Következő mérkőzések
Németország
21:002024. június 14.
Skócia
Magyarország
15:002024. június 15.
Svájc

„A nyugati országok centiről centire kerültek egyre közelebb ehhez a korrupt háborúhoz”

A Telex, a 444 és az RTL azt állítja, csak a magyar kormány és a Fidesz fantáziájában létezik, hogy a nyugati politikusok egyre nagyobb erővel támogatják az ukrajnai háborút. Miközben a kormány és a kormánypártok folyamatosan figyelmeztetnek, hogy a nyugati politikusok egyre közelebb sodródnak az ukrajnai háborúhoz, a dollármédia szerint ugyanakkor a magyar kormány alaptalanul riogat a háborúval és annak fokozódó veszélyeivel – írja a Bennfentes. Íme a bizonyítékok, hogy háborús lázban égnek a nyugati politikusok. A nyugati országok centiről centire kerültek egyre közelebb ehhez a korrupt háborúhoz – fogalmazott Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője.

2024. 05. 21. 13:25
Harkiv, 2024. április 30. Rakéta maradványait nézi meg ukrán rendõr Harkivban 2024. április 30-án, miután rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai várost. Két ember életét vesztette, hat megsebesült. MTI/AP/Andrij Marienko Fotó: Andrij Marienko
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A külföldről fizetett propagandamédia politikai és finanszírozási okok miatt megint hazudik a magyaroknak – írja a Bennfentes portál. A ferdítés és a valóság tagadása két síkon zajlik: egyrészt teljesen elhallgatják a nyugati vezetők egyre vadabb uszításait, nem számolnak be a háborús lázról. Másrészt azzal vádolják a Fideszt és a kormányt, hogy alaptalanul riogatnak a háborúval.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b) Antony Blinken amerikai külügyminisztert fogadja Kijevben 2024. május 14-én, az Ukrajna elleni orosz háború idején. (Fotó: MTI/AP/AFP pool/Brendan Smialowski)
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (balra) Antony Blinken amerikai külügyminisztert fogadja Kijevben 2024. május 14-én, az Ukrajna elleni orosz háború idején (Fotó: MTI/AP/AFP/Brendan Smialowski)

Pedig a vádjaikkal szemben ténylegesen őrült, és egyre fokozódó háborús pszichózis tombol Európában, ahogy ebből a cikkből is kiderül, de a dollármédia kitartóan tagadja ezt. A Bennfentes összegyűjtötte az elmúlt három hét nyugati háborúpárti nyilatkozatait. Ezeket látva Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője így fogalmazott: 

A háború 27 hónapja alatt egy lopakodó eszkaláció során a nyugati országok centiről centire kerültek egyre közelebb ehhez a korrupt háborúhoz. […] Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy kontinensünk békéjének sorsa ma a választók kezében van.

A Bennfentes összeállításából közlünk mi is. Mint olvasható a cikkben, Ursula von der Leyen háborús elnök akar lenni – adta hírül március végén a Politico című brüsszeli lap – a dollármédia természetesen nem számolt be a Bizottság elnökének terveiről.

Franciaország elnöke két héttel ezelőtt az Economist címlapján üzente meg a világnak ismételten: kész francia katonákat küldeni Ukrajnába.

Franciaország Kijev kérésére katonákat küldhet Ukrajnába, ha az orosz hadsereg áttöri a frontvonalat

– közölte Macron. – De eddig nem érkezett ilyen kérés Ukrajnától – mondta a The Economistnak adott interjújában.
Macron szerint Párizs már küldött katonákat Afrikába a terrorizmus elleni harcban, így nem zárja ki, hogy Ukrajnának is hasonló segítséget nyújtson.

Emmanuel Macron francia elnök Charles de Gaulle tábornok szobránál a náci Németország felett aratott győzelem, a második világháború európai befejezésének 79. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen, Párizsban 2024. május 8-án. (Fotó: MTI/AP Pool/Michel Euler)
Emmanuel Macron francia elnök Charles de Gaulle tábornok szobránál a náci Németország felett aratott győzelem, a második világháború európai befejezésének 79. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen, Párizsban 2024. május 8-án (Fotó: MTI/AP/Michel Euler)

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, aki pár hete elismerte, hogy már most is vannak NATO-katonák Ukrajnában, május elején kijelentette: egy európai nehézdandár létrehozását javasolja, amely az EU szomszédos régióiban zajló eseményekre való gyors reagálásra szolgálna az Egyesült Államok bevonása nélkül.

Én egy európai uniós nehézdandár híve vagyok, amely azonnali reagálási képességet biztosítana az EU-nak, hogy ne kelljen minden vészhelyzetben az Egyesült Államok képességeit kérni

– mondta Sikorski a TVP World című műsorában. 

A balkáni vagy észak-afrikai események példák olyan helyzetekre, amelyekben Európának nem kellene az Egyesült Államokhoz fordulnia

– magyarázta a lengyel külügyminiszter.

A háború kezdete óta vita volt arról, Ukrajna használhatja-e a nyugati fegyvereket arra, hogy Oroszországot közvetlenül támadja. Az egyre nagyobb és nagyobb hatótávolságú rakéták átadásakor (brit–francia Storm Shadow/SCALP, amerikai ATACAMS), és a német Taurus rakéták biztosításának lehetőségekor lángolt föl ez a vita leginkább – jegyzi meg a portál.

Baiba Braze lett külügyminiszter május elején azonban már egyértelművé tette, hogy ez a vita eldőlt, és azok, akik nagy hatótávolságú eszközöket szállítanak, engedélyt adtak az ukránoknak arra, hogy közvetlenül támadják Oroszországot: 

Ukrajna már kapott nyugati fegyvereket, amelyekkel engedélyt kaptak arra, hogy orosz területre csapást mérjenek

– fogalmazott.
Szerinte kezd megváltozni a nyugati országok álláspontja a fegyverek átadási záradékáról, amely eddig tiltotta ezek Ukrajna területén kívüli használatát. 

Vannak már olyan országok, amelyek ilyen korlátozások nélkül adtak fegyvereket Ukrajnának

 – jelentette ki Baiba.

És a legszebb európai demokratikus hagyományok jegyében hozzátette: „az ilyen korlátozások feloldását Ukrajnával szemben nem vitatták meg nyilvánosan”.

A lényeg a harctéren való befolyásolás. Mert itt van egy választás: hangosan beszélni valamiről, vagy csak azt tenni, amit tenni kell

– mondta a lett külügyminisztérium vezetője.

Vjacseszlav Kukula, a lengyel hadsereg vezérkari főnöke szintén május elején jelentette be: Lengyelország húszezerről 150 ezerre növeli a hadsereg tartalékosainak számát – közli a Bennfentes. És mivel indokolta a tartalékosok növelését a lengyel vezérkari főnök? Ezzel: a „véres és hosszadalmas harcok küszöbönálló kezdete” miatt.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nemrégiben Kijevben járt. Hazafelé tartó vonatútján nyilatkozta a Reutersnek: az ilyen kudarcok [az amerikaiak féléves késedelme] azt mutatják, hogy „ideje lenne felülvizsgálni a Kijevnek nyújtott nemzetközi katonai segélyek koordinációját”.

Erősebb, intézményesített keretre van szükségünk a támogatásunkhoz a kiszámíthatóság, a nagyobb elszámoltathatóság és a tehermegosztás biztosítása érdekében

– mondta Stoltenberg.

Május 6-án jelentette be Thierry Breton, az EU-s belső piacokért felelős biztosa, hogy Brüsszel „katonai innovációs irodát nyit Kijevben”, még ebben az évben. 

Európai katonai innovációs irodát nyitunk Kijevben, hogy hidat teremtsünk az európai innovatív startupok és az ukrán fegyvergyártó vállalkozások, valamint az ukrán hadsereg között, hogy az európai vállalkozások segíthessék az ukrán fegyveres erőket a harctéren

 – húzta alá.

Litvánia miniszterelnöke katonák küldésére is hajlandó, Macronhoz hasonlóan.

Litvánia kész katonákat küldeni Ukrajnába kiképzési misszióba

– fogalmazott Ingrida Simonytė miniszterelnök. Ingrida Simonytė a Financial Timesnak elmondta, hogy „parlamenti engedélye van arra, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába kiképzési céllal – amit kormánya már korábban is felvetett –, de Kijev még nem kérte ezt”.

Nyugati katonai kiképzők mehetnének Ukrajnába, mert ez lehet az első lépés ahhoz, hogy megvalósuljanak azok a kezdeményezések, hogy NATO-csapatokat küldjenek, mondta a litván miniszter május 7-én. Gabrielius Landsbergis David Cameront és Emmanuel Macront is támogatja a Putyinnal szembeni fellépésben.

Az ukrán hadsereg harcosainak nyugati országok általi kiképzése Ukrajnában lehet az első lépés Emmanuel Macron francia elnök NATO-csapatok küldésére vonatkozó kezdeményezésének megvalósítása felé. A mi csapataink már az ellenségeskedések kitörése előtt is képeztek ukránokat Ukrajnában, ezt sok éven át tettük. Reális, hogy visszatérjünk ehhez a gyakorlathoz. Ez lenne az első lépés Macron elnök kezdeményezésében

– mondta Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter.
– A koalíció által az ukránok kiképzésére küldött oktatókat légvédelmi eszközökkel kellene védeni, ami viszont azt jelenti, hogy az ukrán égbolt egy részét légvédelmi eszközökkel lehetne megvédeni – jegyezte meg Landsbergis.

Május 12-én a Alexander Stubb finn elnök úgy fogalmazott, a békéhez vezető egyetlen út a csatatéren át vezet.

Most a békéhez vezető egyetlen út a csatatéren keresztül vezet.

Alexander Stubb finn elnök szerint a tárgyalások nem segítenek Kijevnek, folytatni kell a harcot.

Tudom, milyen súlyos a helyzet a fronton, és Finnország a közelmúltban ismét bemutatta az Ukrajnának szánt új segélycsomagot, amely 188 millió euró értékben tartalmaz katonai felszereléseket, elsősorban lőszert és légvédelmi eszközöket. Így összesen hárommilliárd euróval segítettünk. Remélem, hogy olyan helyzetet fogunk elérni, amely alapján kikövezhetjük az utat egy megállapodáshoz. De ettől még messze vagyunk. Jelenleg az egyetlen út a békéhez a harctéren keresztül vezet. Oroszország a felelős a GPS-beavatkozásért [a komplett Balti-tenger GPS-jeleinek zavarása]. A kérdés az, hogy szándékosan vagy hozzá nem értésből okozták-e. Ezt még nem tudjuk. A beavatkozás nagyon veszélyes, felelőtlen és cinikus. De valami hasonlóval Oroszország esetében is számolnunk kell. A háború és a béke közötti határok elmosódnak. Ahhoz, hogy Ukrajnában béke legyen, több feltételnek kell teljesülnie. Az egyik ezek közül a terület. Úgy tudom, hogy ez Zelenszkij számára központi kérdés. Emellett erős biztonsági garanciákra van szükség – például az EU- vagy NATO-tagságra. Ezenkívül szükségünk van igazságszolgáltatásra, azaz a háborús bűnösök felelősségre vonására. És végül az újjáépítésre.

Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke, a bajor Keresztényszociális Unió, a CSU listavezetője az európai parlamenti választásokon a pártnak az európai parlamenti választások alkalmából tartott müncheni kongresszusán 2024. április 27-én. (Fotó: MTI/EPA/Leonhard)
Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke, a bajor Keresztényszociális Unió, a CSU listavezetője az európai parlamenti választásokon a pártnak az európai parlamenti választások alkalmából tartott müncheni kongresszusán 2024. április 27-én (Fotó: MTI/EPA/Leonhard)

Május 11-én Magyar Péter ismét megerősítette az RTL-nek, hogy az Európai Néppártba tart a választásokat követően. Ez már egyértelműen Manfred Weber nyilatkozata után történt, amelyben a néppárti frakcióvezető korábban megüzente a Népszaván keresztül, hogy a Néppártnak Ukrajna az első.

Három alapvető feltételünk van, amelyet mindenkinek, aki hozzánk akar tartozni, be kell tartania: Európa, Ukrajna és a jogállamiság pártján kell állnia. Ezek az EPP-család alapelvei. Örülök, hogy egyre többen kopogtatnak az ajtónkon, hogy emberek és pártok fontolgatják a képviselőcsoportunkhoz való csatlakozást. De a jelentkezéseket a választások után, eseti alapon fogjuk értékelni 

mondta a Népszavának Strasbourgban Manfred Weber néppárti frakcióvezető.

Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, az észtek is tárgyalnak katonák küldéséről.

Észtország vezetése tárgyal arról, hogy csapatokat küld Ukrajna nyugati részébe, hogy ezek átvegyék az ukrán erőktől a nem közvetlen harci feladatokat. Ezzel lehetőséget nyújtanának Kijevnek, hogy több saját katonát küldjön a frontra 

– nyilatkozta a Breaking Defense portálnak az észt elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.

Madis Roll úgy fogalmazott, hogy a végrehajtó hatalom jelenleg elemzi a lehetőségeket, és bár azt mondta, hogy Észtország szívesebben tenne meg egy ilyen lépést egy teljes NATO-misszió részeként – hogy felmutassa a szélesebb körű elszántságot és erőt –, de nem zárja ki azt sem, hogy egy kisebb koalíció tagjai legyenek.

A megbeszélések folyamatban vannak, és hozzátette: minden lehetőséget meg kell vizsgálnunk. Nem szabad, hogy korlátozzuk a gondolatainkat azzal kapcsolatban, hogy mit tehetünk. Hangsúlyozta azt is, hogy nem tartja azt sem elképzelhetetlennek, hogy az ilyen lépést ellenző NATO-országok az idő előrehaladtával meggondolják magukat.

Roll megjegyzései azt követően hangoztak el, hogy az észt védelmi erők vezetője, Martin Herem tábornok a múlt hét elején közölte, hogy a hadseregben hónapokkal ezelőtt megbeszélések voltak arról, hogy küldjenek csapatokat Nyugat-Ukrajnába. Az elképzelések szerint a feladataik közé tartozna egészségügyi szolgáltatások elvégzése, a logisztika és a légvédelem.

Pal Jonson svéd védelmi miniszter május 13-án bejelentette, hogy Stockholm nem tervezi, hogy katonai személyzetet küldjön Ukrajnába – de megfontolhatja az új NATO-szövetségesei által javasolt lehetőségeket. Ugyanezen a napon Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kijelentette, hogy Svédország kész engedélyezni a területén a nukleáris fegyverek telepítését háború esetén – írta meg lapunk is korábban.

A következő hónapok sokat követelnek Ukrajnától. Antony Blinken amerikai külügyminiszter kritikusnak nevezte Kijev számára az orosz hadművelet jelenlegi szakaszát. Ezt a legutóbbi, május 14-i kijevi tájékoztatón mondta, hozzátéve, hogy „az Egyesült Államok közelebb hozza Ukrajnát a NATO-hoz, majd bevezeti a szövetségbe”.

Nyugati politikusok mellett a nyugati média is háborús eszkalációban él. A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) megszerzett egy titkos dokumentumot, amely szerint gyors NATO-csatlakozás, még több támogatás és légvédelem biztosítása szükséges Ukrajnának a NATO területéről.

Ukrajna a NATO-csatlakozás egyértelmű kilátásai nélkül az összeomlás előtt áll

– fogalmaz a Frankfurter Allgemeine Zeitung. 

A kiadvány szerint Zelenszkij hivatalának vezetője, Andrij Jermak – aki rendszeresen egyeztet Soros György fiával – és Rasmussen ex-NATO-főtitkár olyan „koncepciót” mutatott be, amely szerint még az idén meg kellene kezdeni a tárgyalásokat Ukrajna NATO-csatlakozásáról, és az országot 2028-ig véglegesen fel kellene venni a szövetségbe, függetlenül az Oroszországgal fennálló konfliktus kimenetelétől – fogalmaz a Bennfentes összeállítása.

A dokumentum társszerzői között van Hillary Clinton és Boris Johnson, valamint Alexander Kwasniewski volt lengyel elnök is. Mint az köztudott, Boris Johnson a főkolomposa annak, hogy a végleges aláírás előtti orosz és ukrán béketárgyalások megszakadtak 2022 márciusában, mert Johnson azt mondta Zelenszkijnek, hogy „ne írjatok alá semmit, csak harcoljatok”.

Hillary Clinton magánalapítványának legfőbb szponzora pedig az a Victor Pinchuk ukrán oligarcha volt, aki a 90-es évek eleje óta együttműködik Soros Györggyel annak ukrajnai terjeszkedésében.

 A FAZ által ismertetett „koncepció” a NATO-szövetségesesektől az alábbiakat követeli:

– növeljék az Ukrajnának nyújtott támogatásukat a GDP-jük 0,25 százalékára;
– biztosítsák Nyugat-Ukrajna védelmét a NATO légvédelmével;
– a 278 milliárd euró értékű befagyasztott orosz vagyont biztosítsák Kijevnek;
–  adják át az összes rendelkezésre álló fegyvert;
– ne zárják ki annak lehetőségét, hogy csapatokat küldjenek Ukrajna területére, valamint aknamentesítő, nemzetközi kereskedelmet biztosító flottát a Fekete-tengerre;
– a NATO javító-telephelyeket telepíthetne Ukrajnába.

A katonai segélyek közelmúltbeli késedelme és az Ukrajna NATO-ba való meghívásának időzítésével kapcsolatos határozatlanság megerősítette Moszkvát abban a hitében, hogy egyszerűen kivárhatja Ukrajnát és szövetségeseit. Ezért csak a NATO-tagság megbízható kilátása győzheti meg Oroszországot arról, hogy az ellenségeskedések folytatása nem vezet sehová

– mondta az exminiszterelnök, áll a cikkben.

A NATO Katonai Bizottságának vezetője, Rob Bauer május 16-án Brüsszelben egyértelművé tette, hogy a NATO-tagoknak a NATO képességcéljainak teljesítése helyett Ukrajnát kell támogatniuk.

És ahogy ön, főtitkár úr, helyesen mondta: még nem késő, hogy Ukrajna győzedelmeskedjen. Ukrajna szabadsága nem halhat, nem szabad, és nem is fog meghalni.

És a szövetségeseknek, ha választaniuk kell a NATO képességcéljainak teljesítése vagy Ukrajna támogatása között... Ukrajnát kell támogatniuk. A készleteket fel lehet és fel is fogják tölteni. Az elvesztett életek örökre elvesznek” – fogalmazott Rob Bauer.

Május 16-án a dán külügyminisztérium az X-en bejelentette, hogy újabb fegyverszállítmányt állít össze Ukrajnának. Légvédelmi és tüzérségi eszközöket készít elő Ukrajnának 750 millió euró értékben.

Ugyanezen a napon lelepleződtek a görög fegyverszállítások, miközben a miniszterelnök korábban fogadkozott, hogy nem szállít fegyvert Ukrajnának.

Görögország titokban 250 konténernyi fegyvert és lőszert küld Ukrajnába az Egyesült Államok utasítására – jelenti az Efimerida ton Syntakton görög lap. A kiadvány szerint a konténerek Szalonikiből Románián keresztül érkeznek meg. Az első konténerek május 14-én hagyták el a Kato Gefira-i állomást. Korábban a görög miniszterelnök biztosította a görögöket, hogy nem írt alá semmilyen titkos megállapodást Zelenszkijjel a fegyverszállításokról.

Május 17-én a New York Times pedig azt adta hírül: A NATO-szövetségesek egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába az ukrán erők kiképzésére, ami egy korábbi vörös vonal újabb elmosódását jelentené, és az Egyesült Államokat és Európát közvetlenebbül bevonhatná a háborúba.

Ukrajna létszámhiánya kritikus ponthoz érkezett, és az utóbbi hetekben komolyan romlott a harctéri helyzete, mivel Oroszország felgyorsította előrenyomulását, hogy kihasználja az amerikai fegyverszállítmányok késedelmét. Ennek eredményeképpen ukrán tisztviselők arra kérték amerikai és NATO-partnerüket, hogy segítsenek 150 ezer új újonc kiképzésében, akik közelebb vannak a frontvonalhoz a gyorsabb bevetés érdekében.

Az amerikaiak már „elkerülhetetlennek” tartják NATO-katonák küldését: 

Az Egyesült Államok eddig nemet mondott, de Charles Q. Brown Jr. tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke csütörtökön azt mondta, hogy a NATO-kiképzők bevetése elkerülhetetlennek tűnik. 

Idővel el fogunk jutni oda

 – jelentette ki.
Egyelőre – mondta – egy Ukrajnán belüli erőfeszítés egy csomó NATO-kiképzőt sodorna veszélybe, és valószínűleg azt jelentené, hogy el kellene dönteni, hogy a harctér közelében lévő kritikus ukrán infrastruktúra helyett az értékes légvédelmet a kiképzők védelmére használják-e. Brown tábornok a brüsszeli NATO-találkozóra tartó repülőgépén tájékoztatta az újságírókat – írja a Bennfentes.

Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitika elemzője megjelenés előtt áttekintette a föntebb olvasható háborúpárti nyilatkozatokat, majd így kommentálta:

Jusson eszünkbe, hogy mindez a védősisakokkal kezdődött. A háború 27 hónapja alatt egy lopakodó eszkaláció során a nyugati országok centiről centire kerültek egyre közelebb ehhez a korrupt háborúhoz.

A júliusi NATO-csúcson minden bizonnyal fel fog merülni az, hogy európai országok harcoló alakulatait küldjék Ukrajnába. Ezek az európai polgárok az orosz fegyverek kiemelt célpontjává válnak majd, és félő, hogy Moszkva a nagyobb elrettentés érdekében olyan pusztító fegyvereket vet be ellenük, melyek a környező civil lakosságra nézve is borzalmas hatással lesznek – tette hozzá. Hangsúlyozta:

Az egyetlen módja annak, hogy ezt megakadályozzuk, ha az EU polgárai az európai parlamenti választások során megsemmisítő csapást mérnek a háborúpárti politikai erőkre. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy kontinensünk békéjének sorsa ma a választók kezében van

– olvasható a Bennfentes oldalán.

Borítókép: Rakéta maradványait nézi meg ukrán rendőr Harkivban 2024. április 30-án, miután rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai várost. Két ember életét vesztette, hat megsebesült (Fotó: MTI/AP/Andrij Marienko)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.