Szijjártó Péter szerint Magyarországnak Hollandiával kettős a kapcsolatrendszere. A józan ész azt diktálná, hogy harmonikus együttműködés legyen a két ország között, és gazdasági szempontból ez így is van, hiszen Hollandia Magyarország hetedik legjelentősebb kereskedelmi partnere, és a tizedik legjelentősebb befektetői közösséget a holland vállalatok alkotják Magyarországon – mondta.
Magyarország a világjárvány alatt is jelentős támogatást adott hét holland vállalatnak, hogy összesen 3,5 milliárd forintnyi beruházást hajtsanak végre Magyarországon, aminek nyomán 1550 munkahelyet meg is tudtak védeni.
Emellett a Shellel kötött hosszú távú gázvásárlási megállapodás a horvátországi LNG-terminálon keresztül biztosítja azt, hogy nem orosz forrásból is tud Magyarország most már hosszú távon gázt vásárolni, ami hozzájárul a magyar gázellátás biztonságának további növeléséhez – tette hozzá.
Ugyanakkor politikai szinten folyamatos támadások érnek minket Hollandia részéről, ezeket sajnálatosnak tartjuk. Nekünk soha nem volt életcélunk az, hogy beavatkozzunk a holland belpolitikába. Nyilvánvalóan most kárörvendve nézhetnénk, ahogyan a holland kormánynak le kellett mondani a jogállamiság csődje miatt, ahogyan arról a saját miniszterelnökük beszélt, de ez nem a mi dolgunk, ez a hollandok dolga, majd ők ezt meg fogják érteni – mondta Szijjártó Péter.
Hollandiával az együttműködés sokkal jobb lenne, ha az a kölcsönös tiszteleten alapulna – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Fotó: Facebook
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a kétoldalú együttműködés sokkal jobb lenne, ha a hollandok kevesebbet foglalkoznának a magyar belügyekkel, és kevesebb politikailag vagy ideológiailag motivált támadást indítanának Magyarország ellen.
Én abban reménykedem, hogy a kiválóan működő gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok egy idő után majd a politikai kapcsolatainkra is pozitív hatással lesznek – mondta a hírügynökségnek Szijjártó Péter.
Szijjártó Péter: Kárpátalján is legyen állandó EBESZ-misszió
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arra kérte hétfői hágai tárgyalásain Kajrat Abdrahmanovot, az EBESZ új kisebbségügyi főbiztosát, hogy Kárpátalján is állandó jelleggel legyen jelen a szervezet speciális ukrajnai megfigyelő missziója, mert sok esetben a magyarokat fizikailag fenyegető atrocitások történnek ott, az Európai Bizottságnak pedig nem fontos az őshonos kisebbségek felkarolása.
A miniszter a tárgyalások után az MTI-nek elmondta, hogy az elmúlt héten Brüsszelben rácsapták az ajtót az Európában élő nemzeti közösségekre.
Az Európai Bizottság világossá tette, hogy Brüsszel számára az illegális migránsok támogatása sokkal fontosabb, mint az európai országokban élő őshonos nemzeti közösségek ügyének a felkarolása – mondta, arra reagálva, hogy a múlt pénteken a bizottság bejelentette, hogy nem irányoz elő új jogi aktusokat a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban. A bizottság azzal indokolta döntését, hogy az eredeti, 2013-as előterjesztés óta eltelt években számos olyan intézkedés született, amely megoldást kínál a benne megfogalmazott javaslatokra.
Ez gyalázat, ez elfogadhatatlan döntés az Európai Bizottság részéről, éppen ezért nekünk, magyaroknak fontos, hogy más nemzetközi szervezetek figyelmét felhívjuk, és segítségüket kérjük az olyan ügyekben, amikor a határon túl élő magyar nemzeti közösségek jogait megsértik – mondta Szijjártó Péter, aki szerint Brüsszel döntésével a kárpátaljai, erdélyi, vajdasági, felvidéki magyarokat a különböző kontinensekről Európában illegálisan érkező és bevándorló személyek mögé sorolta.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy sok esetben a magyarokat fizikailag fenyegető atrocitások történnek Kárpátalján, fenyegetik a magyarokat és családjaikat.
Látható, hogy az ukrán szélsőségesek nem akarnak meghátrálni, továbbra is agresszívan politizálnak. Ezért fontos, hogy a nemzetközi szervezetek – azon belül is az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) – külön figyelmet szenteljen ennek a kérdésnek.
Szijjártó Péter ezért arra kérte Kajrat Abdrahmanovot, az EBESZ új, tavaly december elején kinevezett kisebbségügyi főbiztosát, érje el, hogy szervezet speciális ukrajnai megfigyelő missziója ne csak Ukrajna keleti, hanem nyugati végében is teljesítsen szolgálatot, állandó jelenlétet hozzon létre Kárpátalján.
Szijjártó Péter elmondta, hogy a jövő héten Kijevbe utazik, mert – mint fogalmazott – „a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani”.
A tárcavezető továbbra is hisz abban, hogy vissza lehet téríteni a két ország kapcsolatrendszerét a kölcsönös tisztelet talajára, és hiszi azt, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter személyesen is ezt az álláspontot képviseli.
Remélem, hogy legalább valamifajta előrelépést sikerül elérni a két ország kapcsolatrendszerében, amelyre a legnagyobb befolyást nyilvánvalóan a gyakorolja, hogy hogyan bánunk egymás kisebbségeivel – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a hírügynökségnek.
