A magyarság számára sorsdöntő lehet a júniusi EP-választás Szlovákiában

Öt éve néhány száz szavazaton múlott a magyar képviselet az Európai Parlamentben. Hogy június 8-án visszaszerezhető lesz-e a felvidéki magyar közösség európai képviselete, illetve milyen hatása lesz erre a Robert Fico miniszterelnök ellen elkövetett merényletnek, erről kérdezte lapunk Szakáli István Lorándot, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatóját.

2024. május 23-án egy óriási transzparens, amely az EP épületében hirdeti meg a választásokat, mint az európai parlamenti (EP) választások (június 6–9.) visszaszámlálása. Fotó: Dursun Aydemir Forrás: Anadolu/AFP

A felvidéki magyarságnak egységet kell mutatnia

2019-ben, amikor Szlovákiában az EP-választásokon magasnak számító 22 százalékos részvétel volt, a magyar párt (Magyar Közösség Pártja) 4,96 százalékos eredményt ért el.

Az utóbbi időben komoly divat lett a Felvidéken nem magyar pártra szavazni. A hírek szerint a felvidéki magyaroknak csak 36 százaléka tervezi a Magyar Szövetségre leadni a voksát az európai parlamenti választásokon. Egy telefonos felmérés kimutatta, hogy a felvidéki magyarság kétharmada már szlovák pártot favorizál vagy közömbös a választások iránt, írta korábban a Ma7.

Berényi József, Magyar Szövetség európai parlamenti listavezetője. (Fotó: MTI/ Krizsán Csaba)

– A tavaly szeptemberi országos választásokkor, most már negyedszer sem sikerült bejutni a nemzetgyűlésbe magyar pártnak, így többször is felmerült az gondolat a Felvidéken, hogy van-e értelme az etnikai alapú politizálásnak, tette fel a kérdést Szakáli István Loránd.

Ez egy nagyon komoly dilemma a felvidéki magyarság szempontjából, és úgy döntöttek, hogy igen van értelme és érdemes tovább nemzeti és etnikai alapon politizálni annak ellenére, hogy a felvidéki magyar szavazók jelentős része egyre inkább szlovák pártokra szavaz.

– Azt gondolom, hogy a június 8-i választás az a felvidéki magyarság szempontjából egy sorsdöntő szavazás. Itt van a legtöbb esélye annak, hogy jó eredményt érjenek el és képviselőket küldjenek az európai parlamentbe, de lássuk be, ha ez a merénylet úgy hatott a szlovák közvéleményre, hogy többen elmennek szavazni, ez meg fogja nehezíteni a magyar közösség pártjának a dolgát – hangsúlyozta a szakértő.

Ezért a felvidéki magyar szavazóknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy elmenjenek szavazni, és a Berényi József vezette Magyar Szövetség átlépje az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Így ez a merénylet még nehezebb helyzetet teremtett a szlovákiai magyarság szempontjából is, de bízzunk benne, hogy ez az erőszakos esemény a felvidéki magyarságot is felrázta és mobilizálta.

Szlovák, magyar, két jó barát?

A felvidéki magyarság viszonya Robert Fico miniszterelnökhöz igen ambivalens, mutatott rá Szakáli István Loránd.

– Ne felejtsük el, hogy 2010 előtt milyen politikai szerepet játszott Fico vagy éppen a jelenlegi helyettese, Robert Kalinák akkor még belügyminiszterként. Gondoljunk a Malina Hedvig-ügyre, az ő meghurcolására vagy éppen a DAC szurkolók dunaszerdahelyi megverésére, ahol többen is maradandó sérüléseket szenvedtek az erőszakos rendőrségi beavatkozás miatt, vagy Sólyom László köztársasági elnök esetére a komáromi hídon – sorolta a szakértő.

Orbán Viktor miniszterelnök Robert Fico szlovák miniszterelnökkel tárgyal az Európai Tanács második csúcstalálkozójáról szóló kerekasztal-ülés előtt az EU székházában. (Fotó: NurPhoto/AFP/Nicolas Economou)

Ezek miatt a felvidéki magyarság körében nem egyértelmű Fico megítélése, de azt is látják, hogy közben kialakult egy erős stratégiai partnerség Magyarország és Szlovákia között, ahol a két ország fontos kérdésekben közös platformon van. Ilyen a háború és a béke, valamint a migráció kérdése is.

– összegezte a szakértő.

Borítókép: Egy óriási transzparens, amely az EP épületében hirdeti az európai parlamenti választásokig (június 6–9.) hátralévő időt (Fotó: Anadolu/AFP/Dursun Aydemir)