Bóka János: 2025 a változás éve lehet Európában

Orbán Viktor magyar miniszterelnök nemrég úgy fogalmazott, hogy a magyar uniós elnökség nemcsak egy időszak lezárása, hanem egy új korszak kezdete is egyben. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter lapunknak adott interjújában hasonlóan vélekedett, kiemelte: Magyarország célja az volt, hogy megmutassa, létezik egy patrióta és konzervatív európai alternatíva, amely túlmutat az elnökség keretein.

Bóka János

A magyar elnökség alatt elfogadott bel- és igazságügyi stratégiai iránymutatás is új irányokat jelöl ki a migrációs válság kezelésében. A jelenlegi eszközökkel az illegális migráció megfékezése nem lehetséges, az elhibázott migrációs politika pedig már a schengeni rendszer alapjait kezdi ki. Az EU migrációs politikája akkor lesz működőképes, ha csak az léphet be az Európai Unió területére, aki arra jogosultsággal rendelkezik. A belépési jogosultság vizsgálatának pedig az Európai Unió határain kívül kell megtörténnie. A valódi migrációs fordulattal szemben az uniós intézmények viszont óriási ellenállást fejtenek ki, élükön az EU Bíróságával. A tagállamoknak itt is fel kell venniük a kesztyűt.

– Mennyire változott meg a hangulat Brüsszelben az európai parlamenti választások után, miután megerősödtek a patrióta hangok Európában? Egyáltalán érződik valamiféle változás? Valamint Trump érkezése mekkora erőt ad ehhez a változáshoz?

– Az európai parlamenti választások üzenete, hogy az európaiak változást akarnak. Azok a politikai erők, amelyek a változásért kampányoltak, megerősödtek, azok pedig, akik azt mondták, hogy minden a legnagyobb rendben, súlyos veszteségeket szenvedtek. 

A Patriótákra érdemes figyelni. Ők nemcsak az európai politikai élet egyik új pólusa lesznek, hanem az európai politikai élet új rendező elve.

A választóvonal ma már ott húzódik, hogy kik azok, akik a Patriótákkal együttműködve, a Patriótákkal egyeztetetten készek az európai döntéshozatalban részt venni, és kik azok, akik a Patriótákkal szemben határozzák meg magukat, és elzárkóznak az együttműködéstől. A Patrióták a brüsszeli bürokrácia és a hozzánőtt, illetve összenőtt néppárti, szocialista, liberális és zöld politikai elit ellenzéke.

Ráadásul a jobboldal konszolidációja, aminek a Patrióták lesznek most már a meghatározó szervező ereje, még korántsem ért véget. Reális közelségbe került egy új jobboldali többség, amely valódi alternatívát jelent a fősodorbeli európai politikai irányhoz képest. A magyar elnökségi program európai parlamenti vitájában először tartott erődemonstrációt ez az új erő.

A küzdelemben Trump érkezése megerősítést és inspirációt ad, de a harcainkat magunknak kell megvívni. A neve kimondására nem válik ketté a Vörös-tenger, hogy száraz lábbal átkelhessünk rajta. 

– Várható, hogy – ahogy a miniszterelnök fogalmazott – kijózanodik a brüsszeli elit? Ébresztő lehet számukra Trump tevékenysége?

– Nincsenek illúzióim. Az európai intézményrendszer jelen formájában nem tud mást adni, csak ami a lényege. Brüsszel csendes államcsínyt hajt végre Európában. Az elmúlt két évtizedben értékközösségből hatalmi erőközponttá, belső piacból föderális államkezdeménnyé alakult át. Szisztematikusan megfosztja a tagállamokat attól, hogy a saját jövőjük urai lehessenek. Brüsszel esetében az önkorlátozásban reménykedni naivitás lenne, a rendszeren belül pedig valódi korlátok, fékek és ellensúlyok nem léteznek. A változást politikai eszközökkel és kívülről kell elérni az uniós intézményekkel felvállalt konfliktusokon keresztül.

Trump alapvetően rendezi át a transzatlanti viszonyrendszert. Az ő univerzumában a nemzetközi szervezeteknek, és az Európai Uniót is ide sorolja, nincsen komoly súlya. Ez nyilván az Európai Unió számára is bizonyos következményekkel jár. Trump valóban ébresztő a brüsszeli elit számára, de korántsem abban az értelemben, ahogyan azt mi látni szeretnénk.

Trump azzal az ígérettel nyert elnökválasztásokat, hogy az Egyesült Államokat helyezi a politikája középpontjába. Hivatalba lépése akár fel is gyorsíthatná az Európai Unió felnőtté válási folyamatát, ha a brüsszeli elit azt a következtetést vonná le, hogy akkor mi meg állítsuk Európát a politikánk középpontjába, és pragmatikus, kölcsönös előnyökre épülő kapcsolatot építsünk ki az Egyesült Államokkal.

De sajnos nem ezt a következtetést fogják levonni, mert Brüsszelt olyan oligarchia tartja megszállás alatt, amelyet a balliberális transzatlanti elit szervez meg. Ennek nem is igazán titkolt célja, hogy Európa az Egyesült Államokból kitessékelt woke-ideológia, demokrata káderek és balliberális politikák mentsvára legyen – most már európai erőforrásokat és az európai adófizetők pénzét felhasználva. Ebben kódolva van az ideológiai és kultúrharc további erősödése Európában és új front nyitása az Egyesült Államokkal szemben. Mi eddig is botrányosnak tartottuk, hogy Brüsszel kultúrharcot folytat saját tagállamaival szemben, de a republikánus elnöki adminisztrációval szembeni kultúrharc egyenesen öngyilkos küldetés. Csak akkor tudjuk ezt a rémisztő forgatókönyvet elkerülni, ha a balliberális transzatlanti hálózatot meggyengítjük, felszámoljuk, és az európai emberek visszafoglalják Brüsszelt.

– Az uniós elnökség egyik nagy eredménye a schengeni tagság Romániának és Bulgáriának. Magyarország miként tudta rábírni az azt ellenző tagállamokat?

– Történelmi siker, hogy Bulgária és Románia a schengeni térség teljes jogú tagjává vált. Az erről szóló tárgyalások még az előző magyar elnökség idején kezdődtek. Több tagállamnak évtizedes politikai fenntartásai voltak a schengeni bővítéssel szemben, amit jórészt az illegális migráció miatti aggodalmak tápláltak. A magyar elnökség azért lehetett sikeres ott, ahol számos korábbi elnökség nem, mert minden érintett fél elfogadott bennünket egyrészt tisztességes közvetítőnek, másrészt hiteles hivatkozási pontnak az illegális migráció elleni küzdelmet illetően. Az Ausztriával több éve sikeresen folytatott határvédelmi együttműködés és az embercsempész-hálózatokkal szembeni közös fellépés olyan bizalmi tőkét teremtett, amire ezeken a tárgyalásokon is építhettünk.

– Milyen eszközöket készülnek bevetni a háborúpárti brüsszeliták annak érdekében, hogy megakadályozzák a változást?

– Eddig sem haboztak felhasználni minden rendelkezésükre álló eszközt velünk szemben, így lesz ez a jövőben is. Amióta a bizottság felvállaltan politikai testület, azóta látjuk, hogy a rendelkezésére álló eszközöket és erőforrásokat kész akár a tagállamokkal szemben is alkalmazni politikai céljai érdekében. Ezeknek az eszközöknek a köre folyamatosan bővül, a tagállamok pedig tehetetlenek, mert az uniós jog nem biztosít számukra valódi védelmet az intézményi önkénnyel szemben. A küzdelem Brüsszelben már jól ismert koreográfia szerint zajlik. Fenyegetnek perrel, bírsággal, pénzmegvonással, szavazati jog megvonásával. És ha egyszer is meghátrálunk, akkor azt a következtetést fogják levonni, hogy a módszer jó, és a zsarolási spirálnak sohasem lesz vége.

De ne feledjük, hogy a küzdelem nemcsak Brüsszelben, hanem a tagállamokban is zajlik, Magyarország pedig lassan másfél évtizede reflektorfényben van. Itt, ha kell, ígérnek állást, ösztöndíjat, elismerést, rivaldafényt, hatalmat, pénzt. Ezért aztán mindig is lesznek aktuális kedvencek, akik a zsoldjukba állnak.

De a csillagzat, ami alatt 2025 beköszöntött, lényegesen kedvezőbb, mint 2024-ben volt. Bizakodóan és küzdelemre készen tekintünk az előttünk álló évre. 2024 az átmenet éve volt, 2025 a változás éve lehet Európában.

Borítókép: Bóka János (Forrás: Facebook)