Az európai országok lassítani és megakadályozni akarják az orosz–ukrán békekötést

Donald Trump bejelentette, hogy kedden beszél Putyinnal. Az amerikai elnök választási ígéretének megfelelően az ukrajnai háború befejezését sürgeti, a Kijev mellett felálló európai koalíció azonban ezt minden erővel meg szeretné akadályozni, mondta el lapunknak Horváth József biztonságpolitikai szakértő, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója.

2025. 03. 17. 11:34
Donald Trump (L) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog legutóbbi találkozójukon a helsinki elnöki palotában 2018. július 16-án Fotó: Jurij Kadobnov Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kedden beszélni fogok Putyin elnökkel

mondta Trump az Air Force One fedélzetén. Oroszország ugyan nem érte el eredeti célját a három évvel ezelőtt kezdődött háborúval, de az ország jelentős részét ellenőrzi.

Donald Trump amerikai elnök újságíróknak beszél az Air Force One fedélzetén, miközben Floridából Washingtonba repült, 2025. március 16-án (Fotó: AFP/Brendan Smialowski)

Közben a brit miniszterelnök szombaton kijelentette, hogy a Nyugat nem engedheti, hogy Vlagyimir Putyin halogassa az Ukrajna elleni háború lezárását. Keir Starmer a minap mintegy 25 vezetővel, köztük Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel egyeztetett Ukrajna további támogatásáról. A brit kormányfő szerint a „hajlandók koalíciója” elkötelezett Ukrajna biztonságának garantálása ügyében.

Úgy tűnik, mintha ezek az európai országok, Kanadával együtt a bideni amerikai demokrata kormányzat politikáját szeretnék folytatni, és lassítani és megakadályozni azt, hogy Trump be tudja váltani választási ígéretét, miszerint békét szeretne mielőbb teremteni a háborúzó orosz–ukrán felek között.

 – mondta el lapunknak Horváth József biztonságpolitikai szakértő, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója.

Horváth József (Fotó: Éberling András)

A balliberális politikai motiváció mellett az ún. hajlandók koalíciójának elképzelését sem gazdaságilag, sem biztonságpolitikai vagy geopolitikai vonatkozásban nem támasztja alá semmi, hangsúlyozta a szakértő.

Horváth József szerint ezek az európai államok, amelyek szembe akarnak menni az orosz és amerikai elképzelésekkel valójában csekély eszközkészlettel rendelkeznek.

Trump és Putyin egyeztetésének nagyon fontos pontja lesz az orosz–ukrán háború lezárási folyamatának megindítása, de emellett az orosz–amerikai kapcsolatokban világstratégiai kérdések is napirendre kerülnek és én azt gondolom, hogy a két nagyhatalom sokkal inkább a világhatalmi sakktáblán szeretné a saját pozícióit újraértelmezni és azokat megerősíteni.

– mutatott rá a szakértő.

Moszkva és Washington a közöttük lévő gazdasági együttműködés kiszélesítéséről is egyeztetni fog. A hírek szerint az amerikaiak be szeretnének szállni az Európába irányuló orosz kőolaj- és földgázszállításokba is.

– tette hozzá.

Horváth József arra is felhívta a figyelmet, hogy a frontokon az ukránok egyre tragikusabb helyzetben vannak, amelyet a vezérkari főnök lecserélése is alátámaszt. 

Erős pánik van már az ukrán hadseregben és az ukrán politikai elitben is. Az oroszok kiszivárogtatták azt is, hogy harminc körüli nyugati főtiszt is a kurszki katlan fogságába került, akik az ottani ukrán hadsereg közvetlen irányítását láthatták el. Fogunk még olyan dolgokkal is szembesülni, amelyekről az oroszok eddig hallgattak, de az európai hajlandók koalíciója kapcsán most elszántak abban a tekintetben, hogy ezekről az állítólagos ottani hivatásos nyugati katonatisztekről szélesebb nyilvánosság előtt is beszéljenek.

– összegezte a szakértő.

Keir Starmer a hétvégén kijelentette, hogy katonai tisztviselőkkel egyeztetnek arról, hogy milyen szerepet tölthet be a „hajlandók koalíciója”.

Jeleztem, hogy az Egyesült Királyság kész vezető szerepet vállalni ebben, és jeleztem, hogy ha szükséges, akkor ez csapatokat a földön és repülőgépeket az égen jelent.

Starmer szerint szükség van nyomásgyakorlásra Oroszország felé, majd ezt követheti egy rövid távú tűzszünet, majd a tartós béke.

Borítókép: Donald Trump (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog legutóbbi találkozójukon a helsinki elnöki palotában 2018. július 16-án (Fotó: AFP/Jurij Kadobnov)
 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.