Németország teljes gőzerővel készül a háborúra

Hiába az orosz–ukrán háború négy éve és a rengeteg emberi tragédia, amelyet a vérontás okozott, a német háborúpárti politikai elit továbbra is elkötelezett. Németország nemrég szigorította a katonai szolgálatról szóló törvényt, ami így már a szabad mozgásban is korlátozná a 17 és 45 év közötti férfiakat. A fiatalok azonban nem akarnak háborúba menni, hiszen a fegyveres konfliktus ára egyértelmű, ha Ukrajnára néznek.

Fotó: JOHN MACDOUGALL Forrás: AFP

A Bundestag még decemberben hagyta jóvá a sorkatonai szolgálatról rendelkező törvényt, ami már akkor éles vitákat váltott ki. Németország szinte összes városában tiltakozások kezdődtek, amivel a fiatalok egyértelművé akarták tenni, hogy nem akarnak háborúba menni. Nemrég azonban újabb aggasztó módosításokat eszközöltek a törvényhozók – írja a BAON. 

Németország háborúra készül, azonban a fiatalok nem akarnak a frontra menni Ukrajna kedvéért. Fotó: AFP/John Macdougall

A módosítás értelmében a német, szolgálatra alkalmas 17 és 45 év közötti férfiak csak külön engedéllyel hagyhatják el az országot három hónapnál hosszabb időre. A módosítás tényét és tartalmát a német védelmi minisztérium is megerősítette. Habár közleményükben hangsúlyozták, hogy egyelőre minden ilyen kérelmet jóvá fognak hagyni, arról nem nyilatkoztak, hogy a jövőben ez hogyan változhat.

Lényegében tehát a Németország felkészült egy teljes és totális háborúra, ennek érdekében pedig megteremtette a lehetőséget állampolgárai szabad mozgásának a korlátozására.

A december végén elfogadott törvény értelmében egyébként a 2008 után születettek kérdőívet kapnak, melyre a férfiaknak kötelező válaszolniuk, és amelyben jelezniük kell, hogy szeretnének-e önkéntes szolgálatot teljesíteni. Habár itt is igyekeztek a háborúpárti politikusok az önkéntességet hangsúlyozni, azonban a védelmi minisztérium szerint amennyiben nem sikerül feltölteni a hadsereget önkéntes jelentkezőkkel, úgy a kötelező sorkatonai szolgálat visszavezetésére is sor kerülhet. Németország mellett Litvánia és Horvátország is visszavezette a katonai szolgálatot.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

DW News (@dwnews) által megosztott bejegyzés

Németországban óriási tiltakozások kezdődtek

A német fiatalok azonban egyértelműen nem kérnek ebből, és már decemberben széleskörű tiltakozási hullám kezdődött az országban. Berlinben a becslések szerint nagyjából háromezer diák vonult az utcákra.

Nem akarjuk a hadkötelezettséget, ezért vagyunk ma itt. Vannak, akiknek más álmaik vannak, más kívánságaik, és álommunkahelyük. Ha katonai szolgálatra küldik őket, ezeket elrontják

– nyilatkozta egy 16 éves fiatal egy decemberi tüntetésen.

Hasonló korú társa szintén arról beszélt, hogy „senkit sem szabad erővel katonává tenni, hogy egy kormányért haljon meg vagy harcoljon”. Mindkét berlini diák szülői engedéllyel maradt távol az iskolától a tüntetés miatt.

A módosítások után szintén nem kellett sokat várni arra, hogy a fiatalok hallassák a hangjukat. Rengeteg német fiatal ugyanis úgy érzi, teljesen semmibe veszik és átverik őket. Egy nemrég lezajlott tiltakozáson egy fiatal fiú arról beszélt egy indiai csatorna riporterének, hogy felháborítónak tartja az alapvető jogainak korlátozását.

Teljesen világos számunkra, hogy a háború korlátozást jelent az alapvető jogaink tekintetében, most éppen a szabad mozgásban akarnak minket korlátozni. Látjuk mindenhol ezt a készülődést, a rendőrség is folyamatosan bővül

– fogalmazott a fiatal.

A német fiatalok félelmei pedig nem alap nélküliek, hiszen az ukrán háború tökéletesen megmutatta, hogy milyen emberi tragédiákkal jár a fegyveres konfliktus.

Az élet már soha nem lesz ugyanolyan

Az ukrajnai háború pusztító volta nem is lehet kérdés, hiszen már most ez a leghosszabb és legvéresebb fegyveres konfliktus Európában a második világháború óta. A pontos veszteségeket nehéz lenne megbecsülni, mivel mindkét oldal igyekszik a pontos számokat titkolni, azonban még az optimista becslések szerint is 600 000 ember veszítette eddig életét a konfliktusban.

Vannak azonban olyanok, akiknek még ennél is rosszabb sors jutott. Rohamosan nő ugyanis azoknak a száma is, akik megrokkantak egy harctéri sérülés miatt.

A jelenleg ismert adatok és független források becslései szerint is közel ötvenezer olyan katona van, aki részleges vagy teljes amputáción esett át egy harctéri sérülés miatt. Ezen sérüléseknek egy jelentős részét egyébként aknák okozták, amik azonban még a háború lezárása után is feltehetőleg követelnek majd áldozatokat. Nemrég a kijevi divathét keretében egy ukrán tervező olyan kollekciót mutatott be, amely kifejezetten amputált veteránok számára készült, a modellek pedig a háborúban megsérült katonák voltak.

Az AP pedig nemrég felkeresett egy alig húszéves ukrán veterán férfit, aki éppen egy mezőn teljesített szolgálatot, a feladata pedig a halottak holttesteinek a visszaszállítása volt. Az egyik lépésnél azonban felrobbant alatta egy taposóakna. A sérülései olyan súlyosak voltak, hogy később mind a négy végtagját amputálni kellett.

Jól láthatóan tehát a konfliktus emberi ára óriási, azoknak az élete pedig, akik átélték a háború eddigi négy évét – még ha nem is sérültek meg maradandóan –, már soha nem lesz a régi. Európa vezetése azonban továbbra sem látja ezt az árat, és továbbra is öles léptekkel halad egy totális háború irányába. 

Borítókép: Tüntetők vonulnak a törvénymódosítás ellen (Fotó: AFP)