Megkapta a szükséges támogatást az Európai Parlamentben a liberális Marta Kos ahhoz, hogy Szlovénia képviseletében az unió következő bővítési biztosa legyen – adta hírül a brüsszeli sajtó. Előzőleg azonban számos aggály merült fel vele szemben.
Marta Kos még csak nem is az EU-ban él, egy lobbicégnél tanácsadó, hírbe hozták a volt Jugoszlávia titkosrendőrségével, és állítólag a beosztottjaival is agresszívan viselkedett
– írta az Origó, kettős mércéről cikkezve. Kos jóváhagyásáról – meghallgatása után – az EP külügyi bizottságának az illetékesei döntöttek, mégpedig annak az Európai Néppártnak (EPP) – az EU legnagyobb pártcsaládjának és az EP vezető frakciójának – a támogatásával, amelynek szlovén tagpártja nemrég még elfogadhatatlannak nevezte a liberális jelöltet. A Janez Jansa vezette ellenzéki Szlovén Demokrata Párt Kosnak az egykori jugoszláv titkosszolgálathoz fűződő kapcsolatára hivatkozott, amelyet egyébként a biztosjelölt nem ismert el.
A mostani döntés alááshatja a bizalmat a szlovén párt és az EPP vezetése között.
Kettős mérce
Nem ez volt a kettős mércére utaló egyetlen fejlemény a szlovén biztosjelöléssel összefüggésben. Sőt a néppárt háza táján sem az egyetlen.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság újrázó elnöke – néppárti, CDU-s politikus, Angela Merkel német kancellár egykori minisztere – azt kérte a nyár elején a tagállamoktól, nőket is minél inkább jelöljenek a leendő testületbe.
Egyes országok esetében ezután probléma lett, hogy férfit jelöltek, másoknál nem – igaz, ezen országok súlya nem azonos az unióban.
Franciaország például egy férfi biztos, Thierry Breton után ismét férfit, a liberális Stéphane Séjournét jelölte, aki egyébként Gabriel Attal előző kormányfővel élt öt éven át homoszexuális élettársi kapcsolatban. Séjourné az EP liberális frakciója, a Renew vezetőjeként 2022. április 3-án a Momentum budapesti eredményváróján várta – hiába – a magyarországi ellenzék sikerét. Azóta francia külügyminiszter is volt, most pedig nemcsak az európai iparért és vállalkozásokért felelős biztos, hanem Von der Leyen egyik helyettese, az Európai Bizottság alelnöke is lesz.
Az unióban súlytalan, kétmilliós Szlovénia esetében viszont valahogyan probléma lett a „nőkérdés”.
Kísért a múlt
Ljubljana elsőre szintén férfit, Tomaz Veselt, a szlovén számvevőszék korábbi vezetőjét jelölte a következő biztosnak. Romana Tomc, a Szlovén Demokrata Párt európai parlamenti küldöttségvezetője Robert Golob liberális miniszterelnököt hibáztatja, amiért engedett Von der Leyen kifogásának, és Kos személyében új jelölést tett, másodjára már nőt javasolva a biztosi posztra.
El tudják képzelni, hogy mondjuk Németországból valaki olyan teherrel terjesztene be egy jelöltet, hogy az a múltban együttműködött a Stasival?
– tette fel a kérdést Tomc. Az EU-bővítési biztosi poszt annál is fontosabb lesz az elkövetkező öt évben, mivel immár a sokat vitatott Ukrajna kérdése is idetartozik.
Várhelyit kipécézték
A mindig soron következő Európai Bizottság felállása előtt nem szokatlan, hogy az egyes pártfrakciók taktikáznak a biztosjelöltek meghallgatása előtt, muníciót gyűjtve egymással és a többiek jelöltjeivel szemben.
Végül az uniós bizottságot az EP nem jelöltenként, hanem testületileg hagyja majd jóvá. Ez a taktikázás azonban a jelen esetben kiáltó ellentmondást teremtett.
A szlovén jelölttel ellentétben Várhelyi Brüsszelben nem pusztán „tanácsadói” tapasztalattal rendelkezik, hanem öt éve Von der Leyen első európai bizottságának az EU bővítéséért felelős biztosa, aki a legtöbb mértékadó értékelés szerint közmegelégedésre végzi munkáját. Azt megelőzően pedig brüsszeli magyar nagykövet volt hazánk uniós képviseletének vezetőjeként.
Ennek dacára az EP fősodorbeli frakciói – minden bizonnyal az Orbán-kormánnyal szembeni bosszúhadjáratuk sokadik akciójaként – e heti meghallgatása után „pótvizsgára” kötelezték Várhelyit, akit ezúttal az egészségügyi és állatjóléti tárca élére szemelt ki Von der Leyen. A kiegészítő kérdéseket hétfőig kell megválaszolnia.
A „csuklóztatásban” az Orbán Viktor kormányfő által magyargyűlölőnek nevezett Manfred Weber néppártja is részt vesz, amely pedig öt évvel ezelőtt támogatásáról biztosította Várhelyit.
Nehezen képzelhető el, hogy a magyar biztos ma kevésbé ért az uniós politikához, mint 2019-ben.
Mivel Várhelyi már az előző EU-bizottság tagja is volt, rá nem vonatkozik Von der Leyen kérése, hogy helyette is nő jelölését várta volna Orbán Viktortól.
Az Európai Néppárt paktumot kötött a baloldali frakciókkal arról, hogy további körben kötelezik Várhelyit kérdések megválaszolására. Ez politikai nyomásgyakorlás, amelyet Magyarország érdekei ellen használnak fel
– hangsúlyozta Dömötör Csaba fideszes EP-képviselő. Kiemelte azt is, hogy Várhelyi meghallgatásán az abortusz szabályozása is felmerült, holott az egyértelműen tagállami hatáskörbe tartozik, nem az Európai Bizottság feladata. Véleménye szerint ezek a kérdések ideológiai nyomásgyakorlás részei, melynek célja a magyar érdekek gyengítése.
Borítókép: Manfred Weber, az Európai Néppárt vezére (Fotó: AFP)
