Ezzel egy időben hasonló bejelentést tett Emmanuel Nahson izraeli külügyi szóvivő is. Közleményében azt írta, hogy „nem lesz teljes V4-találkozó”, a magyar, a cseh és a szlovák kormányfő külön találkozik az izraeli miniszterelnökkel.
Babis közölte újságírókkal, hogy – mint fogalmazott – „többé-kevésbe abban állapodtak meg”, a V4-ek és Izrael csúcstalálkozóját várhatóan az év második felében tartják meg, amikor Csehország lesz az országcsoport soros elnöke. Hozzátette, hogy még egyeztetni fog erről Orbán Viktor magyar és Peter Pellegrini szlovák kormányfővel. „Bilaterális találkozók lesznek, a V4-Izrael csúcsértekezletre nem kerül sor” – mondta a cseh miniszterelnök.
A V4-ek és Izrael csúcstalálkozója lett volna az első olyan értekezlet, amelyet a visegrádi csoport Európán kívül tart meg. A csúcsértekezlet amiatt hiúsult meg, hogy a lengyel és az izraeli politikai vezetők között az elmúlt napokban nyilatkozatháború bontakozott ki arról, hogy milyen szerepük volt a lengyeleknek a holokausztban.
A vitát a Jerusalem Post című izraeli lap csütörtökön megjelent cikke robbantotta ki. Az újság azt írta , hogy az izraeli kormányfő aznap Varsóban a közel-keleti helyzetnek szentelt nemzetközi konferencia után azt mondta izraeli újságíróknak, hogy „a lengyelek együttműködtek a nácikkal a holokauszt elkövetésében”. Az izraeli kormány közölte, hogy a lap pontatlanul idézte Netanjahut. A lengyel sajtó szerint Netanjahu a hét végén telefonon beszélt Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, és azt mondta neki, egyáltalán nem arra célzott, hogy az összes lengyel együttműködött volna a hitleristákkal, csupán „egyes” lengyelekről beszélt.
Jiszráel Kac izraeli ügyvezető külügyminiszter azonban vasárnap – aznap, amikor kinevezték a posztra – az i24 News izraeli rádióban idézte Jichák Samír néhai miniszterelnököt – akinek apját a lengyelek megölték -, aki azt mondta: a „lengyelek az anyatejjel szívták magukba az antiszemitizmust”. Kac hozzátette, hogy az ő szülei túlélték a holokausztot, és minden izraelihez és minden zsidóhoz hasonlóan ő is kijelentheti: „nem felejtjük el, és nem bocsátunk meg”.
„Senki nem fog utasítani, hogyan fogalmazzunk, hogyan őrizzük halottaink emlékét” – tette hozzá az ügyvezető külügyminiszter.
Kac nyilatkozata nyomán Varsóban tudatták, hogy Lengyelország külügyminiszteri szinten képviselteti magát a jeruzsálemi csúcstalálkozón.
A miniszter azonban hétfőn a közszolgálati rádióban ismét megszólalt az ügyben, és nem enyhített nyilatkozatán, sőt leszögezte, hogy a történelmi igazság nem változtatható meg, a lengyelek együttműködtek a nácikkal, és részt vettek a zsidók megsemmisítésében a holokauszt idején. „Lengyelország a zsidó nép nagy temetője, csak egy történelmi igazság van. Lengyelországban a holokauszt előtt, alatt és utána is volt antiszemitizmus” – szögezte le.
„A V4-ek fontos európai fórum, de kapcsolatainkat a történelmi igazság alapján kell kialakítanunk” – tette hozzá Kac, aki abban a Kfar Achim faluban született és nőtt fel, amelyet magyar anyanyelvű holokauszttúlélők alapították.
Hétfő délelőtt a lengyel külügyminisztériumba kérették Izrael nagykövetét, Mateusz Morawiecki pedig közölte, hogy „határozott reakciót vár” Jeruzsálemtől Kac kijelentésére.
Kisvártatva bejelentette, hogy a lengyel küldöttség egyáltalán nem vesz részt a visegrádi négyek és Izrael jeruzsálemi csúcsértekezletén. Morawiecki „teljességgel megengedhetetleneknek”, a lengyelellenesség példájának nevezte az ügyvezető izraeli külügyminiszter kijelentését.
A legnagyobb lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform elnöke, Grzegorz Schetyna is „rasszistának” és „lengyelellenesnek” minősítette hétfőn Kac kijelentését, és hivatalos bocsánatkérést szorgalmazott az izraeli kormány, Netanjahu, valamint Kac részéről.
Schetyna, valamint Krzysztof Szczerski, a lengyel elnöki hivatal kabinetfőnöke és külügyi államtitkár úgy látta: eleve kockázatos volt a V4-csúcs szervezése az izraeli választási kampány idején. A csúcs csak akkor lenne sikeres, „ha a fogadó fél megértené, hogy ez neki tett gesztus” a V4 részéről – mondta Szczerski. Izraelben április 9-én tartanak parlamenti választásokat.
Lengyelország és Izrael között már a tavalyi év elején is kipattant egy diplomáciai vita a holokausztra vonatkozó szóhasználatról. Ez a lengyel és az izraeli kormányfő közös, tavaly nyáron aláírt nyilatkozatával zárult le. A dokumentum méltatta a második világháború idején zsidókat mentő lengyelek magatartását, és elutasította, hogy Lengyelországot, illetve az egész lengyel nemzetet a német nácik és kollaboránsaik által elkövetett bűntettekkel vádolják.
