Az uniós gázellátás biztonsága új kihívásokkal néz szembe a 2024. december 31-én lejáró orosz–ukrán tranzitmegállapodás után. Oroszország nem utasítja el a gáz tranzitját Ukrajnán keresztül, ám ha Kijev ezt megtagadja, Moszkva nem kényszerítheti rá – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon.
Putyin leszögezte, hogy Oroszországnak és a Gazpromnak szándékában áll, hogy teljesítse minden kötelezettségét a vevőkkel szemben, akikkel hosszú távú szerződéseket kötöttek.
Az orosz elnök arról is beszélt hogy ha Ukrajna megtagadja a gáz tranzitját, akkor az Európába irányuló mennyiség csökkenni fog, de Oroszország egyéb útvonalakon fokozatosan növelni fogja exporteladásait a világ más régióiba, példaként hozva, hogy a Kínába irányuló szállítás jövőre el fogja érni a 38 milliárd köbmétert.
A magyar energiabiztonságot az ukrán gáztranzit leállása nem érinti, hiszen a Magyarországra érkező gáz jelentős része most már több éve Törökországon a Török Áramlaton keresztül érkezik
– mondta Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.
Szlovákia és Ausztria is a vezetéken keresztül érkező orosz gáztól függ, de mivel ez a 2024 év végi időpont már korábban ismert volt így volt idő felkészülni erre. Az orosz stratégia eleve az volt, hogy fokozatosan felszámolnák az Ukrajnán keresztüli szállítást. Az egyik opció erre az Északi Áramlat volt, a másik pedig a Török Áramlat, tette hozzá a szakértő.
Időközben azonban az európai országok egy része lemondott az orosz gázról, valamint megtörtént az Északi Áramlat rejtélyes megsemmisülése. Vannak olyan tervek is, amelyek szerint azeri gáz érkezne Európába, esetleg Ukrajnán keresztül. A Török Áramlat meghosszabbításán, a Balkáni Áramlat gázvezetéken keresztül lép be az országba a legtöbb földgáz, a magyar–szerb határon keresztül. Ezen az útvonalon egyébként 2024 tavaszától már Azerbajdzsánból is érkezik gáz.
Kijev szembemegy saját érdekeivel
2023-ban nagyjából 1,4 milliárd dollárról beszélhetünk, ami a gáztranzitból befolyt Ukrajna számára. Az ukrán költségvetés számára ez hatalmas összeg, de Kijev számára a hosszabbítás több okból sem volt alternatíva
– mondta Bendarzsevszkij Anton.
Mivel ez egy 2019-ben öt évre megkötött fixen lejáró szerződés volt a jelenlegi helyzetben Kijev inkább a gazdasági érdekei ellen döntött, hangsúlyozta a szakértő.
Az Oroszország elleni szankciók miatt az európai országok lemondtak az orosz gázról – más kérdés, hogy ezt most közvetítőkön keresztül szerzik be – így Ukrajna talán politikai megfelelési kényszerből is a gáztranzit leállítása mellett döntött, tette hozzá.
– Ez egy, ha úgy tetszik, háborús felár, egy bevételkiesés Kijevnek – hangsúlyozta Bendarzsevszkij Anton.
Kijev mozgásterét érdemes egy tágabb dimenzióban vizsgálni, az ukrán államadósság közelmúltbéli átütemezése fényében. Az ukrán energetikai döntés kapcsán az látszódik, mintha Ukrajnának már nem is a saját érdeke lenne a fontos, egyes vélemények szerint esetleg a hitelezői érdekeinek megfelelően kell hogy cselekedjen.
A szakértő arról is beszélt, hogy egy másik érdekesség, hogy az átmenő orosz kőolajexportból is származik Ukrajnának bevétele, és a szankciós logikából adódóan a gázt könnyebb szankcionálni, mint a kőolajat. A gázszállítást pedig nem lehet olyan könnyen átszervezni.
Ha Kijev elzárja a gázt, akkor arra gondol, hogy az teljes mértékben kiesés az orosz költségvetésnek, a kőolajnál ezt nem tudja megtenni. Egy háborúban álló ország pedig, ha szerződést kötne az ellenségével, az az állampolgárai számára sem jól venné ki magát
– összegezte Bendarzsevszkij Anton.
