A líbiai válságrendezést illetően geopolitikai ambíciói megvalósíthatóságának első jelentős tesztjével néz szembe az Európai Unió, a nagyhatalmak játszmájába való bekapcsolódás előtt azonban először hazai földön, azaz a blokkon belül kell leküzdenie az akadályokat.
Hiába van ugyanis a tagországok között egyetértés arra vonatkozóan, hogy az uniónak ki kell vennie a részét az észak-afrikai országban fennálló polgárháborús helyzet felszámolásából, ennek gyakorlati megvalósítását illetően megközelítően sincs konszenzus.
Ezt pedig a Sophia nevű uniós haditengerészeti művelet újraélesztése körül kialakult diplomáciai csatározás példázza leginkább, ami a januárban Berlinben megrendezett Líbia-konferencia óta tematizálja az uniós külügyminiszterek diskurzusát. A blokk élére álló Németország például minden követ megmozgatott annak érdekében, hogy a művelet vitorlája újra szelet kapjon, csakhogy a Sophia felelevenítése egyúttal az uniós tagállamok között a bevándorláspolitikában meglévő feszültségeket is a felszínre hozta.
Szudáni bevándorlók várnak kitoloncolásukra a líbiai Bengázi repülőterén. Ők nem jutnak Európába
Fotó: Reuters
Az osztrák kancellár például egy február elején megjelent lapinterjúban világossá tette: kormánya mindenképpen megakadályozza, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy 2011-es határozatával Líbiával szemben elrendelt fegyverembargó betartásának ellenőrzésére ismét bevessenek hajókat.
Sebastian Kurz akkor azzal érvelt álláspontja mellett, hogy az egész misszió mindenekelőtt mentési művelet volt, amely illegális migránsok ezreinek jelentett menetjegyet Európába. Német sajtóforrások korábban arról számoltak be, hogy az olasz kormány is Bécshez hasonló álláspontot képviselt, míg Görögország és Magyarország a migránsok tengeri mentésére vonatkozó szabályok miatt fejezte ki aggodalmát.
A Frankfurter Rundschau című német lap tegnap egyenesen arról írt: Magyarország és Ausztria a Sophia művelet blokkolására készül az EU-tagországok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozásán.
Noha tegnap végleges döntés továbbra sem született az ügyben, a tárcavezetőknek pár – a magyar érdekeknek megfelelő – konkrétumban sikerült egyezségre jutniuk. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter újságírókkal tudatta, az embercsempészet felszámolása érdekében létrehozott Sophia művelet mandátuma nem hosszabbítható meg.
– Egy teljesen új művelet indul annak márciusi lejártát követően – magyarázta a tárcavezető, hozzátéve: Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy az új műveletet illetően csak olyan politikai döntés születhessen, amely szerint amennyiben az a migrációt támogató hatásokkal járna, azt azonnal le lehessen állítani.
– Magyarország – az olasz és az osztrák állásponthoz hasonlóan – úgy gondolja, a hajók bevetése ösztönözné a migrációs folyamatokat, ami azt jelenti, hogy egy ilyen akció könnyen mentőakcióvá válhat – húzta alá. Szijjártó nyomatékosította: az új művelet nem jelenthet újabb ösztönzést és vonzerőt az Európába irányuló illegális migrációs folyamatoknak.
Segítségnyújtás Afrikának
Az EU Afrika-stratégiája is hangsúlyos szerepet kapott az uniós külügyminiszterek tegnapi tanácskozásán. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte, abban kell támogatni az afrikai országokat, hogy az egyre növekvő lakosságukat otthon tudják tartani. – Magyarország nem fogadja el azt, hogy kivédhetetlen és elkerülhetetlen lenne százezrek vagy akár milliók Európába áramlása a népességnövekedés miatt – fogalmazott. Hozzátette: Ehhez beruházásokra, technológiai segítségnyújtásra és képzésekre van szükség. (MTI)
