Az elmúlt hetekben sorra jelentkeztek a nemzetközi gyógyszergyártó cégek az új típusú koronavírus elleni oltóanyag tesztjeinek ígéretes eredményeivel. A mezőny sűrű, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 48 készítmény már a klinikai vizsgálatoknál, további 164 pedig még a fejlesztés korábbi szakaszában jár. A verseny kiélezett, a leggyorsabbak már a célvonalhoz érkeztek. Ők túl vannak a vizsgálatok harmadik fázisán, amelynek során már nagyobb létszámú csoporton vizsgálják, hogy az oltóanyag hatékony-e, hogyan alkalmazható, és tapasztalhatók-e mellékhatások. Ezeknek az adatoknak az értékelése zajlik most, ezután nincs más hátra, mint az engedélyeztetés, majd a tömeggyártás, és közben természetesen a további megfigyelés. Általában ez a folyamat hosszú éveket vesz igénybe, azonban ezúttal a sürgető helyzet miatt a procedúrát alaposan lerövidítették.
Az Európai Unió betáraz a vakcinákból
A fejlesztések a végső szakaszba érkeztek, a szűk keresztmetszet a tömeggyártás.
Várni kell
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jó eséllyel Európában még idén megkezdődhet a lakosság beoltása.
Az Európai Unió népességét 2020-ban 448 millióra becsülték, így az teljesen egyértelmű, hogy arra még sokáig várni kell, míg mindenkinek jut a vakcinából.
Hogy pontosan mennyit? Azt egyelőre nehéz megbecsülni. Az Európai Unió is igyekszik több vasat tartani a tűzben, eddig hat nagy nyugati nemzetközi gyógyszergyártóval kötöttek szerződést, amelyek 2021-re a tömeggyártás beindítását ígérték. Hogy időt nyerjenek, a gyógyszergyárak már az engedélyeztetéssel párhuzamosan elkezdték az oltóanyag előállítását. Bár a szerződések részletei nem ismertek, az viszont bizonyos, hogy ezek a cégek nem csupán az Európai Unió felé kötelezték el magukat. Bonyolítja a helyzetet, hogy a legtöbb szerből – a hat közül egyedül a Johnson & Johnson fejlesztése jelenthet kivételt – két dózisra van szükség a megfelelő hatékonysághoz, tehát a számokat azonnal duplázni kell. Az is kiderült, hogy a Pfizer and BioNTech vakcináját például –70 Celsius-fokon kell tárolni, ami újabb logisztikai kihívásokat jelent.
Széles körben tehát várhatóan 2021 első, de inkább második negyedévében lesz elérhető hatékony oltóanyag. Kik kaphatnak az első adagokból? A gyógyszergyártók azt ígérték, hogy mindenkinek méltányosan jut a készítményből.
Az Európai Unió ugyancsak egyszerre, népességarányosan „teríti” majd a tagállamok között a készletet.
Az elfogadott stratégia szerint először a legveszélyeztetettebb csoportok, így az idősotthonok lakói, az egészségügyi dolgozók, a 60 év felettiek, a súlyos betegségben szenvedők, a nélkülözhetetlen munkát végzők és a hátrányos helyzetűek lesznek beoltva. Bár az egyes készítményeknek eltérő a hatásmechanizmusa, egyelőre úgy néz ki, hogy alapvetően mindegy, ki melyikhez jut hozzá, mindegyik hatékonysága 90 százalék fölötti. Ez azt jelenti, hogy a több tízezer megfigyelt önkéntes közül, aki megkapta az oltást, mindössze 5-10 százalék fertőződött meg. Összehasonlítva a többi védőoltással – például az influenza vagy a mumpsz ellenivel – az arány kifejezetten jónak számít. A vakcina azonban csak védettséget biztosít, nem gyógymódot. Ráadásul azt sem azonnal: a két dózis beadása között 21–28 nap telik el. Jó hír viszont, hogy úgy tűnik, az új típusú koronavírus nem változik olyan könnyen, mint más kórokozók – például az influenza –, így elképzelhető, hogy az oltás élethosszig tartó védettséget jelent.
Kelet is versenyben
Gőzerővel zajlanak a fejlesztések tőlünk keletre is. Kína korábban szembesült a betegséggel, így hamarabb is kezdhetett neki a munkának. Csen Vej (Chen Wei), a kínai hadsereg világhírű virológusa, aki korábbi munkája után az „ebola terminátora” becenevet kapta, majd a koronavírus elleni küzdelem tudományos munkáját vezette, már márciusban (!) önmagán és csapatán tesztelt egy kísérleti szérumot. A vezérőrnagy azóta is jól van, így úgy tűnik, az anyag hatásos volt.
A kínai készítmények hírverése kisebb, de az eddig nyilvánosságra hozott vizsgálati eredmények alapján több vállalat – köztük a Sinovac és a Sinopharm – oltóanyaga is hatásos. Peking több mint egymilliárd adag vakcina gyártását ígérte, amelyből a nyugati piacokra is szánnak. Biztató eredményekre jutottak Oroszországban is. Augusztusban a világon elsőként jegyezték be a Szputnyik–V nevű védőoltást, amelynek ugyancsak 92 százalék körüli hatékonyságát mutatták a vizsgálatok. A Gamaleya termékénél a szűk keresztmetszet a gyártás: a cég erre az évre kétmillió adag, jövő év elejétől havi 5-6 millió adag előállítását tervezi, ráadásul ebből is kettő kell. Közben Moszkva már a posztszovjet térség számos országának beígérte a szert, amelyért több mint egymilliárdan állnak sorba. Megoldást jelenthet a gyártás kiszervezése, Dél-Koreával és Indiával már meg is állapodtak, más országokkal, köztük Magyarországgal tárgyalásban állnak.
Piszkos anyagiak
Hogy mennyibe fog ez nekünk kerülni? Egyelőre úgy tűnik, hogy az oltás az Európai Unióban a lakosságnak mindenütt önkéntes és ingyenes lesz. Néhány gyógyszergyártó, mint például a Janssen Pharmaceutica (anyacége a Johnson & Johnson) és az AstraZeneca az Oxfordi Egyetemmel már nagyvonalúan azt is bejelentette, hogy – legalábbis a járvány idején – nem próbálnak hasznot húzni a termékből. Állítólag az unió a Pfizer and BioNTechhel 19,5 dolláros (5850 forintos), a Modernával 25 dolláros (7500 forintos), az AstraZenecával alig néhány dolláros árat alkudott ki.
Szakértők úgy becsülik, hogy így is százmilliárd dollár feletti üzletről van szó, amelyet főként a leggyorsabb vállalatok fölözhetnek le.
Az óriási fejlesztési költségek mellett az új típusú koronavírus elleni vakcina persze anyagilag is megéri, különösen a kisebb cégek számára. Ugyanakkor a szakemberek arra is rámutattak, hogy legalább ekkora a hosszú távú haszon, amelyet a hírnévvel járó márkaépítéssel nyernek.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezDeutsch Tamás: A dollárbaloldal büszke arra, hogy Magyarországot támadja
Úgy tűnik, az ellenzék megfeledkezett a magyar érdekekről.
Hazaküldené Litvánia az ukrán hadköteles férfiakat
A balti ország vezetése szerint Ukrajnának szüksége van mozgósítási tartalékokra.
Korrupciós vádak miatt lemondott az ukrán mezőgazdasági miniszter
Az állami földek illegális megszerzésével kapcsolatban indult korábban eljárás Ukrajnában.
Izrael sokat tanulhat Magyarországtól
Ohad Tal izraeli képviselő szerint hazánk jó példát mutat az államhatár migrációtól való megvédésében.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Nem várt dolog jön az időjárásban
Rejtett kampányfinanszírozás a fővárosban?
Elsírták magukat a rendőrök, amikor beléptek a lakásba: 6 hetes ikerpárt találtak holtan
Menekülnek az üzemanyag-kereskedők a benzinárstop elől: péntektől újabb árcsökkentést hajtanak végre
Ez a 3 csillagjegy érzi a jövőt, te köztük vagy?
Széll Tamás helyett új séfet igazolt a Lidl
Dögös dominaként pózol újabb fotóin az Exatlon bombázója
Férfi kézi BL: hiába vezetett néggyel, simán kikapott a PSG a Barcától
Játssz és nyerj páros belépőt a Magyarország-Kanada jégkorongmeccsre (hirdetés)
Készletkisöprést hirdetett az IKEA, megőrültek a vásárlók
Hazahozhatják Suhajda Szilárd holttestét a Mount Everestről
Karácsony Gergely nagyot ment: pontosan tudja, hogy reggel 17 óra 03-kor mennyien vannak a buszon
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezDeutsch Tamás: A dollárbaloldal büszke arra, hogy Magyarországot támadja
Úgy tűnik, az ellenzék megfeledkezett a magyar érdekekről.
Hazaküldené Litvánia az ukrán hadköteles férfiakat
A balti ország vezetése szerint Ukrajnának szüksége van mozgósítási tartalékokra.
Korrupciós vádak miatt lemondott az ukrán mezőgazdasági miniszter
Az állami földek illegális megszerzésével kapcsolatban indult korábban eljárás Ukrajnában.
Izrael sokat tanulhat Magyarországtól
Ohad Tal izraeli képviselő szerint hazánk jó példát mutat az államhatár migrációtól való megvédésében.