– A Törökországban tartózkodó szíriaiak több mint fele azt mondta, hogy soha nem tervez visszatérni Szíriába. A többségnek nem lenne elég, ha véget érne a háború, hanem azt szeretnék, ha olyan politikai rendszer jönne létre, amilyet ők szeretnének
– magyarázta a Magyar Nemzet megkeresésére Pénzváltó Nikolett.
A Migrációkutató Intézet kutatója az okok közt említette, hogy sokan tartanak attól, valamilyen elszámoltatásban részesülnének Bassár el-Aszad kormányától. A szakértő egy korábban megjelent elemzése szerint mióta 2011 tavaszán az első szíriai menekültcsoport átkelt a török határon, Törökország vált a világ legtöbb menekültet befogadó államává: jelenleg mintegy 3,6 millió regisztrált szíriai menekült tartózkodik az ország területén.
– Az ideiglenes védelem alatt lévő szíriaiak a 82 millió fős török lakosság 4,36 százalékát tették ki 2019 végén, számuk és arányuk pedig (az önkéntes visszatérések és az állampolgárságot megszerzők ellenére) egyre növekszik
– állt a tanulmányban. Előző évben a 6,6 millió szíriai menekült több mint felét Törökország fogadta be, melyet Libanon és Jordánia követett. Az európai államok közül Németország és Svédország fogadott be menekülteket nagyobb számban.
A menekültek többsége Törökországban sem táborokban él.
Fotó: Yannis Behrakis / REUTERS
A törökök nem szívesen látják az arab menekülteket
– Törökország szeretné, ha a menekültek minél hamarabb hazatérnének, a törökök egyre elégedetlenebbek a szíriaiak jelenlétével
– jelentette ki a kutató.
Hozzátette, hogy Ankara igyekszik tudatosítani a szíriaiakban azt, hogy a nemzetközi jogrendszer szerint csupán ideiglenes védelem alatt állnak. Eszerint ingyenesen hozzáférhetnek az egészségügyhöz és az oktatáshoz, valamint vonatkozik rájuk a visszaküldés tilalma. A szakértő tanulmányában leírta, hogy a török társadalom növekvő aggodalommal és félelemmel tekint a menekültek jelenlétére. A négy évvel ezelőtt megindult nagy migrációs hullám kezdetekor a török lakosság háborús menekültekként, áldozatokként tekintett a szíriai menekültekre, azonban idővel változott véleményük: ma már inkább veszélyes embereknek tartják őket, akik az ország gazdaságára és az ország társadalmi-kulturális szerkezetére meglehetősen negatív hatást gyakorolnak. A legtöbb török állampolgár úgy véli, hogy a menekültek nagyarányú jelenléte rontja a közszolgáltatásokat, valamint a veszélyeztetik a békét és a biztonságot az országban.
– Az arra a kérdésre adott válaszokból, hogy milyen jelzőkkel írnák le a szíriaiakat, negatív kép rajzolódik ki. A török válaszadók szerint a többségük vagy mindannyiuk piszkos, megbízhatatlan és veszélyes, durva, lusta
– írta az elemzésében.
A nyugati hatalmak egy biztonságos országot szorgalmaznak
A visszatérés elősegítése nemzetközileg sincs igazán napirenden. Damaszkuszban, Szíria fővárosában ebben a hónapban tartották meg azt az Oroszország által szervezett, kétnapos konferenciát, melynek témája a szíriai menekültek hazatérése volt, azonban a nemzetközi színtéren számos kritika érte az eseményt. A megjelenést a találkozón több meghívott ország is elutasította, valamint az ENSZ és az Egyesült Államok is erősen bírálta azt. Sajtóhírek szerint csupán 27 ország képviselője jelent meg a konferencián, köztük a szomszédos Libanon és Irak, melyek nagyszámú szíriai menekültet fogadtak be. Az eseményen továbbá egy orosz, iráni, venezuelai és kínai delegáció is részt vett. Jordánia, ahol szintén magas a menekültek aránya, elutasította a meghívást, Törökországot pedig nem hívták meg. A legtöbb nyugati hatalom, valamint az Európai Unió is azon a véleményen van, hogy a menekültek visszatérése előtt a háború sújtotta Szíriát biztonságos és élhető országgá kell tenni.
– Még mindig nincs béke Szíriában, az ország nagy része romokban hever. Ha mindenki elkezdené támogatni a szíriai visszatérést, az olyan lenne, mintha elismernék, hogy az országban minden rendben, vége a háborúnak
– mutatott rá Pénzváltó Nikolett.
A szíriai polgárháború még 2011-ben tört ki, a harcok következtében mintegy félmillióan életüket vesztették, és közel hétmillióan menekültek el az országból. Szíria teljes lakossága a polgárháború kezdetekor meghaladta a 21 millió főt, a Világbank adatai szerint azonban jelenleg mintegy 17,5 millió fős lakossággal rendelkezik. Utoljára 2000-es évek elején volt ilyen alacsony a teljes népességszám.
Törökország biztonsági övezetet alakítana ki a határvonalon
A török kormány már régóta szorgalmazza Szíria északi részén egy biztonsági övezet kialakítását a szíriai menekültek számára. Az utóbbi években számos hadműveletet is végrehajtottak, melynek eredményeként Szíria bizonyos részein török katonák garantálják a biztonságot. Ezekbe az övezetekbe már meg is indult az áttelepítés, Ankara pedig nemzetközi segítséget is kért az újjáépítéshez – eleddig eredménytelenül. A török statisztikai adatok szerint októberig már több, mint 400 ezer szíriai menekült tért vissza szülőhazájába. Félő ugyanakkor, hogy az áttelepítési program a térség demográfiai viszonyainak az átrendeződéséhez vezethet, amely a kurdok arányának csökkenését eredményezi.
