Magyarországnak kulcsszerepe van Szerbia EU-csatlakozásában

A magyar soros uniós elnökség komolyan vette a nyugat-balkáni integráció előmozdítását, és ennek köszönhetően Szerbia előtt is megnyílt az út az európai csatlakozás felé. Kovács Elvira, a szerb parlament alelnöke és az integrációs bizottság elnöke a lapunknak adott interjúban kiemelte Magyarország támogató szerepét, és körvonalazta, milyen további lépésekre számíthatunk a közeljövőben Szerbia európai integrációja terén. A magyar uniós elnökség kitartó munkájának köszönhetően mostanra a balkáni ország csatlakozási tárgyalásai is újból lendületet vettek.

Kovács Elvira, a szerb parlament alelnöke

– A versenyképességre és a fejlődésre vonatkozik. Konkrétan inkább gazdasági kérdésekre, persze van benne szociálpolitika is, de ami a legnagyobb akadály volt, az az úgynevezett információs társadalom, tehát ezek a fejezetek. 

De most szerintem nem is a téma fontos, hanem hogy megtörjön az a gát, hogy három éve nem történt újabb fejezetnyitás, mert idén, ha ez megtörténik, ezenfelül a kettes, illetve az ötös fejezetcsoportok is megnyílhatnak.

Azóta már Szerbiában járt a bővítéssel foglalkozó igazgatóság vezetője, akivel konkretizáltunk időpontot is. A „non paperben” megfogalmazott határidőkkel egy kicsit csúszik Szerbia, remélem, hogy maximum egy-két hetet, és ha ezt most befejezzük január végére, illetve február elejére tervezett parlamenti ülésen, akkor február végén várható a kormányközi konferencia, amin megnyílhat ez a fejezetcsoport. Idénre az Európai Tanács, a tagállamok nagyon sok kormányközi konferenciát terveznek, vagy húszat. Szerbiára vonatkozóan hármat, és ez valóban azt mutatná, hogy itt a pillanat.

– Brüsszelből ugyanakkor nagyon sokszor azt hallottuk, hogy az Oroszország elleni szankciók elmulasztása miatt büntetik Szerbiát. Belgrád ugyanis nem hajlandó arra, hogy büntetőintézkedéseket vezessen be Moszkvával szemben. Most ettől eltekintenek?

– Konkrétan igen. A balti államokat nem volt egyszerű meggyőzni. Most a legnagyobb akadály a hármas fejezetcsoport megnyitása volt, konkrétan azon belül egy tárgyalási fejezet az információs társadalom; egyes tagállamok rendkívül fontosnak tartják a médiaszabadságra vonatkozó vállalások teljesítését, illetve a választási feltételek jobbá tétele, módosítása is meg kell történjen. Itt is megalakult a munkacsoport egy témára vonatkozóan, a választói névjegyzék módosítására vonatkozóan, két törvényjavaslattal állt elő. Megvolt a meghallgatás a szerbiai képviselőházban, és most napirenden lesz a plenáris ülésen. Tehát ez a két minimum, melynek teljesítése után a tagállamok rá fognak bólintani a fejezet csoportnyitására.

 

– Szerbia a háború kezdete óta nem változtatott a külpolitikáján, elutasítja a szankciókat.

– Szerbia nem fog most változtatni a külpolitikáján, és nem vezet be szankciókat Oroszország ellen. Az is világos mindenki előtt, hogy ez nem kötelező. 

A százszázalékos külpolitikai összehangoláshoz sajnos a számok nem a legjobbak, de az orosz szankciók elutasítása ellenére sem fognak nagyobb akadályokat gördíteni Szerbia elé a jelenlegi helyzet szerint.

Borítókép: Kovács Elvira, a szerb parlament alelnöke