Itt a megfejtés, miért híznak rengetegen úgy, hogy alig esznek

Minden harmadik embernek élete során legalább egyszer van alvási panasza, ezért fontos foglalkozni vele, mert akár már néhány hónapnyi kialvatlanság is krónikus betegségekhez vezethet. A tartós alváshiány az agyműködésre is káros hatással van: romlik a memória, lelassul a reakcióidő és gyakoribbá válnak a szorongásos, depressziós panaszok is. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének az igazgatója beszélt a Magyar Nemzetnek az alvászavarról.

Fotó: Pexels

Alvászavarról akkor beszélhetünk, ha az alváshiánynak nappali következménye van, mint például a fáradtság, a dekoncentráció, az ingerlékenység vagy a hangulati problémák – monda a Magyar Nemzetnek Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének az igazgatója.

Nemcsak a mennyiség, az alvás minősége is fontos Fotó: pexels.com

A szakmeber elárulta, a legtöbb embernek átlagosan hét-nyolc óra alvásra van szüksége, de ebben egyénenként is nagy különbségek vannak. A pihenés szempontjából nem csak a mennyiség, hanem a minőség is fontos. Van, aki tíz-tizenkét óra alvással sem tudja úgy kipihenni magát, mint más öt-hat óra alatt. Alvásunk minőségét a nappalaink tükrözik: ha kipihentek vagyunk, jól tudunk koncentrálni, nincsenek panaszaink, akkor eleget aludtunk. 

Az alvászavar egyértelműen az életminőség romlásával jár, növeli a balesetek gyakoriságát és hosszú távon súlyos betegségek kockázatát is. 

Kellő alvás hiányában a szervezet folyamatos stresszállapotban van, emiatt megemelkedik a kortizolszint és legyengül az immunrendszer. Ez növeli a szív- és érrendszeri betegségek, az inzulinrezisztencia és a súlygyarapodás kockázatát.

– Ezeknek a betegségeknek nemcsak oka, hanem következménye is lehet az alvás zavara, így sokszor nem is tudjuk megmondani, melyik volt előbb – mint a tyúk-tojás probléma esetében – mondta el a szakértő. Az alvászavarokban a társbetegségeken túl, az egészségtelen, mozgásszegény életmódnak, a stressznek, illetve a rendszertelenségnek is szerepe van.

Van, aki nem akar aludni

– Mindenképpen meg kell említeni azt a csoportot is, akik nem azért nem alszanak, mert nem tudnak, vagy felébrednek, hanem azért, mert nem akarnak – árulta el Purebl György. Ők szeretnének éjjel aktívak maradni, és dolgozni, filmezni, bulizni úgy, hogy reggel ugyanúgy esetleg korán kelnek. Így a kevés alvás miatt ők is rendkívül kialvatlanok és dekoncentráltak. 

A tudatos éjszakázás is megnöveli több betegség kialakulásának a kockázatát.

Nagyon megnő náluk a „stresszelhetőség” és hízékonyabbak, mintha kialudnák magukat.

Népegészségügyi károkat is okoz az alváshiány

– Jelenleg 88 féle alvásbetegséget különböztetünk meg, köztük olyan ritka is van, mint a felrobbanó fej szindróma. A leggyakoribb az inszomnia. Ez azt jelenti, hogy elvileg tudnék aludni, meg is volna rá a lehetőség, de nem megy az alvás – mondta a szakember. Ez minden harmadik embernél az élete során legalább egyszer előfordul. A másik gyakori alvászavar az alvásfüggő légzészavar. Ez azt jelenti, hogy napközben minden rendben van a légzéssel, de miután elaludtunk elkezdünk fuldoklani és minél mélyebben alszunk, annál súlyosabb a fulladozás, és a végén emiatt nem tudunk aludni. Ezen kívül az alvásfüggő mozgászavarok okoznak még sok eseten problémát, amikor olyan éjszakai mozgások alakulnak ki az alvás alatt, amik felébresztenek.

A legnagyobb foglalkozás-egészségügyi jelentősége az alvásfüggő légzészavaroknak van, mert olyan magas fokú kialvatlansághoz vezethetnek, ami nagyon erősen veszélyeztetik a hétköznapi biztonságos munkavégézést és életvitelt. Mindez akár autó- és munkahelyi balesethez is vezethet, ezen kívül megnöveli a szívbetegség és a stroke kockázatát.

Évszázados oka is lehet a hajnali ébredésnek

Az alvás közbeni néhány mikorébredés teljesen természetes, és az emberek többsége nem is emlékszik rá, hogy felébredt – magyarázta a szakember, de ha valaki nem tud ezekből a pici ébredésből visszaaludni, az már gond lehet – ez lehet az egyik oka az ún átalvási zavarnak. Sokan tapasztalják, hogy hajnali három óra felé felébrednek és nem vagy nehezen tudnak visszaaludni. Ennek történelmi oka is lehet, mert 

a villanyvilágítás előtti évszázadokban az emberek korán lefeküdtek, hiszen hamar sötét lett és emiatt az éjszaka közepén felébredtek, mert addigra kialudták magukat. 

A középkori Európában például létezett az úgynevezett „első alvás” és „második alvás”, a kettő közt volt egy ébren töltött időszak, gyakran pont hajnali három óra körül. A hajnali ébredés azonban a depressziónak is fontos tünete lehet, ezért ha a hangulatunk is rossz a nap legnagyobb részében, ne habozzunk segítséget kérni!

Ne hanyagoljuk el, ha „csak” horkolunk!

Nagyon sok ember horkolás miatt nem tudja kipihenni magát, és emiatt ébred rendszeresen fáradtan. A horkolást számos probléma okozhatja- allergia, elhízás, a nyelv túlzott hátraesése, de megnagyobbodott mandula, a garat izmainak renyhesége is okozhatja. Egy biztos: ha a horkolásnak nappali következményei vannak (fáradtság, nappali tünetek, esetleg fejfájás), mindenképpen tisztázni kell, hogy a horkolást nem egy esetleg az egészséget veszélyeztető tényező okozza- e. Az egyik legsúlyosabb és legijesztőbb horkoláshoz társuló kórkép a légutak alvás közbeni beszűkülése és az átmeneti éjszakai légzéskimaradás. Ebben az állapotban csökken a szervezet oxigénellátása, és ez nem csak az alvást teszi tönkre, hanem súlyos betegségekhez vezet és életveszélyes is lehet.

Alvászavar esetén életmódváltásra lehet szükség

– Ha valaki már kb. egy hónapja nem alszik jól, nem tudja kipihenni magát, érdemes felkeresnie a családorvosát, mert számos betegség okozhat alvászavart – mondta Purebl György. Többek között 

magas vérnyomás, a cukorbetegség, a depresszió, a szorongásos zavar és hormonprobléma is állhat a háttérben.

 A családorvos azt is el tudja dönteni, hogy fennáll-e alvás-specialistát igénylő kórkép gyanúja – ebben az esetben alvásközpontba küldi a beteget. Ha szerencsés esetben az derül ki, hogy az említettek közül egyik sem áll fenn, érdemes megvizsgálni az életmódunkat: a mozgásszegény és rendszertelen életmód, a stressz, az egészségtelen táplálkozás mind-mind megzavarhatja az alvást. Szinte minden alvászavarban szenvedő betegnél szükséges az életmódváltás is – mondta Purebl György.

Így segítsük a pihentető alvást

Amennyiben már a páciens életében kizárták az orvosok a betegségeket, de továbbra sem tud jól aludni, érdemes megpróbálni, hogy minden reggel ugyanabban az időben felkel. Azt nem tanácsolja a szakember, hogy minden este feküdjünk le tíz órakor, hiszen, ha ekkor nem megy az elalvás, még nyugtalanabbá és idegesebbé válik a beteg – akkor feküdjünk le, ha álmosak vagyunk. Ha a felkelésbe rendszert tudunk vinni – hétvégén, ünnepnapkor is ugyanakkor kelünk fel – az segíti majd az esti elalvást is. 

– Nagyon hasznos a fényterápia is. Ha van rá lehetőség, hogy reggel egy fél órát sétálunk a természetes fényben, akkor azzal egy kis mozgást is beiktatunk a napunkba és a napsugár is feltölt minket energiával. Ha erre nincsen módunk, vásárolhatunk kék fényt adó lámpát, amivel fényfürdőben részesíthetjük magunkat. Erre akár a mobiltelefonunk is alkalmas – mondta Purebl György. 

– Mindezek mellett nagyon fontos a rendszeres fizikai aktivitás. Sokszor halljuk, hogy este már nem tanácsolják a mozgást, mert nehezítheti az elalvást, de ha csak este tudunk mozogni, még mindig jobb, mintha nem mozognánk semmit – mondta a szakember. Így ha csak este van lehetőségünk kocogni vagy otthon tornázni kicsit, azt is nyugodtan megtehetjük. 

Ne feledjünk, az alvászavar mindig arra hívja fel a figyelmet, hogy valamin változtatnunk kell az életünkben!