Mutatjuk, hogyan keserítik meg a thaiföldiek életét a rakoncátlan makákók + videó
A thaiföldi Lop Buri tartományban külön rendőri egységet állítottak fel a rosszul viselkedő makákókkal szembeni fellépésre.
– Természetesen sok bevándorló ijedt meg a brexittől, és az is egyre feltűnőbb, hogy mostanában rengetegen mennek el. Eddig általában nem volt helyem a metrón, ma már kényelmesen le tudok ülni reggelente – mondja a brexit hatásairól a Londonban élő Nagy Lívia, aki arról is beszél: leginkább munkahelyén érezhető az emlegetett „kivonulás”, ahol lassan már nincs, aki elvégezze a feladatokat. A 25 éves magyar lány üzletvezető az általában turistáktól hemzsegő Oxford Street egy ázsiai éttermében, de ahogy mondja, a máskor népszerű étkezdébe egyre kevesebben tévednek be: „Sajnos meg sem közelítjük az egy évvel ezelőtti forgalmat. A távozó munkaerő miatt vagy kénytelenek vagyunk diákokat alkalmazni, vagy gyakran a menedzserek állnak be főzni.”
Szerinte a brit kilépés mögötti egyik érv, miszerint majd a britek betöltik a megüresedett állásokat, nem is állhatna távolabb a valóságtól. – Az angolok nem fogják elvégezni ezt a munkát. Nem arról híresek, hogy jól dolgoznának. A saját angol munkatársam is azt mondja, hogy sosem alkalmazná a honfitársait – magyarázza, hozzátéve: tapasztalatai szerint az európaiak jobb munkaerők, és nem használják ki úgy a munkajogi kiskapukat, mint a helyiek.
A jól bebetonozott szabályok ugyanakkor előnyökkel is járnak: a fiatal lány nagyon pozitívnak tartja, hogy a vallások és nemzetiségek sokaságát vegyítő szigetországban nagy hangsúlyt fektetnek a rasszizmus elleni fellépésre és az esélyegyenlőségre. A munkahelyén például nem lehet sértő vagy trágár megjegyzéssel illetni a másikat, a tiltást már a szerződésükben rögzítik. Viszont arra a felvetésre, hogy a brexit miatt érzi-e az idegenellenesség – kiváltképp a Kelet-Európa-ellenesség – elharapózását, Lívia elbizonytalanodik.
– Velem a népszavazás óta egyetlenegyszer történt ilyen eset, az viszont sértően durva volt. Az egyik vendég kijavította az angolomat, és azt mondta: „tanítalak, ha már itt vagy” – mondja. Megemlíti egyik angol ismerőse brexitpárti édesapját is, aki gyakran a magyar lány fejéhez vágja: „Haza kellene mennetek!” – Sokszor vissza is kérdez: „Érted, amit mondok?” Pedig nekem jó az angolom, ő az, aki egyetlen idegen nyelven sem beszél – hangoztatja Lívia. Mint mondja, immár több mint öt éve lakik Angliában, gyorsan előrelépett a munkahelyén, így nem hiszi, hogy tartania kellene a brit kilépéstől.
Hasonló helyzetben van a 29 éves, szintén hosszú évek óta Londonban élő Farkas Fanni is, akit azonban Líviánál is erősebb szálak kötnek a szigetországhoz, ugyanis a férje és gyermekei is brit állampolgárok. – Nem hiszem, hogy gondom adódhatna a brexitből, de tisztában vagyok vele, hogy a brit állampolgársághoz hosszú út vezet. Le kell tennem egy tesztet, előtte pedig felkészülnöm rá, és akkor még nem beszéltem a jelentkezés áráról – mondja. Mint hozzáteszi, az sem mindegy, hogy a brit útlevelet a jövőben kötelezővé teszik-e, ugyanis a dokumentum több mint 1300 fontba (majdnem félmillió forint) kerül. „Sokan tartanak attól is, hogy nem lesz egyszerű a hazatérésük, miután Európába utaznak, vagy pedig fizetniük kell, ha az európai ismerősök jönnek látogatóba.”
Fanni is érzi a mindennapokban a brexit hatását, szerinte a szigetországon ma úrrá lett a félelem a gazdaság potenciális összeomlása miatt. – Senki nem akar megállapodás nélkül kilépni – állítja, de egyúttal arról is beszél, hogy az Európai Unió elhagyásának még mindig rengeteg a támogatója. „Egyrészt ott vannak a leggazdagabb britek, akik reménykednek benne, hogy a potenciális válságidőszakban olcsón felvásárolhatnak majd ingatlanokat. A munkásréteg pedig szentül hiszi, hogy majd megszabadul az alacsony bérért dolgozó bevándorlóktól, és egy csapásra kolbászból lesz a kerítés.”
Szűcs Ádám 17 éves, az egyik budapesti elit gimnázium tizedikes tanulója, a bizonyítványa szinte kitűnő. Mivel kiválóan tud angolul, az a terve, hogy az érettségi után fizika szakon tanuljon tovább Angliában, a Cambridge-i Egyetemen. Már utánanézett a tandíjaknak. – Most évi kilencezer fontot (3,3 millió forint) kell fizetniük a magyaroknak mint uniós állampolgároknak, de a britek kilépése miatt a háromszorosára nőhet ez az összeg – véli a tanuló.
Ez a kérdés sokakat foglalkoztat, csak alapszakokon több száz magyar tanul angliai egyetemeken, és még többen készülnek a szigetországba. Skóciában viszont az uniós polgároknak, így a magyaroknak nem kell tandíjat fizetniük, ellentétben az angol diákokkal. Zeitler Ádám, a budapesti Milestone Institute tehetséggondozó szakkollégium egyik alapítója és külkapcsolatokért felelős vezetője nem pesszimista, legalábbis a legkiválóbb angol egyetemeket illetően nem az.
– A topligába tartozók, a csúcsegyetemek, mint Oxford vagy Cambridge sok évszázados hagyománnyal rendelkező, dúsgazdag intézmények. Számukra fontosabb, hogy magukhoz vonzzák a legjobb diákokat, mint a tandíjak, amelyek egyébként nem túl jelentős tételei a költségvetésüknek. Nagyobb gondjuk ennél, hogy az EU-ból való kilépés megfosztja őket az uniós kutatási támogatásoktól – mondja Zeitler Ádám, úgy vélve: lesznek olyan ösztöndíjprogramok, amelyek jóvoltából a legkiválóbb magyar diákok a brexit után is tanulhatnak az első ligás angol egyetemeken.
Más lehet ugyanakkor a helyzet a kevésbé jó anyagi hátterű, középkategóriás egyetemekkel: ezeken a magyar diákok másokkal együtt az overseas (tengerentúli, azaz külföldi) kategóriába kerülhetnek, így kilencezer helyett 27 ezer fontot (tízmillió forint) kellene fizetniük évente. – Ennyi pénzt viszont az ezeken szerzett diploma nem ér meg, és nem is nagyon tudnának az érintett családok kifizetni – állítja a 350 diák felkészülését segítő Milestone Institute vezetője.
Mint mondja, nem érzik, hogy a brexit miatt az intézetükben tanulók körében megcsappant volna az érdeklődés az angliai egyetemek iránt, bár vannak családok, amelyek inkább már az amerikai továbbtanulási lehetőségek iránt érdeklődnek. A programjait 120 tudományterületen kínáló Milestone Institute egyébként nem kizárólag külföldre készít fel: számos diákjuk később nem azért tanul tovább magyar egyetemen, mert máshová nem jutott be, hanem mert az ő területén itthon adódnak a legjobb lehetőségek.
A thaiföldi Lop Buri tartományban külön rendőri egységet állítottak fel a rosszul viselkedő makákókkal szembeni fellépésre.
A csokoládé a globalizáció egyik leglátványosabb példája, Magyarországon húsvétkor fogy a legtöbb csokoládé.
Már nemcsak a muszlimok részéről tapasztalható a fenyegetés, hanem a szélsőbalos, palesztin-barát mozgalmak részéről is.
Akár egymilliárdot is fizethet a repülőtér a világ legnagyobb utasszállító repülőgépének megrongálódása miatt.
Deák Dániel: Magyar Péter megjelenése a baloldal válsága
Meghallgatta tanúként Varga Juditot az ügyészség
Harry herceg nem találkozhat Katalinnal, nagybeteg sógornőjével
Nem állnak ki Varga Judit mellett + videó
Elhagyta az országot, Cipruson hunyt el minden idők egyik legjobb magyar csatára
Zelenszkij korábbi szövetségesének példa nélküli interjúja borzolja a kedélyeket Ukrajnában + videó
A TV2 sztárját nem akarta beengedni a lakásba a férje
Csütörtöki sportműsor: Marozsán–Zverev Miamiban, Szeged–Veszprém a BL-ben
„Magyar Péter nem fogja beperelni Varga Juditot, mindent lehet bizonyítani”
Hörmann: Egy családias nagyvállalat alapja a bizalom-podcast ( hirdetés)
Világháború következik? Putyin megosztotta Oroszország terveit
Magyar Péter ámokfutása börtönben érhet véget? – szakértő válaszol
A thaiföldi Lop Buri tartományban külön rendőri egységet állítottak fel a rosszul viselkedő makákókkal szembeni fellépésre.
A csokoládé a globalizáció egyik leglátványosabb példája, Magyarországon húsvétkor fogy a legtöbb csokoládé.
Már nemcsak a muszlimok részéről tapasztalható a fenyegetés, hanem a szélsőbalos, palesztin-barát mozgalmak részéről is.
Akár egymilliárdot is fizethet a repülőtér a világ legnagyobb utasszállító repülőgépének megrongálódása miatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.