A WHO a vírus eredetét kutatná Kínában

Öt vagy hat hetet töltenének Kínában az Egészségügyi Világszervezet kutatói, hogy a koronavírus pontos eredetét vizsgálják. Peking egyelőre nem adott nekik beutazási engedélyt, s kérdést vet fel az is, hogy a problematikus amerikai–kínai relációk mennyire befolyásolnák a munkájukat.

A koronavírus elleni védekezésül szájmaszkot viselő csirkehúsárus egy kuangcsoui piacon 2020. február 17-én. Fotó: Alex Plavevszki Forrás: MTI/EPA/

Kínába látogatnának az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatói, hogy a koronavírus pontos eredetét vizsgálják, nevezetesen azt, miként kerülhetett át a világjárvány kitöréséért felelős kórokozó állatról emberre, és hogyan válhatott az emberiség számára ilyen mértékben halálossá. A járvány kezdete óta már több mint egy év telt el, azonban eredetére és arra, hogy a kórokozó milyen hatással van a denevérekre – amelyekről korábbi feltételezések szerint átterjedt a vírus az emberre – és más állatokra,

a mai napig nem tudnak a tudósok pontos választ adni.

Csupán egy információ van jelenleg, amivel világszerte széles körben egyetértenek a kutatók: a járvány a Kína középső részén fekvő Vuhan városából indult.

Egy tízfős, szakemberekből álló csapat utazna a távol-keleti országba, öt vagy hat hetet töltenének ott, azonban ez idáig a látogatás pontos dátumára vagy egyéb részleteire vonatkozóan a felek nem hoztak nyilvánosságra információkat.

Peking ugyanis vonakodik attól, hogy engedélyezze a WHO kutatócsapatának munkáját.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a szervezet főigazgatója tegnap csalódottságának adott hangot, amiért Kína még mindig nem adta meg a beutazási engedélyt. – Kapcsolatban állok a kínai vezetőkkel, és közöltem velük, hogy ez a küldetés rendkívül fontos a WHO-nak – mondta a főigazgató. – Itt nem arról van szó, hogy egy bűnös országot vagy bűnös hatósági személyeket akarunk megnevezni. Ez az egész arról szól, hogy megértsük, mi történt, hogy a jövőben ne ismétlődjenek meg a történtek vagy legalább csökkentsük ennek kockázatát – mondta Fabian Leendertz, a német egészségügyi minisztérium irányítása alá tartozó Robert Koch Intézet bio­lógusa, aki tagja a WHO kutatócsapatának.

A szakértő az amerikai AP hírügynökségnek adott korábban interjút, amelyben elmondta, hogy Kínából származó minták és orvosi adatok elemzését tervezik. A kutató úgy véli,

kulcsfontosságú kérdés, milyen állat adhatta át a kórokozót az embernek,

így különböző denevérfajokból és egyéb állatokból is vennének majd mintákat. A kutatócsoport továbbá olyan adatok vizsgálatát is tervbe vette, amelyek az első ismert megbetegedés előttről származnak, ugyanis így választ adhatnak arra a kérdésre, hogy a koronavírus már korábban is jelen volt-e. – Ma már nagyon jól tudjuk, hogyan néznek ki a koronavírusos betegek, így a kínai kórházak röntgenfelvételei is hasznosak lehetnek – jelentette ki a német biológus.

Fabian Leendertz, aki korábban a nyugat-afrikai ebolajárvány eredetét is kutatta, reméli, hogy terepmunkájukkal áttörést tudnak elérni a tudományban. A kutató szerint azonban a koronavírus kutatása nehezebb feladat, ugyanis előfordulhat, hogy nem jelentkeznek a tünetek a betegeknél, vagy ha igen, azok sok esetben hasonlítanak az influenza tüneteihez. – Jelentés készül majd erről az útról, de egészen biztos vagyok abban, hogy ez nem fogja megadni a teljes választ – jelentette ki a Robert Koch Intézet munkatársa, hozzátéve, hogy valószínűleg további kutatásokra lesz szükség.

Denevér és tobzoska. A világjárvány kitörése óta számos kutató igyekezett választ adni a koronavírus eredetére. A Pekingi Egyetem tudósai például azt mondták korábban, hogy a kórokozó egy beteg denevért elfogyasztó kígyóról terjedhetett át az emberre, más szakemberek pedig arra a megállapításra jutottak, miszerint a tobzoska lehetett a gazdaszervezet. Mindkét feltevést azonban megcáfolja az a tény, hogy az első betegek között több olyan személy is volt, akik nem jártak azokon a helyeken – például helyi piacokon –, ahol megfertőződhettek volna.

Vang Ji (Wang Yi) kínai külügyminiszter ugyanakkor nemrég azt mondta, a járvány a világ több pontjáról indult el, Vuhan csupán az első helyszín volt, ahol a vírust észlelték. Peking továbbá arra vonatkozó utalásokat is tett, miszerint a kórokozó élelmiszereken keresztül is eljuthatott az emberekhez – akár fagyasztott, importtermékek révén is. Habár korábban már végeztek a koronavírussal kapcsolatos kutatásokat a távol-keleti országban, egyik sem volt ennyire mélyre menő, mint az, amelyre most készülnek, így a WHO szakemberei a kínai politikusok nyomásgyakorlásától is tarthatnának.

Kérdést vet fel azonban, hogy a nemzetközi politikai helyzet, többek közt a problematikus amerikai–kínai relációk mennyire befolyásolják a kutatók munkáját. Donald Trump amerikai elnök például korábban

azzal vádolta meg a kínai vezetést, hogy megpróbálták eltussolni a járvány kitörését,

és nem is állatról embere terjedt át a vírus, hanem egy vuhani laboratóriumból ered. A WHO-t pedig azért kritizálta, mert a szervezet szerinte Peking bábjává vált, és hagyta elszabadulni a járványt. Az Egyesült Államok több nyugati szövetségese, így Nagy-Britannia és Ausztrália is vizsgálatot követelt a koronavírus eredetéről, ami miatt tovább romlott a viszonyuk az ázsiai nagyhatalommal.

Kisebb gócpontok vannak csak

Bár a járványt Kína szárazföldi részén áprilisra nagyrészt sikerült megfékezni, időről időre felbukkannak újabb, jellemzően alacsony esetszámmal járó gócpontok. Tegnap magas kockázatú területnek nyilvánították az észak-kínai Hopej tartomány székhelyének közigazgatási körzetébe tartózó Hsziaokuocsuang nevű falut, ahol előző nap nyolc új, belföldi fertőzésből eredő koronavírusos esetet azonosítottak. Kína szárazföldi részén jelenleg Hsziaokuocsuang az egyetlen magas kockázati besorolású település, ahol komolyabb tesztelésekre és elkülönítésre kell számítaniuk a lakóknak. Az egyik szomszédos falut, valamint a tartomány két másik lakókörzetét közepes, míg további területeket alacsony kockázatúnak minősítettek. Hopej egészségügyi bizottságának tegnapi jelentése szerint előző nap összesen 14 új koronavírusos beteget, valamint harminc tünetmentes vírushordozót azonosítottak. Az új járványhullám során immár a harmadik egymást követő napon regisztráltak új eseteket a tartományban. Az orvosi felmérések vizsgálják, hogy egyetlen esemény okozhatta-e a fertőzéseket. Sicsiacsuangban, a tartomány székhelyén, ahonnan a legtöbb új esetet jelentették, vasárnap szigorított járványügyi intézkedések alkalmazását előíró készültséget rendeltek el. Hétfőn az északkelet-kínai Liaoning tartományban két, Pekingben pedig egy új esetet regisztráltak. A kínai járványügyi intézkedések fókuszában jelenleg az idén február 12-én beköszöntő holdújév áll. Az újabb fertőzési hullámtól tartva Kína arra kéri az ingázó munkások millióit, hogy maradjanak egy helyen a jövő havi holdújévi időszak során, mivel a februári ünnep óriási emberáradatot okozna. A gyerekeket egy héttel korábban hazaengedik az iskolákból, a turistáknak pedig azt javasolják, ne menjenek Pekingbe az ünnepre. (MN)