A múlt héten jelentette be a svéd migrációs miniszter, hogy ötven év után először többen vándoroltak ki az országból, mint amennyien letelepedési szándékkal érkeztek. Az idei év első felében 5600 menedékkérelmet regisztráltak, ami 27 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest, miközben a kivándorlás nőtt, elsősorban az iraki, szomáliai és szíriai születésűek körében. A svéd statisztikai hivatal szerint (SCB) összesen 5672 ember vándorolt ki. Maria Malmer Stenergard tárcavezető szerint a kormány munkája meghozta az eredményét, többek között a menedékjoggal kapcsolatos szigorítások nyomán, ami nettó kivándorlást eredményezett.
A legmagasabb szinten egyébként 2016-ban volt a bevándorlás, akkor közel 120 000 migráns kapott tartózkodási engedélyt Svédországban.
A nettó kivándorlás képét – ami még ránézésre is hibahatáron belül van - némileg árnyalja, hogy az elmúlt időszakban az adóhivatal (Skatteverket) – amely a népességgel kapcsolatos adminisztrációt végzi és a statisztikai hivatalnak a lakosságszámmal kapcsolatos adatokat szolgáltatja – az elmúlt időszakban komoly adattisztítást végzett nyilvántartásában. A hivatal törölte a tévesen vagy duplán regisztrált lakosokat, illetve minden olyan adóalanyt, aki valami miatt hibásan került a rendszerbe.
Tévedés vagy éppen szándékos megtévesztés pedig gyakran előfordult az illegális, gyakran papírok nélkül érkező migránsok esetében, egy személy akár többször is regisztrálhatott, például családtagjaik helyett, vagy éppen azért, hogy az otthon maradók támogatást és segélyt tudjanak felvenni.
A miniszter májusban beszélt arról, hogy a migránsokkal kapcsolatos problémák olyan súlyossá, sőt a többségi társadalomra nézve veszélyessé váltak, hogy a szaktárcán belül új államtitkárságot hoztak létre, amely kifejezetten erre a területe összpontosít. „A háttérben az áll, hogy nagyon nagy problémákat látunk az árnyéktársadalom kapcsán, ami veszélyt jelent” – mondta el Maria Malmer Stenergard. Az államtitkárság feladata, hogy a kormány reformjainak végrehajtását ellenőrizze, valamint olyan javaslatokat dolgozzon ki, mint a kiutasítások rendőrségi ellenőrzésének egyszerűsítése, az illegális bevándorlók szociális ellátása tilalmának kidolgozása, valamint a közalkalmazottak látókörébe kerülő engedély nélküli bevándorlók bejelentési kötelezettségének létrehozása.
A nemzetközi sajtót a svéd társadalmat fenyegető problémák közül elsősorban a migrációs hátterű bűnbandák egész országot behálózó jelenléte és a mindennapos lövöldözések járták be, ugyanakkor hatalmas problémát jelent az adófizetőkre nézve, hogy sok százezer munkaképes korú migránst kell eltartaniuk, fizetni az egészségügyi ellátásukat, gyermekeik oktatását és a családfenntartáshoz szükséges ellátásokat.
Ráadásul a társadalombiztosítási hivatal (Försäkringskassan) friss jelentéséből az is látszik, hogy a hatóságoknak komoly problémát okoznak a járandóságokkal, segélyekkel és támogatásokkal kapcsolatos visszaélések, melyeket jelentős számban a migránsok követik el.
„A külföldön születettek általában felülreprezentáltak a célcsoportban szinte az összes vizsgált juttatáson belül” – írja a hivatal. A felülreprezentáltság különösen magas a segélyek, a gyermekek után járó támogatások és a családi pótlék terén, de igaz a táppénz jellegű juttatásokra is.
Ez vonatkozik az első és a második generációra is, tehát a külföldön születettekre és azokra, akiknek a szülei születtek csak külföldön. A jelentés kitér a csalás egyik legelterjedtebb formájára, amikor a migránsok hazatérnek származási országukba, miközben felveszik a különféle segélyeket és támogatásokat, azaz nemcsak gazdasági bevándorlás, hanem gazdasági kivándorlás is létezik.
Az, hogy viszonylag könnyű csalni és komoly összegekre szert tenni, elsősorban annak köszönhető, hogy a skandináv országokban igen komoly hagyománya van a polgárokba vetett bizalomnak és annak, hogy az emberek nem élnek ezzel vissza, azaz az „őslakosok” becsületbeli és lelkiismereti kérdésként kezelik, hogy miként használják fel a közös vagyont.
Önmagában az is komoly eredmény Svédországban, hogy egy kormányzati szerv már kimondja, hogy a csalások nagy részét migránsok követik el, mivel az elmúlt időszakban a szőnyeg alá söprés és az adatok tudatos elkendőzése volt a jellemző. Az pedig végképp elmozdulás, hogy a jobboldali Kristersson-kormány eltökélt szándéka, hogy az előző évtizedek elhibázott migrációs politikáját követően komoly szigorításokat vezessen be. Bár eredményt eddig alig tud Stockholm felmutatni, ami nem is csoda a korábbi felső határ nélküli, tömeges bevándorlást követően, egyelőre úgy tűnik, jelentősen lassult a befogadás az egyik legbefogadóbbnak mondott európai országban.
Borítókép: A 2016. január 28-án közreadott képen svéd rendőr kísér újonnan érkezett menedékkérőket a malmői Hyllie pályaudvar egyik peronján 2015. december 17-én (Fotó: MTI/EPA/TT/Johan Nilsson)
