A miniszterelnök politikai igazgatója arról beszélt, hogy hasonló volt a helyzet az USA-ban is. A két csatatér közül az egyiken már nyertek a patrióták: Amerikában győzött Donald Trump. Európában is komoly változások történtek, hiszen a jobboldali pártok sorra remekeltek a választásokon. Az embereket nem lehet becsapni, így van okunk az optimizmusra – mondta Orbán Balázs az Origónak adott interjúban.
Új korszak veszi kezdetét – nemcsak a világrendszerváltás tanúi lehetünk, de szűkebb értelemben véve Európában is új időszámítás indul. Dinamikus és sikeres elnökségi fél évet zártunk decemberben, volt mit értékelni. A magyar elnökség központi témájaként tűzte napirendre a béke kérdését, a versenyképességi fordulat szükségességét és a brüsszeli migrációs politika megváltoztatását
– fogalmazott a politikus, hozzátéve:
Mindegyik témát sikerült beemelnünk az uniós párbeszédbe. A versenyképesség szempontjából előrelépés a Budapesti Deklaráció elfogadása, a migráció kapcsán pedig az, hogy világossá vált a Migrációs Paktum tarthatatlansága. A Nyugat-Balkán integrációja felgyorsult, és húsz év után végre Románia és Bulgária schengeni tagságát is elértük. Az, hogy egy, a méretét tekintve kicsi, tízmilliós ország így felkavarta az állóvizet, bizonyítja, hogy Európa hagyományosan erős és nagy államai valóban meggyengültek. Az általuk hátrahagyott politikai vákuumot pedig a közepes méretűnek gondolt tagállamok is képesek betölteni.
Sikeres volt a magyar uniós elnökség
A 2024-es magyar uniós elnökségről – összehasonlítva azt a 2011-es elnökségi fél évvel – azt mondta:
Az első magyar uniós elnökségünk utáni időszak rosszul sikerült évtized volt Európa számára. A Draghi-jelentés és a sorozatos válságok – mint a 2008-as világgazdasági válság, a tömeges migrációs hullám, a Covid–19 évei és az Ukrajnában zajló háború – mind ezt igazolják.
Hozzátette:
Ez a lejtmenet együtt járt azzal, hogy Brüsszel egyre több hatáskört próbált magához rántani arra hivatkozva, hogy majd ő kezeli a felmerülő problémákat. De a helyzet mindig csak még rosszabb lett – ugyanígy történt a migrációs politikával, a zöldpolitikával, a versenyképességgel és a járvány elleni küzdelemmel is. A nemrég zárult magyar elnökség egyik legfontosabb célkitűzése éppen ezért az volt, hogy adjuk vissza a tagállamok kezébe az uniós döntéshozatal irányítását.
Orbán Balázs a brüsszeli elitváltásról is beszélt.
Az idő nekünk dolgozik, hiszen az európai embereknek is egyre jobban elegük van abból, hogy a brüsszeli elit háborúkat és migránsokat pénzel, illetve ideológiai csatákat vív ahelyett, hogy a valós, a mindennapi életet érintő problémákkal foglalkozna. Hasonló volt a helyzet az USA-ban is. A két csatatér közül az egyiken már nyertek a patrióták: Amerikában győzött Donald Trump. Európában is komoly változások történtek, hiszen a jobboldali pártok sorra remekeltek a választásokon. Az embereket nem lehet becsapni, így van okunk az optimizmusra.
A miniszterelnök politikai igazgatója arról is beszélt, hogy ébernek kell lenni, hiszen van arra szándék, hogy Brüsszelben megerősödnek az amerikai demokrata kormányzatból kiszorult emberek.
Donald Trump elnökválasztási győzelmével annyiban fellélegezhetünk, hogy a tengerentúlról érkező progresszív nyomásgyakorlásnak vége szakadt. Brüsszel ezzel pontosan tisztában van, nekik sem lesz ugyanolyan »egyszerű« a dolguk, mint az előző, demokrata adminisztráció alatt. A következő feladatunk az, hogy megakadályozzuk, hogy Európába sátrazzanak át a demokraták. A Patrióták még csak bő fél éve alakultak meg, de rögtön az EU harmadik legnagyobb politikai erejévé váltak. A cél, hogy még tovább erősödjünk, és határozottan érvényesítsük a nemzeti érdekeinket az uniós döntéshozatal során. Ráadásul az ukrajnai háború lezárása elháríthatja az akadályt az európai jobboldali pártok együttműködése elől is.
Európa helyzetéről Orbán Balázs azt mondta:
Brüsszel ma a legelszigeteltebb gócpont a világon. Ha a jelenlegi vezetés és hatalmi struktúra marad az EU-ban, akkor nem látok sok esélyt arra, hogy Európa megtalálja a helyét az új világrendben. Ebből a gödörből csak új vezetéssel és új mentalitással lehet kimászni. A legfontosabb kihívás ma a háború, hiszen az ukrajnai harcok folytatása elszívja az Európai Unió gazdasági erejét. Mihamarabbi békét, olcsó energiát és innovációt kell belepumpálni az európai gazdaságba.
A politikai igazgató szerint Magyarország a konnektivitás stratégiáján és a blokkosodás elutasításán keresztül találhatja meg az egyensúlyt ebben a helyzetben.
Magyarországon 2025 lesz az első év, amikor teljes valójában megmutatkoznak a konnektivitáson alapuló gazdaságpolitika eredményei. A szomszédos országokban mindenhol berobbantak a megszorítások, közben mi az elmúlt évek nehézségeit magunk mögött hagytuk, csökkentek az energiaárak, az árszint stabil, a bérek emelkednek, a kamatkiadások csökkennek, hamarosan megépül a Budapest–Belgrád vasútvonal, nagyberuházások indulnak. Bővül a mozgástér, és ebből lehet újabb kormányzati programokat indítani a fiataloknak, a családoknak és az idősebbeknek, hogy mindenki újra előre tudjon lépni.
A konnektivitásra épülő gazdasági modellről Orbán Balázs azt mondta:
Nézzünk csak az Európai Unióra. Az egykor erős Európa elvágta magát a kínai piactól, az orosz energiától, az USA új vezetésével pedig ideológiai alapon rúgták össze a port. Brüsszel mára a világ legelszigeteltebb politikai tényezője lett. Jól járt ezzel? Nem, hiszen elvesztette a világhatalmi pozícióját, a gazdasági súlyát és az autonómiáját. Nekünk épp az ellenkezőjét kell tennünk: Magyarország nem ideológiai, hanem pragmatikus alapon közelíti meg a kérdést.
Hangsúlyozta:
Egyetlen vezérlőelvünk a magyar nemzeti érdek. Olyan üzleteket fogunk kötni, amelyek a magyar emberek javát szolgálják – legyen a partner egy EU-s tagállam, Kína, Amerika vagy épp Oroszország.
Hozzátette: ez már jelenleg is látszik például a külföldi befektetések megoszlásán. Hazánkban a legnagyobb FDI-állománnyal Európa bír, ezt követi Dél-Korea, az USA, majd Kína és Japán, vagyis tőkebeáramlás terén egyaránt találunk nyugati és keleti szereplőket.
