Ideológiai harc a kampányban

Andrzej Duda jelenlegi lengyel elnök komoly kihívóval néz szembe az elnökválasztáson.

Az államfő hívei között, Radom városában. Nemet mond a nyugati típusú véleménydiktatúrára Fotó: MTI/EPA/Wojtek Jargilo

Az elmúlt öt év egyik legkomolyabb megméretésére számíthat a nemzeti-konzervatív lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS), amely 2015 óta két parlamenti, egy európai parlamenti és egy elnökválasztást megnyerve irányítja Lengyelországot. A második ötéves ciklusára készülő jelenlegi államfő, a PiS által támogatott Andrzej Duda komoly kihívóval találja szemben magát a „friss arcnak” tartott ­Rafał Trzas­kowski varsói főpolgármester személyé­ben. Bár a felmérések szerint a soron következő elnökválasztás vasárnapi első fordulójában Duda 41:29 százalékos arányban felülmúlja a jobbközép-liberális Polgári Platform ellenzéki párt színeiben politizáló Trzaskowskit – és még nagyobb mértékben a további kilenc ellenzéki indulót –, a két hét múlva sorra kerülő második fordulóra jóval szorosabb küzdelmet jeleznek előre a közvélemény-kutatók a két állva maradt jelölt között.

Duda az egyik legnépszerűbb politikus Lengyelországban, aki a sikeresen kezelt koronavírus-járvány idején tovább tudta növelni támogatottságát, hozzáértést tanúsító és megnyugtatólag ható nyilvános szerepléseivel. A veszélyhelyzet azonban véget ért, más témák uralják a kampányt. A kormányoldal igyekszik az elmúlt öt év népszerű gazdaságpolitikai és családtámogatási intézkedéseire helyezni a hangsúlyt, illetve arra, hogy a liberális városi értelmiséggel szemben ők a hagyományos családmodellt támogatják.

Az államfő hívei között, Radom városában. Nemet mond a nyugati típusú véleménydiktatúrára
Fotó: MTI/EPA/Wojtek Jargilo

Dudát rengeteg bírálat érte az elmúlt hetekben a nyugati sajtó, illetve Věra Jourová, az Euró­pai Bizottság alelnöke részéről, ­amiért szerintük az államfő a homoszexuális kisebbség ellen uszított. Kampányában Duda többek között megengedhetetlennek nevezte, hogy azonos nemű párok gyermeket fogadhassanak örökbe, és hangsúlyozta, hogy a gyermekeket meg kell védeni a veszélyes homoszexuális ideológiától. A kormányoldal kampánya egyfajta válasz a varsói főpolgármester által tavaly meghirdetett programra, amely a fővárosi iskolákban a szexuális nevelés olyan formáit vezette volna be, amelyek a bírálók szerint idő előtt felébresztenék a nemi ösztönt a gyermekeknél.

– A lengyel kormánypárt reménye, hogy vidéken sokkal több szavazót tud mozgósítani, mint ezeknek a nyugati ideológiáknak a híveivel telt városokban – mondta lapunk megkeresésére Kiszelly Zoltán.

– Nyugatról nemcsak a demokrácia és a piacgazdaság érkezett, hanem a nyugati nagyvárosokra jellemző véleménydiktatúra. Egyfajta gondolkodási mintát erőltetnének a társadalmainkra – véli a politológus.

A napokban Jarosław Kaczyński, a PiS vezetője is arra figyelmeztetett: a nyugati világban a politikai korrektség és a cenzúra fenyegeti a szólásszabadságot, a gazdasági és a kulturális szabadságot. Lengyelországban azért is fontos az elnökválasztás, mert az államfőnek beleszólása van a külpolitikába, másrészt az általa visszaküldött törvénytervezetet a parlamentnek háromötödös többséggel kell elfogadnia, hogy jogerőre emelkedjen. A PiS nem rendelkezik ilyen többséggel.