Ezzel érvelve fennáll a veszélye annak, hogy ezután minden beruházást, autópálya-építést, ipari létesítményt, de bármilyen építkezést valamelyik szélsőséges bezöldült NGO bíróságon megtámad és ellehetetlenít. Valós a veszély, hogy a menekültügyi perekkel amúgy is túlterhelt közigazgatási bíróságok munkáját teljesen megbénítják az ilyen klímasemlegességi tyúkperek. Mindez ahhoz fog vezetni, hogy a magas energiaárak miatt amúgy is csökkenő ipari termelés és beruházási kedv még jobban elijeszti a befektetőket, és aki tudja, messze elkerüli a hatalmas bürokráciával és a klíma- és háborús hisztériával megfertőzött Németországot.
Friedrich Merz, aki bizonyítottan becsapta a választóit, hiába nyerte meg a választást konzervatív hangzású populista szólamokat hangoztatva. A választáson nagy vereséget szenvedő két baloldali párt mégis olyan erősen szorongatja, hogy lassan már kappanként kukorékolhatna.
A csalás bizonyítékát Anton Hofreiter, a Zöldek európai ügyekért felelős bajor politikusa szolgáltatta, aki köztudottan nem a legélesebb kés a Zöldek fiókjában, mert elkotyogta egy Spiegel-interjúban, hogy a CDU politikusai magánbeszélgetésekben már a választás előtt az adósságfék kikerülését ígérték a Zöldeknek. – De a választás előtt ezt nem lehetett kimondani, mert különben az egész CDU-s választási propaganda a szentnek kikiáltott adósságfékkel kapcsolatban összeroskadt volna – mondta.
Ezzel akaratlanul bebizonyította, hogy Merz becsapta a választókat, és ezért a német Btk. értelmében két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető! Persze csak ha nem lenne az a paragrafus is, amely kimondja, hogy az ügyészek kötelesek feletteseik (igazságügy-minisztereik) utasításait teljesíteni. Ezért úszta meg a Cum-ex ügyekben amnéziás Olaf Scholz is a bírósági felelősségre vonást. Jól bevett német jogállami szokás szerint ebből sem lesz semmi.
Mint ahogy abból sem lett semmi, hogy az AfD és a Linke is hiába fordultak az alkotmánybírósághoz a feloszlatott parlament összehívásának megakadályozása és az óriási hitelfelvétel elkerülése érdekében, a többnyire a CDU és az SPD által az alkotmánybíróságba delegált bírók, élükön a CDU korábbi parlamenti frakcióvezető-helyettesével, elutasították a kérelmeket és ezzel lehetővé tették a szavazást.
Merz a választók becsapásával és a baloldali pártok zsarolása következtében egy olyan pénzügyi csapdába manőverezte bele Európa egykoron exportvilágbajnok gazdaságát, amelyből az nem fog tudni kimászni. Hiába jelentenek majd a remélhetőleg létrejövő infrastrukturális beruházások konjunkturális impulzust és gazdasági növekedést az országnak, az óriási hitelek kamatai elérhetik az évi százmilliárd eurót, ami viszont majd elszívja a pénzt fontos beruházások megvalósítása elől.
A német haderő fejlesztése valóban szükséges, de az egész Európai Unióban eluralkodott háborús hisztéria és oroszfóbia meggondolatlan kapkodáshoz és rossz döntésekhez vezet. A hadseregre költött pénzek igazi haszonélvezői pont azok lesznek majd, akik felelősek az egész háborús hangulatkeltésért. Például a legnagyobb német hadiipari vállalat, a Rheinmetall részvényeinek 48 százaléka olyan amerikai befektetési alapok kezében van, mint a BlackRock, a Vanguard, a Capital Group.
Az orosz–ukrán háború egy hatalmas marketingrendezvénnyé vált a hadiipar számára. Mindezt rengeteg felesleges emberélet, hazájukat elhagyni kényszerült milliók és egy teljesen lepusztított ország árán.
De a következő konjunkturális intézkedés, a háború utáni újjáépítés árnyékát már előrevetíti Trump elnök békekezdeményezése, amelynek kimenetelét még nem tudhatjuk, de ha létrejön az ukrán–amerikai ritkaföldfém-megállapodás, abból is az Egyesült Államok fog profitálni. A németek meg csak lesnek, hogy mindebből nekik csak a terhek jutnak. Többszörösen becsapták őket saját politikusaik. Vajon felébrednek-e valaha ebből a rémálomból és végre olyan pártra szavaznak, amelyik az ő érdeküket képviseli?
A szerző újságíró (München)
