Az újonnan megválasztott német parlament ma tartotta alakuló ülését, és megkezdődik a következő, négyéves rendes törvényhozási időszak.
A mai napon alakul meg a Bundestag. És Julia Klöckner korábbi mezőgazdasági minisztert javasolja a parlamenti elnöki posztra a CDU mint legerősebb frakció
– mondta el lapunknak Bauer Bence, a Magyar–Német Intézet igazgatója.
– Az alelnöki pozíciókat az ügyrendi szabály szerint az összes frakciónak kellene jelölnie, de már előzetesen jelezték, hogy az AfD jelöltjét nem hajlandóak megválasztani az alelnöki tisztségre. Érdekesség, hogy korábban is volt már ilyen, az elmúlt ciklusban huszonhatszor futott neki az AfD jelöltje és mindig megbuktatták – tette hozzá.
A szakértő arról is beszélt, hogy olyan erős a politikai karantén az AfD-vel szemben, hogy amikor Julia Klöckner parlamenti elnökjelölt be szeretett volna mutatkozni az AfD-frakció előtt, akkor a Zöldek azzal zsarolták meg, hogy amennyiben ezt megteszi, akkor nem szavazzák meg.
Kormányalakítás előtt: az AfD szárnyal, a CDU népszerűsége csökken
A német politikai diskurzusból kitaszított Alternatíva Németországért párt közben szárnyal, egy márciusi felmérés szerint rekorderedményt érne el, 23,5 százalékot kapna egy mostani választáson, a CDU/CSU pedig csak 27-et.
– mutatott rá Bauer Bence.
Tekintettel arra, hogy a szociáldemokraták is tovább gyengültek 14,5 százalékra, azaz egy most megtartott német választáson a jelenleg kormánykoalícióban próbálkozó CDU/CSU valamint SPD együttállás nem is rendelkezne már többséggel.
A szakértő elmondta: Friedrich Merz korábban azt ígérte, húsvétra megalakulhat a kormány, április 23-án választhatják meg kancellárnak Merzet, ha addig sikerül megállapodnia a Szociáldemokrata Párttal.
Tizenkét mandátummal van több a CDU/CSU-nak és az SPD -nek, mint amennyi ahhoz szükséges, hogy meg tudják választani Friedrich Merzet, azonban korábban már nyolc szociáldemokrata képviselő jelezte, hogy semmiképpen nem támogatja annak kancellári pozícióját. Az ily módon négyfősre zsugorodott többség, tekintettel arra, hogy a CDU-n belül is vannak elégedetlen hangok, sőt kilépési hullám is fenyeget amiatt, hogy Merz elvtelen kompromisszumokat kötött a kancellárságért cserébe, feltételezhető, hogy ez egy nagyon szűk többség lesz, és egyáltalán nem biztos, hogy Friedrich Merz tényleg kancellár lesz
– hangsúlyozta Bauer Bence.
Nem kizárt az a forgatókönyv, hogy miután zátonyra futnak a koalíciós tárgyalások, egy baloldali kisebbségi kormány jöhet Németországban. Friedrich Merz múlt pénteken jelezte, hogy ha a CDU/CSU és az SPD együttműködése nem működne, akkor neki véget ért a politikai karrierje. Azaz ma még teljesen képlékeny, hogy tényleg Merz lesz-e az új német kancellár.
– összegezte a szakértő.
