A koronavírus-járvány óriási hatással volt a munkaerőpiacra. A védekezés érdekében meghozott intézkedések és lezárások a munkanélküliség növekedését eredményezték szerte Európában, a tagországok kormányai azonban különböző támogatásokkal, kedvezményekkel próbálták segíteni a munkáltatókat és munkavállalókat – olvasható a V4NA Hírügynökség cikkében.
Bértámogatás és részleges munkanélküli rendszer
Franciaországban a koronavírus-járvány okán bevezetett korlátozások miatt nagyon sok vállalatnak fel kellett függesztenie a tevékenységét. A legtöbben közülük éltek az úgynevezett részleges munkanélküli rendszer nyújtotta lehetőséggel.
A Munkaügyi, Munkaügyi Kapcsolatokért felelős és Szolidaritási Minisztérium Kutatási, Tanulmányi és Statisztikai Igazgatóságának (DARES) adatai szerint 2020. március 1. óta a francia vállalatok összesen 1 283 000 részleges munkanélküliségi kérelmet nyújtottak be. A vie publique adatai szerint jelenleg 12,4 millió alkalmazott részesül részleges munkanélküli segélyben Franciaországban.
Jellemzően inkább a kisebb cégek vették igénybe az állam által nyújtott részleges munkanélküliségi rendszert, a segélyben részesülő alkalmazottaknak csaknem a fele, 47 százalék olyan vállalatnál dolgozik, amely 50 főnél kevesebb főt foglalkoztat, míg 33 százalék munkahelyén 250 főnél többen dolgoznak.
A munkanélküliség által leginkább érintett ágazatok a speciális, tudományos és műszaki szolgáltatásokat nyújtó cégek, ezek teszik ki a részleges munkanélküli segélyt igénylők 20,1 százalékát, utánuk jönnek a kereskedelmi cégek 16,1 százalékkal, majd az építőiparban dolgozó vállalatok 11,4 százalékkal, végül pedig a szállodaiparban és a vendéglátásban tevékenykedő cégek következnek 8,9 százalékkal.
Ami a munkanélküliség területi eloszlását illeti, a leginkább érintett részek a főváros körüli Île-de-France régió és az ország harmadik legnagyobb területi egysége, az Auvergne-Rhône-Alpes régió.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az eurózónában 8,3 százalék, az Európai Unióban pedig 7,5 százalék a szezonálisan kiigazított munkanélküliek aránya, ehhez képest Franciaország gyengébben teljesített, mivel 8,9 százalékos aránnyal zárta a 2020-as évet. Jelenleg 2 614 000 munkanélküli személyt tartanak nyilván az országban, ami azt jelenti, hogy a 15 és 74 év közötti lakosság 8,9 százalékának nincs munkája.
Ami a 25 év alatti fiatalokat illeti, náluk nagyobb arányban fordul elő a munkanélküliség, az eurózónában 18,5 százalék az arány, az uniós országokban pedig 17,8 százalék. A franciák esetében a fiatalok körében is sokkal rosszabb az arány az európai átlagnál, mivel a 25 év alattiaknál 685 ezerrel 23,4 százalék a munkanélküliek aránya.
Belgiumot nagyon érzékenyen érintette a koronavírus-járvány, sok vállalkozásnak nagy problémát jelentett a tavasszal, majd ősszel bevezetett karantén.
Akárcsak Franciaországban, a belga állam is bevezette az ideiglenes munkanélküli rendszert. A gazdasági és munkaügyi minisztérium egyfajta prémiumot biztosít az egészségügyi válságot követően átmeneti munkanélküliségbe kényszerült munkavállalók számára, függetlenül a tevékenység szektorától, ám ennek igénybe vételéhez néhány feltételnek eleget kell tenni.
Az egyik feltétel, az, hogy az igénylőnek 2020. március 1. és november 30. között legalább 53 napig átmenetileg munkanélkülinek kellett lennie. Amennyiben ez teljesült, akkor a munkavállaló bruttó 150 euróra jogosul, az 53 napon túli időszakra pedig az előbbi összeghez további bruttó 10 euró jön naponta.
Az Eurostat adatai szerint Belgium jobban áll az átlaghoz képest a munkanélküliséget illetően, ugyanis az uniós országokban mért 7,5 százaléknál alacsonyabb, 5,8 százalék a 15 és 74 év közöttiek esetében a szezonálisan kiigazított munkanélküliek aránya, ez 295 000 főt jelent.
A 25 év alatti munkanélküliek ennél jóval többen vannak, de még így is valamivel az uniós átlag alatt állnak a belga fiatalok, ugyanis 16,6 százalékuknak, szám szerint 65 000 fiatalnak nincs munkája Belgiumban, ez az arány az Európai Unióban 17,8 százalék.
Hollandia gazdaságát is érzékenyen érintette a koronavírus által okozott gazdasági válság, ezért a kormány anyagilag támogatja azokat a vállalkozókat, melyek nehéz helyzetbe kerültek.
Azok a munkaadók, akiknek az árbevétele a vírus miatt legalább 20 százalékkal csökkent, munkabér támogatást kapnak. A NOW 3 program keretében a dolgozók fizetésének a 85 százalékát kifizeti az állam, a támogatást negyedéves ciklusokban lehet igényelni, az első szakasz 2021. januárjától áprilisig tart. 2021. június 30-ig igényelhetik azok a cégtulajdonosok vagy az egyéni vállalkozók a TVL-ként rövidített állandó költség visszatérítést, akiknek a bevétel kiesése meghaladta a 30 százalékot.
Az Eurostat statisztikái alapján Hollandia jobban áll, mint az európai átlag, ugyanis míg az eurózónában 8,3 százalék, az uniós országokban pedig 7,5 százalék a szezonálisan kiigazított összes munkanélküli aránya, addig Hollandiában ez az arány 3,9 százalék, ami 368 ezer főt jelent.
Jelentősen többen vannak a fiatal, 25 év alatti munkanélküliek, mivel az ő arányuk 9,5 százalék (138 ezer fő), de még így is az uniós átlag alatt van, ami 17,8 százalék.
Az európai határlezárás erős és gyors sokként érte a luxemburgi munkaerőpiacot is, ezért sok más európai országhoz hasonlóan itt is különféle állami támogatással segítettek a bajba jutott vállalatokon és vállalkozókon.
A foglalkoztatás fenntartása érdekében Franciaországhoz hasonlóan Luxemburgban is bevezették a részleges munkanélküli rendszert, amit a bérek 80 százalékáig fizetnek ki a munkavállalók számára, az összeg nem lehet kevesebb a minimálbérnél, a felső határa pedig nem haladhatja meg annak a két és félszeresét.
2020 áprilisában a következő elosztás szerint alakultak a kifizetések: a bérek 20 százalékát tette ki a részleges munkanélküli rendszert kihasználók fizetése, 6 százalék volt a betegeknek fizetett táppénz, 4 százalék volt a családi okokból szabadságot kivett személyek fizetése és 70 százalék volt a ténylegesen ledolgozott órák után kifizetett bér.
2020 második negyedévében drasztikusan lecsökkent a munkavállalók száma Luxemburgban, míg 2019 azonos időszakában 3,7 százalékos növekedés volt tapasztalható, addig 2020-ban éppen csak hogy meghaladta az 1 százalékot.
Ami a munkanélküliség arányát illeti, a szezonálisan kiigazított összes munkanélküli személy aránya Luxemburgban jobb, mint a 7,5 százalékos uniós átlag, ugyanis a miniállamban az Eurostat adatai szerint 2020 decemberében 21 000 munkanélküli volt, ami a 15 és 74 év közötti lakosság 6,7 százaléka.
„Kurzarbeit” bevezetése
A koronavírus-járvány soha nem látott válsághoz vezetett az osztrák munkaerőpiacon. Az átlagos munkanélküliségi ráta 2020-ban 9,9 százalék volt, ami évtizedes rekordnak számít, 1946 óta nem volt ilyen magas ez a szám.
Az osztrák kormány az úgy nevezett Kurzarbeit bevezetésével kívánt enyhíteni a munkaerőpiaci válságon. Ez azt jelenti, hogy a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak után a vállalkozások bértámogatást kapnak az államtó. A válság csúcspontján, 2020 májusában 1,3 millió embert foglalkoztattak ilyen módon.
Helmut Mahringer az Wifo gazdaságkutató intézet közgazdásza az APA hírügynökségnek arról beszélt, hogy a munkaerőpiac helyzete elsősorban a koronavírus-járvány alakulásától függ, ezt azonban továbbra is nagy bizonytalanság jellemzi. Ráadásul a pandémia kezelésével még nem tűnnek el azonnal annak hatásai.
Tavaly októberben a Wifo még úgy értékelt, hogy a munkanélküliségi ráta válság előtti szintjét 2025-re tudja elérni Ausztria, azóta azonban már a járvány második- és harmadik hullámával is meg kellett küzdeni, teszik hozzá.
Az Eurostat adatai szerint a munkanélküliség 2020 decemberében a 15 és 74 év közöttiek körében 5,8 százalékos volt, ami jobb mint az uniós országok átlaga (7,5%).
A Wifo elemzője arra is rámutat, hogy a fiatalok körében a koronaválság hatásai a következő években is érezhetőek lesznek. Az iskolai bezárások, az online oktatás, a kevesebb képzésre jelentkező, a lemorzsolódás mind olyan tényező, aminek hatása lehet a következő években a munkaerőpiacra.
Németországban szintén a Kurzarbeit bevezetésével kívánt segíteni a kormány a munkáltatóknak és munkavállalóknak.
A Nürnebergi Szövetségi Foglalkoztatási Ügynökség idén januárban arról számolt be, hogy a rövidített munkaidőnek és az ahhoz tartozó támogatásoknak köszönhetően „a gazdasági és egészségügyi körülményekhez képest a munkaerőpiac továbbra is rugalmas”.
Az Eurostat adatai szerint 2020 decemberében a 15 és 74 évesek körében a munkanélküliség 4,6 százalék volt, ami jelentősen alacsonyabb, mint az uniós átlag (7,5%).
A januári elemzések azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy a tartósan munkanélküliek száma aggodalomra ad okot. A szövetségi ügynökség vezetője, Detlef Scheele szerint öt év után először érheti el a tartós munkanélküliek száma az egymillió főt, a munkaerőpiaci intézkedésekkel azonban ezt a számot még 700 ezer alá lehetne szorítani.
A válság negatív hatással van a németek jövedelmére is, a 2007-es pénzügyi válság óta először csökkentek a bérek az országban, számolt be róla a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az előzetes adatok alapján a bruttó bérek átlagosan 0,6 százalékkal alacsonyabbak voltak az egy évvel korábbinál, a fogyasztói árak ugyanakkor 0,5 százalékkal emelkedtek, így a munkavállalók reálértéken mintegy 1,0 százalékkal kevesebb jövedelemhez jutottak, mint 2019-ben.
Komoly krízis délen
Olaszország volt az első európai ország, melyet elért a koronavírus-járvány. Az egészségügy mellett a munkaerőpiacot is erőteljesen érintette a tavaszi, hónapokig tartó teljes lezárás. A nyári nyitás után ősszel ismét megugrott a fertőzöttek száma, ami miatt újra korlátozásokra volt szükség, ami ismét nehezen érintette a vállalkozásokat.
Az Eurostat adatai szerint tavaly decemberben a munkanélküliség 9 százalék volt a 15-74 éves korosztályt tekintve, ami jóval az uniós átlag (7,5%) felett van.
Az Istat közlése szerint pedig novemberről decemberre ismét csökkent a foglalkoztatottak száma, míg a fiatal 15 és 24 év közötti álláskeresők száma tovább nőtt.
A munkahelyek védelme érdekében a kormány tavaly betiltotta a munkavállalók elbocsátását, és több milliárd eurót költött bértámogatásokra. Az elbocsátási tilalom március 31-ig van érvényben.
„Ha tavasszal nem hosszabbítják meg az elbocsátások tilalmát, akkor egy valódi társadalmi időzített bombával kell szembenéznünk”, nyilatkozta Tania Scacchetti a CGIL munkavállaói szakszervezet vezetője.
Továbbra is naponta több ezer koronavírussal fertőzött személyt regisztrálnak Spanyolországban, az adatok azonban az utóbbi hetekben csökkenő tendenciát mutatnak. Februárban összesen 9387 halottja volt a járványnak, ami az első hullám óta a legmagasabb szám havi összesítésben. A hatóságok egyelőre arra figyelmeztetnek, hogy korai lenne még a korlátozások enyhítése, bár ez már szóba jött több régióban is a javuló adatok miatt.
Spanyolországban egyébként is magas volt a munkanélküliség az uniós átlaghoz képest már a járvány előtt is. Némileg azonban csökkenés volt tapasztalható 2019-ben, aminek viszont véget vetett a járvány berobbanása.
Spanyolországban a munkanélküliségi ráta 2020 januárjában 13,8 százalék volt. Ez a szám augusztusra felment 16,7 százalékra, decemberben pedig 16,2 százalékon állt.
Szigorú szabályok a V4-eknél
Szlovákia drámai pontra jutott, a visegrádi ország kormánya februárban aktiválta az Európai Unió civil védelmi rendszerét, és egészségügyi személyzetet kért az uniós országoktól. Míg ősszel még elsők voltak a szlovákok a járványkezelést illetően, addig mostanra már jóformán az utolsó helyre kerültek, az egészségügy túlterheltté vált, valamint orvos- és nővérhiány alakult ki.
Szlovákiában már tavaly januárban is 6 százalék volt a munkanélküliségi ráta. Ez a szám aztán további emelkedésnek indult a járvány berobbanásával párhuzamosan, augusztusban 7,2 százalékon állt, decemberben pedig kereken hét százalékon állt.
A világ többi országához hasonlóan Csehország gazdasága és a lakosság is megérzi a koronavírus-járványt, ami immáron egy éve tombol Európában is. A legutóbbi hírek szerint Csehországban is egyre kritikusabb a helyzet a számos mutáns vírus megjelenése után, szigorításra is szükség volt.
Hétfőtől kezdve három hétig rendkívül szigorú szabályozások lépnek életbe, a kormány többek között korlátozni fogja az emberek mozgását, bezárnak az óvodák, mindenhol digitális oktatás lesz, kötelező lesz a maszkviselés mindenhol, és szűkíti a kormány azon üzletek körét is, amelyek nélkülözhetetlenek, így nyitva tarthatnak.
Csehországban a foglalkoztatottsági adatokban is látszik a járvány hatása. 2020 januárjában, a koronavírus európai berobbanása előtt Csehországban az aktív 15-74 év közötti lakosság körében két százalék volt a munkanélküliségi ráta. Ez a szám decemberre 3,1 százalékra emelkedett.
A koronavírussal fertőzöttek száma emelkedett az utóbbi napokban Lengyelországban is, így nagy enyhítések nem várhatók. Warminsko-Mazurskie tartományt pedig például magas fenyegetettségű zónának nyilvánították a fertőzés szempontjából, így itt március közepéig zárva maradnak a bevásárlóközpontok, hotelek, mozik és színházak.
A gazdaságot illetően azonban a mutatók szerint Lengyelországot nem viselte meg annyira a már egy éve húzódó járvány. 2020 februárjában, amikor a koronavírus egyre több helyen ütötte fel a fejét Európában is, három százalékon állt a munkanélküliségi ráta a lengyeleknél. A legmagasabb munkanélküliségi ráta csupán 3,4 százalék volt, decemberben pedig 3,3 százalékon állt.
Erre a jelenségre felfigyeltek Németországban is, a Deutsche Welle cikkében úgy fogalmaztak, hogy bár a Jog és Igazságosság kormányzása alatt sokan aggódnak a demokráciáért Lengyelországban, a gazdaság felettébb ellenálló lett. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank három százalékos növekedést jósol a visegrádi országban 2021-ben. Ha ez megvalósul, akkor Lengyelország lenne az egyedüli olyan uniós állam, amelyiknek sikerülne a válság előtti szintet elérnie jövő év végére.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök bejelentette, hogy a felfutó harmadik hullám miatt emelt szintű készültséget rendeltek el a kórházakban. Arról is beszélt, hogy az utazási szabályokon szigorítani kell, mert radikálisan csökkenteni kell az Európán kívüli utazásokat, hogy megelőzzék a mutáns vírusok behurcolását az országba.
Az Eurostat adatai szerint a magyar gazdaság már némileg kezd talpra állni a koronavírus-járvány gazdaságra mért csapásaiból. Magyarországon márciusban jelentették be a veszélyhelyzetet, ebben a hónapban a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékon állt. Ez a szám júniusra 4,9 százalékra emelkedett fel, decemberben azonban már csökkent és 4,3 százalékon állt.
A különutas Egyesült Királyság
Csökkenő tendenciát mutatnak a fertőzöttségi adatok az Egyesült Királyságban is, bár korábban nagy gondot okoztak az országban a mutáns vírusok. A készültségi szintet lejjebb vitték ugyanakkor a csökkenő adatok fényében, erről néhány napja számolt be az egészségügyi miniszter. Az Egyesült Királyságban jól halad az oltás is, az oltási program keretében már 19 milliónál is több ember kapta meg legalább az első oltását.
Az Európai Unióból távozott szigetországban 2020 februárjában 4 százalék volt a munkanélküliségi ráta, ez azonban folyamatosan emelkedett a tavalyi év során. Decemberre ez a szám meghaladta az öt százalékot, ugyanakkor a kormány támogató programjának köszönhetően sikerült viszonylag alacsonyan tartani a munkanélküliséget a járvány ideje alatt is – olvasható a V4NA Hírügynökség cikkében.
