Szijjártó Péter tisztázta a vendégmunkásokról szóló kérdést

A kormány álláspontja egyértelmű: a hazai munkahelyeket vendégmunkások csak akkor tölthetik be, ha azokra nincs magyar ember – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Forrás: MTI2024. 10. 17. 18:13
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Fotó: Illyés Tibor
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szijjártó Péter az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén a vendégmunkásokkal kapcsolatban feltett képviselői kérdésre válaszolva kiemelte: tényszerűen nem igaz, hogy a hazánkban dolgozó külföldiek a magyaroktól vennék el a munkalehetőségeket.

Magyarországon ma 128 ezer harmadik országból érkezett foglalkoztatott dolgozik. Magyarországon ma 71 ezer üres álláshely van, amit nem sikerül betölteni

– húzta alá. Majd leszögezte, hogy a kormány álláspontja egyértelmű a kérdésben: a magyarországi munkahelyeket vendégmunkások csak akkor tölthetik be, ha nincs rájuk magyar ember. Illetve kifejtette, hogy csakis akkor kaphat egy cég állami támogatást a beruházásához, ha többségében magyar embereket foglalkoztat, és minden álláshelyet először magyarokkal próbál feltölteni.

Az elmúlt időszakban több olyan helyzet állt elő, hogy ha egy vállalat kapacitásainak bővítésénél nem sikerült volna vendégmunkásokkal feltölteni a magyar emberek által nem feltöltött munkahelyeket, akkor az egész vállalat elköltözött volna Magyarországról, több ezer magyar ember munkahelyét veszélyeztetve

– mondta. Szijjártó Péter tudatta, hogy hazánkban a vendégmunkások aránya a foglalkoztatottak teljes számához képest 2,6 százalék, ez Szlovákiában 3,8 százalék, Lengyelországban 6,4 százalék, Csehországban pedig 17 százalék.

Tehát a visegrádi országok közt Magyarországon a legalacsonyabb a vendégmunkások aránya

– jegyezte meg. A miniszter ezt követően érintette az akkumulátorgyártást is, és hangsúlyozta, hogy a nemzetgazdasági stratégia nem kizárólag erre épül, az ugyanis helytelen lenne. Közölte, hogy a közúti közlekedés elektromos átállása nélkül nem lenne lehetséges a környezetvédelmi célok elérése sem, minthogy a globális károsanyag-kibocsátás 17 százalékát ez a szektor adja, márpedig ez abba az irányba mutat, hogy egyre nagyobb teret fognak nyerni az elektromos járművek.

Az ilyen nagy technológiai átalakulások nem úgy történnek, hogy puff, egyszer csak létrejöttek, aztán jó napot kívánok, hanem ciklikusan történik az átállás. Az elején mindig van egy nagy lendületvétel, utána van egy kis visszaesés, majd pedig jön a tömeges adaptáció

–  mondta. – Azt hiszem, hogy így végig lehet követni az összes nagy technológiai átalakulást a világban. Így van ez az elektromosautózásra történő átállással is – tette hozzá. Végül üdvözölte, hogy hazánk ma a világ negyedik legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártási kapacitásával rendelkezik és ha a jelenleg zajló beruházások végigmennek, akkor előreléphet a második helyre.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.