Újra magyar Gripenek fogják védeni a balti államok légterét

Szijjártó Péter arra figyelmeztetett, soha nem volt még ilyen fenyegető egy újabb világháború.

Litvánia, 2022. szeptember 21. A Magyar Honvédség JAS 39 Gripen típusú vadászrepülõgépei gyakorló elfogást hajtanak végre Litvánia légterében 2022. szeptember 21-én. A magyar kontingens harmadik alkalommal védi a balti országok légterét. MTI/Ujvári Sándor Fotó: Ujvári Sándor

Döntés született arról, hogy Magyarország lojális NATO-szövetségesként immár negyedik alkalommal, 2025-ben ismét részt vesz a balti államok légtérvédelmében – jelentette be a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a lengyelországi Lódzban. A tárcavezető a NATO közép- és kelet-európai tagországait tömörítő Bukaresti Kilencek tanácsülésének szünetében hangsúlyozta, hogy 

Magyarország megbízható NATO-szövetségesként teljesíti a tagsággal járó kötelezettségeit, így például már idén – a vállalt határidő előtt – meg fogja haladni a védelmi kiadások szintje a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát, az a cél pedig már négy éve megvalósult, hogy a katonai költségvetés legalább húsz százaléka fejlesztésekre forduljon.

– Magyarország eddig háromszor vett részt a balti országok légterének védelmében, és a negyedik körről is döntés született. A hazánkban található közép-európai többnemzeti haderőparancsnokság elérte azt a működési szintet, amelynek nyomán hamarosan odalátogat az európai NATO-erők főparancsnoka – tette hozzá.

– Magyarország készen áll arra, hogy a világ számos pontján biztosítsa a békés körülmények létrehozását vagy fenntartását, különösen jelentős Magyarország szerepvállalása a Nyugat-Balkánon. A koszovói misszióban betöltött parancsnoki pozíciónk egyértelmű elismerésre tett szert itt a NATO-ban, és készen állunk arra, hogy a jövő évben átvegyük a bosznia-hercegovinai békemisszió vezetését, ahol most is megközelítőleg kétszáz magyar honvéd szolgál – közölte.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a hidegháború vége után alig több mint három évtizeddel Közép-Európa ismét rendkívül súlyos biztonsági kockázatokkal néz szembe. Leszögezte, hogy ennek a régiónak mindig is a kulturált kelet-nyugati együttműködés volt az érdeke, a konfliktuson mindig csak rajtavesztett a térség.  – A mi nemzeti érdekeinkkel, a nemzetbiztonsági érdekeinkkel teljes mértékben ellentétes az, hogy ha Kelet és Nyugat között konfliktus van. Egy újonnan kialakuló hidegháborún Közép-Európa csak veszíteni tud sajnos – fogalmazott. Aláhúzta: „márpedig most úgy tűnik, hogy minden nappal egyre súlyosabb a kockázata az Ukrajnában zajló háború eszkalációjának, minden egyes nappal brutálisabbá válik a háború, minden egyes nappal nagyobb a veszélye annak, hogy a háború eszkalálódik”.

Soha korábban nem volt olyan nyílt hivatkozás nukleáris képességekre, mint jelenleg. Soha olyan közel nem volt a veszélye annak, hogy ez a regionális háború globális háborúvá, világháborúvá alakul, mint korábban

– figyelmeztetett.

A miniszter úgy vélekedett, hogy ezért is rendkívül fontos minél hallhatóbbá tenni a béke hangját, valamint világossá tenni, hogy emberéleteket csak békével lehet menteni. – Szerencsére globális összehasonlításban a békepártiak többségben vannak, de azt láthatjuk, hogy itt Európában eluralkodott egy olyan háborús hangulat, amelynek nyomán a háborús retorika sokkal hangosabb, sokkal könnyebben hallható, mint a béke hangja – mondta. – A 25. órában vagyunk, ha nem tudunk záros határidőn belül olyan helyzetet teremteni, hogy tűzszünet legyen és béketárgyalások induljanak, akkor sajnos azok a biztonsági kockázatok, amelyek jelenleg itt vannak Közép-Európában, még súlyosabbá válhatnak – összegzett.

Borítókép: A Magyar Honvédség JAS 39 Gripen típusú vadászrepülőgépei gyakorló elfogást hajtanak végre Litvánia légterében 2022. szeptember 21-én. 
(Fotó: MTI/Ujvári Sándor)