Először a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB), majd a Folytatjuk a változást pártoknak adott kormányalakítási megbízást Rumen Radev bolgár államfő, de egyikük sem járt sikerrel. Harmadjára pedig a Van ilyen nép adta vissza teljesítetlenül a megbízást az elnöknek. Most már viszont az a legfőbb kérdés, hogy ki fogja betölteni az új kormány megalakulásáig az ügyvivő miniszterelnöki posztot – mindeközben ádáz háború folyik a kinevezés befolyásolásáért, vagyis a hatalomszerzésért.
Az, hogy ki lesz az új ideiglenes miniszterelnök, azért fontos, mert az ő feladata lesz a következő parlamenti választások megszervezése, azok felügyelete, ami a gépi szavazás végeredménye szempontjából rendkívül lényeges.
Egyelőre úgy tűnik, a jelenlegi ügyvivő miniszterelnök, Dimitar Glavcsevnek nincs alternatívája, de a háttérben folyik más megfelelőbb személy keresése. Glavcsev ugyanis korábban a GERB parlamenti képviselője volt, innen debütált a számvevőszék élére. Politikai ellenfelei szerint túlságosan kötődik a török liberális Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ) párt társelnökéhez, Deljan Peevszkihez és egykori főnökéhez, Bojko Boriszovhoz. Glavcsev és Radev között voltak nézetkülönbségek, főleg külpolitikai és honvédelmi kérdésekben – az elnök ezért szabadulna tőle. Radev már több lehetséges jelöltet felhívott, felkérte ideiglenes kabinetfőnöknek a nemzetgyűlés elnökét, Raja Nazarjant, aki viszont nem vállalta a megbízást. Amennyiben elfogadta volna, a parlamenti elnök asszony nem vehetne részt a következő parlamentben és nem indulhatna a választáson.
Bulgáriában idén márciusban parlamenti többséggel megváltoztatták az alaptörvényt, amely szerint kormányválság idején az államfő nem nevezhet ki tetszése szerint ügyvivő miniszterelnököt, csak a módosított alkotmány „palettájából” választhat a kilenc közjogi méltóság közül: köztük szerepel a parlament elnöke, a jegybankelnök és helyettesei, az ombudsman és helyettesei, illetve a számvevőszék elnöke és helyettesei.
Akkoriban az alkotmánymódosítás célja az volt, hogy túlzott békepártisága miatt visszaszorítsák Radev hatalmát, mert addig teljhatalma volt az ideiglenes kormányfők kinevezésében, azaz ő felelt az ország politikájáért.
Fordult a kocka
Most azonban ismét fordult a kocka, és a neoliberálisok új tervvel álltak elő. A Folytatjuk a változást és a Demokratikus Bulgária korábbi kormánykoalíció összefogtak a kisebb parlamenti pártokkal, hogy túlzott befolyása miatt kiszorítsák Deljan Peevszkit a politikai hatalomból, és vele együtt a GERB-et vezető Bojko Boriszovot. Az Epicenter.bg bolgár hírportál úgy értesült, indítványozzák a szintén GERB párti Nazarjan menesztését az országgyűlési elnöki posztjáról és helyére a szocialista Ivan Ivanovot jelölik, bízva abban, hogy az államfő Ivanovot fogja kinevezni ügyvivő kormányfőnek.
A portál szerint Nazarjan leváltását azzal fogják magyarázni, hogy nem fogadta el az ügyvivő miniszterelnöki pozíciót.
A szocialista Ivanov feladata pedig az lesz, hogy a Glavcsev-kormány összes miniszterét leváltsa, valamint megtorlást indítson a GERB polgármesterei ellen. A 240 fős parlamentben szintén változást okozhat az összeesküvés: az akcióban szereplő négy pártnak 137 fős többsége lenne. Az Epicenter Bojko Boriszov pártelnök korábbi figyelmeztetésére emlékeztetett, hogy Nazarjan eltávolításával „a jövőbeni kormányalakítás hídja leég”.
A neoliberálisok másik terve pedig arról szót, hogy törvényjavaslatot nyújtanak be, amelynek értelmében az ombudsman, a nemzeti bank és a számvevőszék elnökei nem neveznék ki saját helyetteseiket, hanem a parlamenté lenne a döntés joga. A módosítással ajtót nyitnának azelőtt, hogy újabb személyek kerüljenek be a kinevezhető ügyvivő kormányfők névsorába.
„Ez az ádáz háború az ügyvezető miniszterelnök kinevezéséért azt bizonyítja, hogy a bulgáriai választások nem tisztességesek. Senki sem hisz a szavazatok tisztességében. Hogy higgyenek majd az emberek?! Mindenki az ideiglenes kabineten keresztül próbál előnyhöz jutni. Kiderült, hogy az ügyvivő hatalom tényleges előnyt jelent a hatalom megszerzésében. Ez illegális. Egy befolyásért folyó vad harcnak lehetünk tanúi. Az ügyvivő miniszterelnököt megválasztani nehezebb, mint egy hagyományosat. Ez abszolút szégyen, és ez a nemzet szégyene” – írta a közösségi oldalán a bolgár szocialisták lemondásban lévő elnöke, Kornelia Ninova. Hogy mennyire lesznek sikeresek a neoliberálisok mesterkedései, az a napokban fog eldőlni.
Rumen Radev államfőnek az alkotmány értelmében meg kell indítania a konzultációs eljárást, most másodszor kell a listájából kiválasztani az ügyvivő miniszterelnököt. Névsora viszont rövidül, mert egyre többen visszautasították az elnök felkérését. Nincs kizárva, hogy a névsor ismét Glavcsev nevével zárul majd. A konzultációs eljárás lefolytatása után az elnöknek rendelettel ideiglenes kabinetet kell kijelölnie és kitűzni az előre hozott választások időpontját, amelynek legvalószínűbb időpontja október 13. és 20. Nyilvánvaló, hogy a választás időpontja a bolgár politikai elit számára nem sürgős, hiszen meg kell várni, milyen szelek fújnak majd Washingtonból a november 5-i elnökválasztás után.
Borítókép: Raja Nazarjan nem vállalta a feladatot (Fotó: AFP)
