Francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal, valamint Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével az Élysée-palotában tartott megbeszélésen a kínai államfő partnerségre buzdított a kereskedelem, valamint az emberi jogok terén fennálló nézetkülönbségek ellenére is.

Nagyhatalmakként Kínának és az Európai Uniónak meg kell őriznie a partnerséget, folytatnia kell a párbeszédet és az együttműködést, mélyíteni kell a stratégiai kommunikációt, valamint erősíteni a kölcsönös bizalmat
– szögezte le.
Elmondta, Kína a modernizációhoz vezető út fontos partnereként tekint Európára, mely egyúttal kiemelt szerepet kap Peking külpolitikájában is.
Reményét fejezte ki továbbá, hogy mind a Kína és Franciaország, mind a Kína és az EU közötti kapcsolatok a lehető legkitűnőbben alakulnak majd.
Von der Leyen Peking és Brüsszel kapcsolatai szempontjából a legnagyobb kihívásnak a piaci hozzáférést és a kereskedelmet nevezte. A német politikus nem sokkal a csúcs előtt leszögezte: az EU nem akar eltávolodni Kínától, hozzátéve: az unió és az ázsiai ország közötti kapcsolat egyike a legbonyolultabbaknak, ám a legfontosabbaknak is.
Az elmúlt időszakban a háborúpárti megnyilatkozásairól és botrányairól is ismert Von der Leyen ezúttal úgy fogalmazott, hogy a béke és a biztonság közös kínai és uniós érdek is, példaként pedig az ukrajnai háborút említette, ahol, mint mondta, mindent meg kell tenni az igazságos és tartós béke érdekében.
