ejtett arról is, hogy 2023 első fél évében Svédország látta el az Európai Unió soros elnökséget, most pedig ígéretet kaptak arra, hogy ennek a tapasztalatait megosztják hazánkkal is, miután Magyarország veszi át az elnöki tisztséget 2024 második felében.

A magyar parlament hétfőn összeül, és meghozza a szükséges döntéseket

– rögzítette Orbán Viktor azzal kapcsolatban, hogy az Országgyűlés támogatni fogja Svédország NATO-csatlakozását.

A svédek is erősítenék az együttműködést

Ulf Kristersson is aláhúzta, hogy a két kormányfő megbeszélése konstruktív volt. Mint mondta, a két ország nagyon fontos együttműködést kötött azzal, hogy Magyarország négy Gripen vadászgépet vásárol a svédektől. – A Gripen Svédország büszkesége, az egyik legfontosabb termék, amit a NATO-nak adhatunk – jegyezte meg a svéd miniszterelnök.

Beszámolt róla, hogy 180 svéd cég működik Magyarországon, akik hetvenezer embert foglalkoztatnak. Szót ejtett róla, hogy több terület van, ahol fejlődni tud az együttműködés. – Aktívabban és erősebben kell együttműködnünk azokon a területeken, ahol egyetértés van – hívta fel a figyelmet Ulf Kristersson.

Nem üzleti megállapodás

Orbán Viktor újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: ha támadás érné Svédországot, akkor hazánk készen áll arra, hogy harcoljon értük. Szükséges és körültekintő előkészület történik mindkét fél részéről, újjáépítve az utóbbi időben kicsit megkopott bizalmat. A NATO tagjaként képesek leszünk a teljes bizalmat újraépíteni, ami nem jelenti azt, hogy mindenben egyet fogunk érteni.

A magyar kormányfő felhívta a figyelmet: ez nem egy üzleti megállapodás, mindig is volt egy védelmi együttműködés, már régóta, amit az első Orbán-kormány kezdeményezett 2000–2001-ben. – Természetes, hogy egy védelmi megállapodást kötni sokat segít a bizalom helyreállításában a két fél között – mondta Orbán Viktor. – Jó barátok és szövetségesek tudunk lenni, de ne tekintsenek a megállapodásra egy dealként. Minden egyes lépését értékeltem a két fél közötti bizalomépítésnek – fogalmazott a magyar miniszterelnök.

A svéd kormányfő hangsúlyozta: fontos, hogy minden NATO-tagállamnak el kell fogadnia egy új jelentkezőt, és tisztelik, hogy a magyar parlament magyar döntést hoz. Úgy látta, hogy Orbán Viktor szerint is nyitottnak és őszintének kell lenni egymással. Bár Svédország másképpen lát számos EU-kérdést, mint Magyarország, tiszteletben tartják egymás különbözőségeit, és igyekeznek kompromisszumot kötni egymással. Küzdeni fognak egymásért egy veszélyes időszakban – jelentette ki Ulf Kristesson.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarország úgy döntött, hogy hosszabb távon fenntartja a légvédelmi képességét. – Mivel ez a képesség szárnyaszegett volt, így ezt most egy nagyságrenddel megnövelik – húzta alá a magyar miniszterelnök. Emlékeztetett: Svédország kapcsán egy nagyon magas színvonalú katonai beruházás figyelhető meg, de az utóbbi időben Magyarországon is jelentős fejlesztések mentek végbe.

– Svédország miniszterelnöke, Ulf Kristersson Magyarországra látogatott – jelentette be Orbán Viktor pénteken délelőtt a közösségi oldalán. A svéd–magyar csúcstalálkozóról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is beszámolt.

A veszélyek korában élünk, ez megnöveli a megbízható gazdasági és védelmi együttműködés jelentőségét. Svédországgal az elmúlt két évben folyamatosan megdöntöttük a kereskedelmi forgalmunk rekordját, a legnagyobb svéd vállalatok fontos beruházásokkal vannak jelen a magyar gazdaságban, húszezer embernek adva ezzel munkát. A légierőnk Gripen repülőgépekkel védi Magyarország légterének biztonságát, sőt ennek a flottának köszönhetően a NATO-szövetségesek segítségére is tudunk sietni, amikor Szlovákia, Szlovénia vagy a balti tagállamok fölött látunk el légtérrendészeti feladatokat

– emlékeztetett közösségi oldalán a miniszter. 

A kormányfő reggeli rádióinterjújában a svédek NATO-csatlakozásáról azt mondta: a frakciót arra kérte, adjanak neki időt, hogy a svéd miniszterelnökkel egy bizalomépítési folyamat eredményeképpen eljuthassanak oda, hogy kézzelfogható érvei lehessenek a frakció számára, miért érdemes támogatni a csatlakozást. Ennek a folyamatnak a lezárása történik meg ma Budapesten.

Komoly hadiipari megállapodást kötnek, a katonai együttműködésről is lefektetnek néhány irányt és célt. – Azt pedig el kell fogadnunk, és a svédeknek is el kell fogadniuk, hogy különbözünk. Magyarország keresztény ország, ezek az értékek alapvetők a mi társadalmunkban. Családközpontúak vagyunk, a modern konfigurációkat elutasítjuk, Svédországban ez megy. A svédek háborúpártiak, mi pedig békepártiak vagyunk. Ha a svédek nem akarják megmondani, hogyan éljünk, akkor nincs gond. Felnőttek vagyunk, képesek vagyunk érdekalapon is együttműködni – mondta Orbán Viktor.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt a karmelita kolostorban (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)