Az Európai Bizottság átlépheti a Rubicont azzal, hogy az Európai Unió Bírósága elé citálta a magyar bevándorlásügyi szabályozást. Először történhet meg, hogy egy uniós szerv felülbírálja egy tagállam alaptörvényi rendelkezéseit. Ezáltal egy szuverenitással nem rendelkező EU-s intézmény a tagállami szuverenitást írná felül, mely példa nélküli az unió történetében – fogalmazott Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Karc FM Hangoló című műsorában.
Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke szerint a magyar kormány által indított nemzeti konzultáció egyik bevándorlásról szóló kérdése fake news. A konzultációban szereplő kérdés arról szól, hogy a magyar kormány továbbra is álljon-e ellen azon brüsszeli törekvéseknek, melyek azt célozzák, hogy a magyar alaptörvényben lévő bevándorlási szabályokat meg akarják változtatni. Szánthó Miklós az üggyel kapcsolatban úgy fogalmazott: nem kell azon meglepődni, hogy az Európai Bizottság alelnöke nem meri nyíltan kimondani azt, hogy az uniós szervek valódi szándéka ez, hiszen arra még nem volt példa, hogy egy EU-s intézmény felülbíráljon egy tagállami alaptörvényi rendelkezést. Amennyiben ez mégis bekövetkezne, onnantól fogva nem lenne értelme tagállami szuverenitásról beszélni.
A vitatott alaptörvényi szakasz 2018 nyarán került be a magyar alaptörvénybe, ezen passzusok a biztonságos ország elvét tartalmazzák, vagyis az a migráns, aki ezen országokból érkezik, nem jogosult menekültstátusra. Egy Szerbiából érkező migráns kérelmét tehát el kell utasítani, mivel déli szomszédunknál már egy bevándorló élete sem forog veszélyben – fogalmazott Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ igazgatója elmondta: ezt a jogszabályt immár két éve érik támadások az uniós szervek és a nyílt társadalmat propagáló civilek részéről.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen, ezen eljárás jelenleg az Európai Unió Bírósága előtt van. A beadványban összefüggően támadják a magyar menekültügyi szabályokat, melyek alapja a már említett alaptörvényi passzus. Ebből következően nem igaz, amit Jourová állít, hogy a bizottság nem vizsgálja a magyar alaptörvény bevándorlással kapcsolatos elemeit. A cseh biztos által alelnökölt testület különböző beadványaiban tételesen leírja, hogy a magyar bevándorlásügyi szabályok és az alaptörvény vonatkozó passzusa nem egyeztethető össze az uniós joggal, ezért vitték az ügyet az uniós bíróság elé – érvelt Szánthó.
Amennyiben az Európai Unió Bírósága kimondja azt, hogy a magyar alkotmány passzusa ellentétes az uniós joggal, és azt meg kell változtatni, szürreális politikai szituáció keletkezik, mivel az unió egyetlen ország alkotmányát sem bírálhatja felül. Ez súlyos beavatkozás lenne a tagállami szuverenitásba. Mindez egy olyan lehetetlen állapotot eredményezne, hogy egy szuverenitással nem bíró intézmény bírálna felül egy olyan dokumentumot, amely a szuverenitását adja egy államnak. Azonban ha ez mégis bekövetkezik, és az uniós jog primátusa érvényesül, az egy rendkívül jelentős lépést jelentene az Európai Egyesült Államok felé – fogalmazott a Alapjogokért Központ igazgatója.
Szánthó Miklós emlékeztetett: mindjobban felértékelődik a bevándorlás tagállami hatáskörébe történő uniós beavatkozás témája. Az amerikai zavargások európai nagyvárosokba való átgyűrűzésével ugyanis azt láthatjuk, hogy azok a nyugati országok, melyek megengedő bevándorláspolitikát folytattak, most lángokban állnak. Ezeket a zavargásokat pedig egyértelműen bevándorló-hátterű tüntetők szítják.
