Svédország és Magyarország kapcsolata: fókuszban a gazdasági együttműködés

A diplomáciai viszony elsősorban a gazdasági együttműködésekre fókuszált, kiemelt hangsúlyt kapott a gazdasági partnerség.

Pápa, 2023. november 10. A Magyar Honvédség (MH) által ezen a napon, 2023. november 10-én közreadott képen a Magyar Honvédség vitéz Szentgyörgyi Dezsõ 101. Repülõdandár Gripen vadászrepülõgépe a pápai MH 47. Bázisrepülõtéren az Adaptive Hussars 2023 többnemzeti országos hadgyakorlat idején. MTI/MH/Luka Dániel Fotó: HM Zrínyi Nonprofit Kft. / honvedelem.hu/Luka Dániel

Budapesten tárgyal pénteken Ulf Kristersson, Svédország kormányfője Orbán Viktorral, Magyarország miniszterelnökével. A megbeszélés során kiemelt téma a két ország közötti védelmi és biztonságpolitikai együttműködés, valamint Magyarország felkészülése a közelgő EU-elnökségre − írta közleményében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

A több mint egy évszázados múltra visszatekintő svéd–magyar diplomáciai viszony az elmúlt években elsősorban a gazdasági együttműködésekre fókuszált. Herman Wrangler akkori svéd külügyminiszter 1920. november 12-én jelezte Magyarországnak a diplomáciai viszonyok kiépítésének szándékát. 

A svéd–magyar kötelékek számos területre (kulturális, gazdasági és politikai) kiterjednek, ösztönözve a kétoldalú együttműködést és a tapasztalatcserét. Az utóbbi években kiemelt fókuszt kapott a gazdasági partnerség, amely főként az oktatási, technológiai és kiskereskedelmi területekre összpontosított. A diplomáciai interakciók során mindkét fél hangsúlyozza a közös európai értékeket és célokat, valamint azon törekvést, hogy közös megoldásokat találjanak olyan kihívásokra, mint például a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés.

Az Observatory of Economic Complexity adatbázisában 1995-től érhetők el a két ország közötti termékforgalmi adatok. Ahogyan az alábbi ábrán is látható, a kereskedelmi forgalom az ezredfordulót követően nőtt meg jelentősen. Az azóta eltelt bő két évtizedben az 1995–2000 közötti átlagos 300 millió dolláros importforgalom a 2,5-3-szorosára, 700–900 millió dolláros összeg közé emelkedett. A hazánkból Svédországba irányuló áruforgalom is dinamikus bővülést produkált, míg 2000-ben 259 millió dollár értékben exportáltunk a skandináv országba, addig három évvel ezelőtt már 2,07 milliárd dollár értékben.

Az elmúlt években a kétoldalú kereskedelmi együttműködés és a vállalati szektor aktivitása dinamikusan fejlődött. Az Ericsson, egy nemzetközileg működő svéd távközlési cég, már több mint száz évvel ezelőtt alapított leányvállalatot Magyarországon, és ezt követően számos népszerű svéd vállalat döntött úgy, hogy befektet az országban. Az 1989-es év kulcsfontosságú esztendő volt, amikor számos svéd társaság kezdett el üzleti tevékenységet folytatni Magyarországon. 2020-ra már megközelítőleg 180 svéd vállalat működött Magyarországon, közel húszezer munkavállalót foglalkoztatva.

Sajtóértesülések szerint nagyszabású hadiipari megállapodás is kilátásban van a Magyarország és Svédország kormánya között, amelynek keretében a Magyar Honvédség újabb Gripen vadászrepülőgépeket szerezhet be. Ez összhangban lenne a magyar kormány azon célkitűzésével, hogy – különösen az orosz–ukrán háború tekintetében – a magyar hadseregnek ütőképesnek kell lennie a potenciális támadók elrettentése érdekében, továbbá újabb lendületet adna a közel húszéves múltra visszatekintő magyar–svéd védelmi együttműködésnek.

Borítókép: A Magyar Honvédség vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár Gripen vadászrepülőgépe a pápai MH 47. bázisrepülőtéren az Adaptive Hussars 2023 többnemzeti országos hadgyakorlat idején (Fotó: MTI/MH/Luka Dániel)