A következő német kormány a Friedrich Merz által tervezett ötszázmilliárd eurós adósságfedezetű pénzügyi csomag ellenére is megszorításokat vezetne be, írta lapunk korábban. A kereszténydemokrata Friedrich Merz jövendőbeli koalíciós partnerével és a Zöldekkel tervezett pénzügyi csomagja ellen a Bundestag több képviselője a karlsruhei szövetségi alkotmánybírósághoz fordult, hogy megakadályozza a több milliárd eurós pénzügyi csomagról tervezett keddi szavazást, írta a Tagesschau.
Joana Cotar független képviselő másodszor is keresetet nyújtott be a karlsruhei bírósághoz, amelyben a szavazás elhalasztását kérte, valamint szabaddemokrata képviselők, az AfD, és a baloldali pártok szintén ezt szerették volna, arra hivatkozva, hogy nincs elegendő idő a csomag társadalmi hatásainak nyilvános megvitatására. Mindannyian azon a véleményen voltak, hogy a leköszönő Bundestag már nem változtathatja meg az alaptörvényt. A Szövetségi Alkotmánybíróságnak ismét az utolsó pillanatban kellett döntést hoznia.
A német alkotmánybíróság szerint a régi Bundestag az előrehozott választások után is határozatképes és cselekvőképes marad. Ez az újonnan megválasztott Bundestag első üléséig folytatódik.
Az alkotmánybíróság elutasította a beadványokat
Ezen érvek egyike sem győzte meg az alkotmánybíróságot. A hatóság azt mondja: amíg az új Bundestag össze nem ül, a régi parlament teljes mértékben cselekvőképes, és messzemenő döntéseket is hozhat. Ez alapján a mai ülésen megtörténhet a különalapokról és az adósságfékről tervezett szavazás.
A jogvita hátterében az áll, hogy az alaptörvény módosításához, így a tervezett milliárdos csomaghoz is kétharmados többség szükséges. De jelenleg emellett az unió pártok (CDU/CSU), a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek vannak a régi Bundestagban.
Az újban az AfD és a baloldal blokkolhatja az alaptörvény módosításait. Az alkotmánybíróság döntése azonban megnyitotta az utat a speciális alapról és az adósságfék lazításáról szóló szavazás előtt. Ha a régi Bundestag ma megszavazza a nagy horderejű döntéseket, akkor a Bundesratnak is bele kell egyeznie – szintén a szavazatok kétharmadával.
Összeülhetne gyorsabban az új parlament?
Az AfD azt kérte, hogy hozzák előre új parlament első ülését. Ez azt jelentené, hogy a mai napra tervezett ötszázmilliárdos csomagról a régi Bundestag már nem dönthetne. A baloldal azonban nem támogatta az AfD indítványát.
Az alaptörvény 39. cikke kimondja, hogy a parlamenti képviselők harmada követelheti a Bundestag ülésének összehívását, ez a szabály azonban csak a törvényhozási időszak mindennapi parlamenti életére vonatkozik, és nem az új Bundestag alakuló ülésére.
A Szövetségi Alkotmánybíróság azonban még nem hozott döntést ebben a kérdésben.
