Az Európai Unió vezetői attól tartanak, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a jelenlegi válságot kihasználva kiterjeszti Brüsszel hatáskörét a védelmi kiadások terén. Ez feszültségeket okoz a tagállamok és az uniós intézmények között, mivel a védelmi politika hagyományosan nemzeti hatáskörbe tartozik.
Az Európai Unió vezetői rendkívüli csúcstalálkozóra készülnek, hogy megvitassák Európa biztonságának megerősítését az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump közelgő katonai kivonulása közepette. Azonban ahelyett, hogy egységet mutatnának, egyes tagállamok attól tartanak, hogy Ursula von der Leyen a válságot kihasználva, kiterjeszti Brüsszel hatáskörét a védelmi kiadások terén, növelve saját befolyását a nemzeti kormányokkal szemben.
Korábban, a Covid–19 világjárvány idején Von der Leyen félreállította a tagállamokat, és központilag vásárolt vakcinákat, majd az orosz–ukrán háború kezdetén vezető szerepet vállalt az orosz szankciók és a Kijevnek szánt fegyverszállítások terén. Ez a centralizáló megközelítés kiérdemelte számára az „Ursula királynő” becenevet.
A tagállamok nem szeretnék, ha ez ismétlődne egy olyan érzékeny területen, mint a védelmi kiadások. Egy magas rangú EU-diplomata szerint „a védelem még mindig nagyrészt nemzeti felelősség”– közölte a Politico brüsszeli hírportál.
A közelgő csúcstalálkozón a vezetők megvitatják, hogyan lehetne növelni a védelmi kiadásokat és javítani az együttműködést a tagállamok között, miközben megőrzik a nemzeti szuverenitást ezen a területen.
Borítókép: Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)
