A tárcavezető a cseh kollégájával, Jan Lipavskyval közös sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy a mostani vizitre rendkívüli időszakban kerül sor, amikor súlyos kihívásokkal néz szembe a világ, de remélhetőleg mindez meg tudja erősíteni a közép-európai sorsközösséget, minthogy a térség országai szembesülnek leginkább a szomszédságban pusztító háború következményeivel, írta az MTI.
Kiemelte, hogy a közelgő magyar európai uniós elnökség egyik legfőbb célja a közösség hanyatlásának megállítása, a másik pedig, hogy a kormány igazi közép-európai elnökséget vigyen végig. Szavai szerint utóbbi alatt azt értik, hogy Közép-Európa számára lényeges témákat kívánnak fókuszba állítani.
Aláhúzta: az illegális migrációval szembeni harc eredményességére, az EU nyugat-balkáni bővítésének felgyorsítására és az energiabiztonság szavatolására fognak koncentrálni.
Majd kifejtette, hogy Közép-Európa közvetlenül tapasztalja a migrációs hullámok drámai hatásait 2015 óta, a bevándorlási áradat megállításához pedig komoly régiós összefogásra volt szükség.
Cseh, szlovák és lengyel rendőrök is segítettek és segítenek minket Magyarország déli határán abban, hogy kívül tartsuk az Európára veszélyt jelentő illegális bevándorlókat. És a négy közép-európai ország miniszterelnökeinek együttes folyamatos erőfeszítésére van szükség ahhoz, hogy a kvóták ügyét féken tartsuk, és ne engedjük, hogy itt illegális migránsok ezrei, tízezrei grasszáljanak kontroll nélkül
– húzta alá.
„Tehát a kvótanyomásnak a jövőben is ellen fogunk állni” – figyelmeztetett.
Szijjártó Péter a nyugat-balkáni bővítés kapcsán méltatlannak nevezte azt, hogy a térségbeli tagjelöltek átlagosan 14 éve és 11 hónapja várakoznak a belépésre, ami egyúttal az EU politikájának a hitelességét is aláássa.
„Ez olyan helyzet, amit fel kell oldani, ezért a magyar elnökségnek világos menetrendje van arra, hogy hogyan segítse a nyugat-balkáni országokat a csatlakozási folyamatok felgyorsításában” – mondta.
Ezt követően az energiabiztonság témáját is érintette, leszögezve, hogy mindkét állam tervez nukleáris fejlesztéseket, ezért ezután is kiállnak Brüsszelben az atomenergiával szembeni negatív diszkrimináció ellen.
„A nukleáris energia fenntartható energiaelőállítási forma, biztonságos, környezetkímélő, olcsó módja a nagy mennyiségű elektromos áram előállításának” –jelentette ki.
Ez segít Közép-Európa versenyképességének fenntartásában és javításában, így nem kívánjuk feladni, és készen állunk rá, hogy cseh cégeket bevonjunk a magyar nukleáris fejlesztésekbe, és jól állunk abban a tekintetben is, hogy magyar cégek jelenjenek meg a cseh nukleáris fejlesztések területén
– közölte. A miniszter a kétoldalú kapcsolatokról szólva úgy vélekedett, hogy a magyar–cseh együttműködés jóval szorosabb, mint ahogy az a köztudatban él.
„Abszolút érdekünk, hogy ezt a jó együttműködést ne csak fenntartsuk, hanem folyamatosan fejlesszük is. És örülök, hogy az erre vonatkozó szándék és elkötelezettség nem tűnik egyoldalúnak” –tudatta.
Hangsúlyozta, hogy Csehország Magyarország hatodik legfőbb kereskedelmi partnere, s tavaly megdőlt a kétoldalú kereskedelmi forgalom rekordja is, amelynek értéke mára meghaladta a 14 milliárd eurót.
A magyar tőkekifektetéseknek Csehország a negyedik legfontosabb célországa, és az elmúlt időszakban törekvések történtek vegyesvállalatok létrehozására a közlekedési és a védelmi iparban – mutatott rá, kitérve arra is, hogy a Mol immár több mint háromszáz benzinkutat üzemeltet Csehországban.
A magyar külpolitikai stratégiában a visegrádi együttműködés mindig fontos szerepet játszott és játszik is, és remélem, ez így lesz a jövőben is, hiszen azt gondolom, hogy a visegrádi együttműködés hozzájárul Közép-Európa versenyképességének és biztonságának javításához, továbbá nemzeti céljaink eléréséhez is közelebb visz mindannyiunkat
– összegzett.
