Először a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB), majd a Folytatjuk a változást pártoknak adott kormányalakítási megbízást Rumen Radev bolgár államfő, de egyikük sem járt sikerrel. Harmadjára pedig a Van ilyen nép adta vissza teljesítetlenül a megbízást az elnöknek. Most már viszont az a legfőbb kérdés, hogy ki fogja betölteni az új kormány megalakulásáig az ügyvivő miniszterelnöki posztot – mindeközben ádáz háború folyik a kinevezés befolyásolásáért, vagyis a hatalomszerzésért.
Az, hogy ki lesz az új ideiglenes miniszterelnök, azért fontos, mert az ő feladata lesz a következő parlamenti választások megszervezése, azok felügyelete, ami a gépi szavazás végeredménye szempontjából rendkívül lényeges.
Egyelőre úgy tűnik, a jelenlegi ügyvivő miniszterelnök, Dimitar Glavcsevnek nincs alternatívája, de a háttérben folyik más megfelelőbb személy keresése. Glavcsev ugyanis korábban a GERB parlamenti képviselője volt, innen debütált a számvevőszék élére. Politikai ellenfelei szerint túlságosan kötődik a török liberális Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ) párt társelnökéhez, Deljan Peevszkihez és egykori főnökéhez, Bojko Boriszovhoz. Glavcsev és Radev között voltak nézetkülönbségek, főleg külpolitikai és honvédelmi kérdésekben – az elnök ezért szabadulna tőle. Radev már több lehetséges jelöltet felhívott, felkérte ideiglenes kabinetfőnöknek a nemzetgyűlés elnökét, Raja Nazarjant, aki viszont nem vállalta a megbízást. Amennyiben elfogadta volna, a parlamenti elnök asszony nem vehetne részt a következő parlamentben és nem indulhatna a választáson.
Bulgáriában idén márciusban parlamenti többséggel megváltoztatták az alaptörvényt, amely szerint kormányválság idején az államfő nem nevezhet ki tetszése szerint ügyvivő miniszterelnököt, csak a módosított alkotmány „palettájából” választhat a kilenc közjogi méltóság közül: köztük szerepel a parlament elnöke, a jegybankelnök és helyettesei, az ombudsman és helyettesei, illetve a számvevőszék elnöke és helyettesei.
Akkoriban az alkotmánymódosítás célja az volt, hogy túlzott békepártisága miatt visszaszorítsák Radev hatalmát, mert addig teljhatalma volt az ideiglenes kormányfők kinevezésében, azaz ő felelt az ország politikájáért.
