A művelet súlyos csapást jelent a Kelet- és Dél-Líbia nagy részét ellenőrzése alatt tartó, Halífa Haftar tábornok vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) számára, amely áprilisban indított offenzívát a nemzetközileg elismert líbiai kormány ellenőrzése alatt álló Tripoli elfoglalására, de mindeddig sikertelenül próbálta áttörni a főváros déli védelmi vonalát.
Az LNA közlése szerint a támadást az ENSZ által támogatott kormánnyal laza szövetségben lévő milíciák követhették el.
A dróncsapást a Tripolitól délkeletre található Tarhouna városában hajtották végre, amely az LNA fő támaszpontja azóta, hogy Haftar erőit kiverték a Tripolitól délre fekvő Garjánból.
A tripoli kormány és az LNA egyaránt megerősítették, hogy a légitámadásban meghalt két Tarhounában állomásozó parancsnok, Mohszen al-Kani, a Kanijat fegyveres csoport és Abdel-Vahab al-Magri, a Haftar vezette lázadó erők 9. dandárjának parancsnoka. Kani egy testvére szintén életét vesztette.
A két fegyveres egység elemzők szerint kulcsszerepet játszik Tripoli elleni hadműveletekben.
Haftar áprilisban azzal az indokkal kezdte meg tripoli hadjáratát, hogy meg akarja tisztítani az országot az egységkormány által szerinte hallgatólagosan támogatott terroristáktól és zsoldosoktól. Ellenfelei szerint azonban a tábornok valódi célja az egész országra kiterjedő katonai diktatúra bevezetése.
Az LNA a legnagyobb és legjobban szervezett az ország számos milíciája közül, és élvezi Egyiptom, az Egyesült arab Emírségek, valamint Oroszország támogatását. Harcosai azonban kemény ellenállásba ütköztek az egységkormánnyal szövetséges milíciák részéről, amelyeket Törökország és Katar támogat.
Az észak-afrikai ország Moammer Kadhafi néhai vezető 2011-es megbuktatása és meggyilkolása után káoszba süllyedt, és az ország területének jelentős részét egymással vetélkedő milíciák igyekeznek minél nagyobb mértékben ellenőrzésük alá vonni. Haftar elutasítja az ENSZ támogatását élvező egységkormányt, így az ország gyakorlatilag két részre szakadt, két párhuzamos hatalom küzd egymással.
