Egyre inkább felgyülemlik a feszültség a szlovákiai társadalomban, ennek csúcspontjaként május 5-én merényletet követtek el Robert Fico miniszterelnök ellen, amelynek oka az elkövető szerint Fico politikája és Pozsony háborúellenes álláspontja volt. A kampány nem állt meg, de a figyelem elterelődött a korábbi témákról, ezáltal a Fico elleni fegyveres támadás kommunikációja is a kampány részévé vált.
A merénylet ugyanakkor hatással lehet az európai parlamenti választások eredményeire is. Szlovákiában az ottani szokásoknak megfelelően június 8-án szombaton lesznek a választások. Uniós szinten általában Szlovákiában a legalacsonyabb a választói részvétel, mondta el Szakáli István Loránd.
Legutóbb, 2019-ben 22 százalékos volt a részvétel, de 2014-ben mindössze 13 százalék. A legfrissebb Ipsos-kutatás, amelynek adatfelvétele nagyjából a merénylettel egy időben volt, azt mutatja, hogy a Smer, azaz a Fico vezette párt listája – amit Monika Benova vezet – a szavazatok mintegy 25 százalékára számíthat. A második helyen a Progresszív Szlovákia párt áll, ők a fő ellenzéki párt, és az ő EP-listájukat a magyar származású volt ideiglenes miniszterelnök, Ódor Lajos vezeti. A felmérések szerint a Progresszív Szlovákia párt jelenleg mintegy 23 százalékon áll.
– mondta el az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója.
A szakértő szerint a Fico elleni merénylet tovább pezsdítette azt a szlovák közéletet, amely egyébként is vitákkal terhelt és durva.
A még hivatalban lévő leköszönő köztársasági elnöknek Caputova asszony kezdeményezte, hogy összehívja a szlovák pártok vezetőit, hogy megnyugtassák a közvéleményt, amit Peter Pellegrini megválasztott köztársasági elnök is támogatott, azonban ez a megbeszélés nem jött létre.
– A merényletet követően a kampány érthető okokból alábbhagyott, mindenkit megdöbbentett az, ami történt, jelenleg a szlovák belpolitikai helyzetet hamu alatt izzó parázshoz tudnám hasonlítani – mondta Szakáli István Loránd.
A Fico-merénylet kihathat a részvételre
– Azt gondolom, hogy a történtek hatására emelkedni fog az EP-választásokon való részvétel, és a merénylet talán hozzájárul ahhoz, hogy a szuverenista erők és a kormánypártok helyzete erősödjön, és ez valószínűleg az elért eredményekben is látszódni fog – tette hozzá a szakértő.
– 2019-ben a szlovák EP-választásokon az első helyen liberális párt végzett, és ne felejtsük el, hogy a jelenlegi szlovák kormánypártok is deklaráltan baloldalinak vallják magukat – mondta Szakáli István Loránd.
– A hagyományos ideológiai jelzők Szlovákiában nagymértékben elvesztették a jelentőségüket, mert akár Fico, akár koalíciós társa, Pellegrini – aki szintén egy baloldali szociáldemokrata pártot vezet – olyan pártokat vezet, amelyek európai szinten a szocialisták oldalán foglalnak helyet – mutatott rá a szakértő.
Ennek ellenére Fico békepárti, migráció- és genderellenes politikát képvisel, amit jobboldali és konzervatív értékeknek szoktunk nevezni. A bal- és jobboldali jelzők helyett itt a szuverenista és békepárti kifejezést érdemes inkább használni.
A felvidéki magyarság politikai szempontból is nagyon nehéz helyzetben van, 2010 óta nem jutott be etnikai magyar párt a szlovák nemzetgyűlésbe. A Híd-Most szlovák–magyar vegyespárt színeiben ülhettek be magyar képviselők a parlamenti padsorokba és a kormányba is, de ez nem volt etnikai magyar párt, emlékeztetett Szakáli István Loránd. A szlovákiai magyar pártoknak 2019 óta nincsenek képviselői az Európai Parlamentben sem, korábban két magyar politikusnak is sikerült bejutnia.
A felvidéki magyarságnak egységet kell mutatnia
2019-ben, amikor Szlovákiában az EP-választásokon magasnak számító 22 százalékos részvétel volt, a magyar párt (Magyar Közösség Pártja) 4,96 százalékos eredményt ért el.
Az utóbbi időben komoly divat lett a Felvidéken nem magyar pártra szavazni. A hírek szerint a felvidéki magyaroknak csak 36 százaléka tervezi a Magyar Szövetségre leadni a voksát az európai parlamenti választásokon. Egy telefonos felmérés kimutatta, hogy a felvidéki magyarság kétharmada már szlovák pártot favorizál vagy közömbös a választások iránt, írta korábban a Ma7.
– A tavaly szeptemberi országos választásokkor, most már negyedszer sem sikerült bejutni a nemzetgyűlésbe magyar pártnak, így többször is felmerült az gondolat a Felvidéken, hogy van-e értelme az etnikai alapú politizálásnak, tette fel a kérdést Szakáli István Loránd.
Ez egy nagyon komoly dilemma a felvidéki magyarság szempontjából, és úgy döntöttek, hogy igen van értelme és érdemes tovább nemzeti és etnikai alapon politizálni annak ellenére, hogy a felvidéki magyar szavazók jelentős része egyre inkább szlovák pártokra szavaz.
– Azt gondolom, hogy a június 8-i választás az a felvidéki magyarság szempontjából egy sorsdöntő szavazás. Itt van a legtöbb esélye annak, hogy jó eredményt érjenek el és képviselőket küldjenek az európai parlamentbe, de lássuk be, ha ez a merénylet úgy hatott a szlovák közvéleményre, hogy többen elmennek szavazni, ez meg fogja nehezíteni a magyar közösség pártjának a dolgát – hangsúlyozta a szakértő.
Ezért a felvidéki magyar szavazóknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy elmenjenek szavazni, és a Berényi József vezette Magyar Szövetség átlépje az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Így ez a merénylet még nehezebb helyzetet teremtett a szlovákiai magyarság szempontjából is, de bízzunk benne, hogy ez az erőszakos esemény a felvidéki magyarságot is felrázta és mobilizálta.
Szlovák, magyar, két jó barát?
A felvidéki magyarság viszonya Robert Fico miniszterelnökhöz igen ambivalens, mutatott rá Szakáli István Loránd.
– Ne felejtsük el, hogy 2010 előtt milyen politikai szerepet játszott Fico vagy éppen a jelenlegi helyettese, Robert Kalinák akkor még belügyminiszterként. Gondoljunk a Malina Hedvig-ügyre, az ő meghurcolására vagy éppen a DAC szurkolók dunaszerdahelyi megverésére, ahol többen is maradandó sérüléseket szenvedtek az erőszakos rendőrségi beavatkozás miatt, vagy Sólyom László köztársasági elnök esetére a komáromi hídon – sorolta a szakértő.
Ezek miatt a felvidéki magyarság körében nem egyértelmű Fico megítélése, de azt is látják, hogy közben kialakult egy erős stratégiai partnerség Magyarország és Szlovákia között, ahol a két ország fontos kérdésekben közös platformon van. Ilyen a háború és a béke, valamint a migráció kérdése is.
– összegezte a szakértő.
