Polipként hálózzák be a migránsbandák Svédországot

Több tízezer fővel az élet számos területére beszivárogtak a migrációs hátterű bűnbandák, uralják a drog- és fegyverkereskedelmet, most pedig az derült ki, hogy már az állami lakásotthonok üzemeltetésében is részt vesznek, hogy minél közelebb legyenek az utánpótláshoz. A bandák szervezettségére és a hálózat nagyságára jellemző, hogy már a szomszédos Dániába és Norvégiába is átnyúlik a tevékenységük.

Illusztráció. Svéd rendőrök egy bűncselekmény helyszínén (Fotó: AFP)

Malmö 22 ezres városrésze, Rosengard egyike azon számos svédországi no-go zónának, ahol a rendőrség nem ura a helyzetnek. A lakosság 86 százaléka bevándorló-hátterű, azaz svéd definíció szerint vagy önmaga, vagy mindkét szülője más országban született, de van olyan része a negyednek, ahol ez a szám a 96 százalékot is eléri. 

A magyarul Rózsakertnek fordítható negyedben a munkaképes korú lakosság mindössze 38 százaléka dolgozik. A hétfői leszámolás áldozata nem volt ismeretlen a rendőrség előtt, a 25 éves fiatalembert korábban erőszakos bűncselekmény miatt ítélték el.

A bandabűnözés nem új keletű dolog az országban, de az előző évtized közepétől robbanásszerűen növekedett az erőszakos bűncselekmények száma, amelyek döntő hányada migrációs hátterű bandákhoz köthető. Összehasonlításképpen, 2017-ben Svédországban évente egymillió lakosból négyen haltak meg lövöldözés miatt, szemben az európai átlag 1,6 személlyel – azóta csak romlott a helyzet. 

A rendőrség becslése szerint körülbelül 14 000 ember tevékenykedik bűnbandákban Svédországban, és ha mindenkit beleszámítunk, aki a bandákhoz valamilyen módon köthető, akkor ez 60 000 embert jelent egy bő tízmilliós országban. 

A bandák újabban már a környező országoknak is gondot okoznak, nemrégiben Dániában több svédországi bűnözőt is letartóztattak, a norvég rendőrség pedig azt közölte, hogy az ország összes kapitányságának területén azonosítottak már svéd bandatevékenységet, ezért kérik a kormányzattól, szigorítsák meg a svéd határ védelmét. 

Már a korábbi, baloldali kormányok is többször bejelentették, hogy térdre kell kényszeríteni a bandákat. A jobboldali Kristersson-kormány végül tavaly komolyabb lépésekre is elszánta magát, a kormányfő tavaly a hadsereg segítségét is kérte annak érdekében, hogy a tomboló erőszakot meg tudják fékezni. A rendőrség pedig – dán példára – jogkört kapott arra, hogy a bűnözéssel különösen érintett területekre ideiglenes jelleggel úgynevezett vizitációs zónákat jelölhessen ki, azaz olyan biztonsági területeket, ahol konkrét bűncselekmények gyanúja nélkül is átkutathatnak embereket vagy járműveket. Bár kormányzati szándék van és konkrét lépések is történtek, a bandák létszáma és szervezettsége elérte azt a kritikus szintet, amit már nagyon nehéz megfordítani.

Borítókép: Illusztráció. Svéd rendőrök egy bűncselekmény helyszínén (Fotó: AFP)