A magyar légierő immár harmadik alkalommal, ezúttal vezető nemzetként védte november végéig a balti légteret.
A küldetés során a négy Gripen vadászgépből álló kontingenst 19 alkalommal riasztották éles helyzetben, a gépek 246 alkalommal szálltak fel és 304 repült órát teljesítettek.
Az éles riasztásokat valamennyi alkalommal azonosítatlan orosz katonai és civil gépek megjelenése miatt adták ki – hangzott el a balti légtérrendészeti küldetést (BAP) lezáró tegnapi, a litvániai Siauliai légibázisán megtartott ünnepségen.
– Egy olyan háborús időszakban őrizte a Magyar Honvédség a légteret, amikor háború dúl Ukrajnában és a hidegháború óta nem látott mértékben fokozódott a NATO és az Oroszország közötti feszültség. Ebben a helyzetben kiválóan helytállt a magyar légierő, ezért kifejezték a szándékukat, hogy 2025-ben újra részt vehessen Magyarország a Baltikum légtérellenőrzésében – mondta Gion Gábor, a Honvédelmi Minisztérium stratégiai elemzésért és humánpolitikáért felelős államtitkára. A politikus leszögezte:
Magyarország a NATO értékes tagja, és nem csupán a tagság előnyeit akarja élvezni, hanem hozzájárul a NATO kollektív védelméhez, folytatja és felgyorsítja a megkezdett nagyszabású honvédelmi és haderőfejlesztési programot.
– A magyar kontingens a Gripen vadászgépekkel és 77 katonával úgynevezett Quick Reaction Alert feladatot látott el a cseh légierő támogatásával. Ez azt jelenti, hogy azonosítatlan repülőgép észlelése esetén egy vadászgéppárnak 15 percen belül a levegőbe kell emelkednie harckész állapotban – tájékoztatott Ványik Attila alezredes. A BAP magyar parancsnoka hangsúlyozta, a gépek azonosítása nemzetközi légtérben, a Balti-tenger nemzetközi vize felett történt, egyik fél részéről sem volt légtérsértés.
Az ünnepségen elhangzott: a Magyar Honvédség vezető nemzetként öt másik NATO-tagállam (Csehország, Lengyelország, Németország, Belgium, Olaszország) légierejével közreműködve látta el a balti (Észtország, Lettország, Litvánia) légtérrendészeti feladatokat az elmúlt négy hónapban. Ez azért szükséges, mert a balti államok nem rendelkeznek saját vadászgépekkel.
