– A magyar uniós elnökség egyik fontos célkitűzése volt a nyugat-balkáni országok európai integrációjának előremozdítása. Milyen segítséget jelentett a magyar soros uniós elnökség?
– A magyar soros uniós elnökség valóban komolyan gondolta és keményen dolgozott azon, hogy a nyugat-balkáni integráció elmozduljon a holtpontról, és ebben sikeres is volt Albánia és Montenegró esetében elsősorban.
Szerbia esetében is óriási hálával tartozunk Magyarországnak. Azért, mert kitartóan, folyamatosan napirenden tartotta ezt, és még akkor is így tett, amikor úgy tűnt, hogy túl sok tagállam van, amelyik ellenzi, elsősorban politikai okokra hivatkozva.
Egyet le kell tisztáznunk, Szerbia valóban készen áll az újabb lépésre, és ezt maga az Európai Bizottság is megerősítette már három országjelentésben, de sajnos elsősorban a balti országok és egyes fontosabb tagállamok időnként újabbnál újabb politikai akadályokat gördítenek Szerbia elé. Ezért problémáztak még az év második felének végén is, de a magyar soros elnökségnek köszönhetően rengeteg háttérmunka folyt. Egyrészről Magyarország javasolta, és Szerbia is úgy gondolta, hogy ez jó, és megszületett egy úgynevezett, „non paper”, tehát egy extra dokumentum, amiben Szerbia konkrét vállalásokat tett, hogy mit fog teljesíteni a lehető legrövidebb időn belül, konkrétan január végéig, hogy valóban előrelépés történjen, mert nem jó, ha a folyamat egy helyben áll. Nő az euroszkepticizmus.
Ez volt az az áttörés, aminek köszönhetően aztán az utolsó pillanatban, tehát ott a karácsonyi ünnepek előtt sikerült eljutni egy olyan levélhez, amit az összes tagállam jóváhagyott. Ebben a levélben felkérték Szerbiát arra, hogy nyújtsa be a még fennmaradt tárgyalási pozíciókat azokra a fejezetekre vonatkozóan, amelyek a hármas fejezetcsoporthoz tartoznak.
Ez egy óriási előrelépés, mert azt jelenti, hogy valóban lesz fejezetcsoport-nyitás, erre most már mindenki rábólintott.
– Ez februárra esedékes, legalábbis ezt mondta Tanja Miscsevics illetékes szerb miniszter az Integrációs Bizottság legutóbbi ülésén. A hármas fejezet megnyitása mit jelent?
– A versenyképességre és a fejlődésre vonatkozik. Konkrétan inkább gazdasági kérdésekre, persze van benne szociálpolitika is, de ami a legnagyobb akadály volt, az az úgynevezett információs társadalom, tehát ezek a fejezetek.
De most szerintem nem is a téma fontos, hanem hogy megtörjön az a gát, hogy három éve nem történt újabb fejezetnyitás, mert idén, ha ez megtörténik, ezenfelül a kettes, illetve az ötös fejezetcsoportok is megnyílhatnak.
Azóta már Szerbiában járt a bővítéssel foglalkozó igazgatóság vezetője, akivel konkretizáltunk időpontot is. A „non paperben” megfogalmazott határidőkkel egy kicsit csúszik Szerbia, remélem, hogy maximum egy-két hetet, és ha ezt most befejezzük január végére, illetve február elejére tervezett parlamenti ülésen, akkor február végén várható a kormányközi konferencia, amin megnyílhat ez a fejezetcsoport. Idénre az Európai Tanács, a tagállamok nagyon sok kormányközi konferenciát terveznek, vagy húszat. Szerbiára vonatkozóan hármat, és ez valóban azt mutatná, hogy itt a pillanat.
– Brüsszelből ugyanakkor nagyon sokszor azt hallottuk, hogy az Oroszország elleni szankciók elmulasztása miatt büntetik Szerbiát. Belgrád ugyanis nem hajlandó arra, hogy büntetőintézkedéseket vezessen be Moszkvával szemben. Most ettől eltekintenek?
– Konkrétan igen. A balti államokat nem volt egyszerű meggyőzni. Most a legnagyobb akadály a hármas fejezetcsoport megnyitása volt, konkrétan azon belül egy tárgyalási fejezet az információs társadalom; egyes tagállamok rendkívül fontosnak tartják a médiaszabadságra vonatkozó vállalások teljesítését, illetve a választási feltételek jobbá tétele, módosítása is meg kell történjen. Itt is megalakult a munkacsoport egy témára vonatkozóan, a választói névjegyzék módosítására vonatkozóan, két törvényjavaslattal állt elő. Megvolt a meghallgatás a szerbiai képviselőházban, és most napirenden lesz a plenáris ülésen. Tehát ez a két minimum, melynek teljesítése után a tagállamok rá fognak bólintani a fejezet csoportnyitására.
– Szerbia a háború kezdete óta nem változtatott a külpolitikáján, elutasítja a szankciókat.
– Szerbia nem fog most változtatni a külpolitikáján, és nem vezet be szankciókat Oroszország ellen. Az is világos mindenki előtt, hogy ez nem kötelező.
A százszázalékos külpolitikai összehangoláshoz sajnos a számok nem a legjobbak, de az orosz szankciók elutasítása ellenére sem fognak nagyobb akadályokat gördíteni Szerbia elé a jelenlegi helyzet szerint.
Borítókép: Kovács Elvira, a szerb parlament alelnöke
