– Magyarország és Algéria diplomáciai kapcsolatai hosszú múltra nyúlnak vissza. Az algériai függetlenségi háború 70. évfordulójára rendezett ünnepségen is beszélt erről. Mi köti össze a két népet?
– Az algériai–magyar kapcsolatok az 1954-ben kitört nemzeti felszabadító háborúban gyökereznek. Ebben az időben ugyanis a Magyar Rádió az elsők között sugározta november elsejei felhívásunkat, és rendszeresen beszámolt a függetlenségi harchoz kapcsolódó eseményekről. Ez a médiaszolidaritás rendkívül fontos volt hazánk számára. A függetlenség elnyerését követően ez a barátság tovább erősödött, mivel Magyarország jelentős mértékben részt vett Algéria újjáépítésében, értékes segítséget nyújtva különösen az infrastruktúra és az oktatás fejlesztésében. Számos algériai diák tanult Magyarországon, tartós emberi és kulturális kapcsolatokat ápolva. Közülük néhányan le is telepedtek Magyarországon, ezáltal is erősítve az algériai és a magyar kultúra fúzióját. Ezek az emberi és szakmai kapcsolatok olyan szilárd alapot és olyan értékes örökséget teremtettek a két nemzet barátságához, amely ma is inspirálja kétoldalú kapcsolatainkat.
Magyarországi küldetésem többek között a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elmélyítéséről szól. Algéria és Magyarország már számos területen működött együtt. Például Algírban a 62. július 5-i Stadiont egy magyar cég és olyan szakemberek építették, akik a budapesti Puskás Stadionból merítettek ihletet. Jelenleg azon dolgozunk, hogy új együttműködési távlatokat nyissunk.
– Hogy látja, hol vannak lehetőségek az együttműködés bővítésére? Milyen közös alapokra lehet építeni?
Algéria, mint az afrikai kontinens stratégiai kapuja, számtalan lehetőséget kínál a stratégiai partnerségek fejlesztésére. A kiemelt területek közé tartozik a mezőgazdaság, a vízkészlet-gazdálkodás, a megújuló energiák, a halászat és halászati termékek, a közép- és kisvállalkozások, a gyógyszeripar, a távközlés és a digitális technológiák. Magyarország értékes szakértelemmel rendelkezik a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás terén, amely Algéria számára kiemelt jelentőségű, különösen a nagyszabású szaharai projektek kapcsán. Emellett konkrét együttműködéseket tervezünk az édesvízi haltenyésztés és a természeti erőforrások, például a foszfát- és vaslelőhelyek kiaknázása terén. Tudományos szinten Magyarország évente tanulmányi ösztöndíjakat nyújt algériai hallgatóknak. Ezek a cserekapcsolatok elősegítik az országaink közötti emberi és intellektuális kapcsolatok erősítését.
– Alig egy éve fogadta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Algéria külügyminiszterét, Ahmed Attafot. Akkor elhangzott, hogy a mostani világban mind a két ország a békepárti többséghez tartozik.
– Valójában országaink alapvető közös értéke: a béke. Algéria külpolitikájában az ENSZ-alapokmány elveinek és eszméinek tiszteletben tartása kardinális pont. A békés párbeszéd és közvetítés révén Algéria számos regionális és nemzetközi válság megoldásában kivette a részét, mint például az 1981-es amerikai túszválság kimenetele Teheránban, az Etiópia és Eritrea közötti konfliktus rendezése 2000-ben vagy az algériai közvetítői erőfeszítések Maliban és Líbiában. Mint az Afrikai Unió és az Arab Maghreb Unió alapító tagja, továbbá az Arab Államok Ligájának és az Iszlám Együttműködési Szervezetnek a tagja, Algéria továbbra is vezető szerepet tölt be a nemzetek közötti egység és szolidaritás erősítésében. Aktív szerepet játszik az el nem kötelezett mozgalomban és a G77 + Kína Csoportban, valamint a Földközi-tenger medencéjében a béke, az együttműködés és a fejlődés értékeinek megszilárdításában és előmozdításában.
Fotó: Havran Zoltán
Éppen ezért Algériát érdemei alapján, története során negyedszer választották meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjává a 2024–2025-ös mandátumra. Ez a választás olyan összetett geopolitikai környezetben zajlott, amely lehetővé tette Algéria számára, hogy részt vegyen a konfliktusövezetekben a béke helyreállítására, valamint a terrorizmus és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló többoldalú erőfeszítésekben.
Ahmed Attaf, Algéria külügyekért és a határon túli nemzeti közösségekért felelős miniszterének 2023. szeptember 8–9-én Budapesten tett látogatása számos nemzetközi és regionális kihívást érintő eszmecserére adott lehetőséget, különös tekintettel Algériának az ENSZ Biztonsági Tanácsában betöltött fontos szerepére. Ezzel összefüggésben Algéria elkötelezte magát amellett, hogy rendelkezésére álló eszközeit kihasználva megossza elképzeléseit a Biztonsági Tanácson belül vizsgált valamennyi kérdésről, ideértve a Száhel-övezet aggasztó helyzetét, valamint az afrikai és arab világ válságaira irányuló tartós politikai megoldások keresését.
– Hogyan látja a nyugat-szaharai helyzetet?
– Algéria, elveihez híven, támogatja a gyarmatosított népeket önrendelkezésükért vívott harcukban, a nemzetközi joggal és az Egyesült Nemzetek Szervezetének határozataival összhangban. 132 évig éltünk gyarmati sorban és az így szerzett tapasztalataink révén mélyen átérezzük az elnyomott népek szenvedéseit.
A Nyugat-Szaharával kapcsolatban Algéria – sok más országhoz hasonlóan – őrködik a nemzetközi jog, valamint a nemzetközi és regionális igazságszolgáltatás felett, amely már számos alkalommal megerősítette, hogy a nyugat-szaharai nép, melynek legitim, ENSZ által elismert képviselője a Polisario Front, megszállás alatt áll, és egyedül őt illeti meg az önrendelkezési jog. Ez az ENSZ-doktrínában rögzített jog olyan elidegeníthetetlen és elévülhetetlen jog, amelyet semmilyen „gyarmati kész tények” rákényszerítésére irányuló lépés nem kérdőjelezhet meg. Ez a szomszédságunkban több mint ötven éve fennálló konfliktus veszélyt jelent a régió stabilitására. Algéria menedéket nyújt a szaharai menekülteknek, akik 1975. óta menekülnek el a megszálló „Felvonulás” elől. Algéria, mint az Észak-Afrika-térség és a Száhel-térség békéjének és biztonságának kulcsszereplője konstruktív szerepet játszik a párbeszéd és a békés megoldások előmozdításában az ENSZ alapokmányával és idevonatkozó határozataival összhangban.
– Ha már a nemzetközi kapcsolatokról beszélünk, érdemes megemlíteni, hogy az ősszel kapott Algéria tagságot kapott a BRICS-országok Új Fejlesztési Bankjában. Hogyan viszonyul Algéria a BRICS-csoporthoz?
– Valójában az Új Fejlesztési Bank (NDB) kormányzótanácsának évente megtartott 9. ülése, amelyet 2024. augusztus 31-én tartottak Fokvárosban (Dél-Afrika), jóváhagyta Algéria tagságát ebben a fontos fejlesztési intézményben – a BRICS pénzügyi részlegében. 2023-ban az afrikai kontinens harmadik gazdasági hatalma, Algéria, erőteljes növekedést regisztrált, amelynek alapján a Világbank 2024. júliusában a felső közepes jövedelmű országok közé sorolta. A BRICS Bankban való tagság nem öncélú, ahogy Abdelmadjid Tebboune elnök úr is hangsúlyozta, hanem eszköz a globális dinamikába integrálódó, erős, diverzifikált gazdaságról alkotott elképzelésünk megvalósítására.
– Hogyan látja a következő éveket, nagyköveti munkásságát?
– Nagyra értékelem annak a küldetésnek a fontosságát is, amellyel Abdelmadjid Tebboune elnök úr bízott meg. Nagykövetként megtiszteltetésnek és nagy felelősségnek tartom, hogy hazám érdekeit szolgáljam, miközben azt szorgalmazom, hogy Magyarországgal kölcsönösen előnyös partnerséget építsünk. Sokrétű gazdasági együttműködés alakult ki különböző területeken, és jelenleg azon dolgozunk, hogy mindezt kiterjesszük a kultúrális területre, a gyógyszeriparra, a tiszta energia felhasználására és az energiahatékonyságra. Algéria továbbra is elkötelezett amellett, hogy Magyarországgal fennálló kapcsolatait a két ország lehetőségeinek és közös történelmi örökségének szintjére emelje. Egyébiránt 2025-ben az algír–magyar történelem közös momentumait bemutató kiállítás megnyitását tervezzük.
Borítókép: Algéria budapesti nagykövete, Abdelhafid Alahoum (Fotó: Havran Zoltán)
